"Kijevből jöttem, de itt nem szeretnek minket" - szól a félig angol, félig ukrán válasz a kaputelefonból Sárváron a Laktanya utcai panelsor alján. A környéken több lakást is a keleti országból érkezett vendégmunkásoknak adtak ki, a helyiek a városban már több mint ezerre becsülik az itt dolgozók számát. A lakók között pedig szinte nincs olyan, aki ne tudna mesélni a feszültségekről.
"Vagy a kocsmában, vagy a gyárban vannak" - mondja egy helyi nyugdíjas Celldömölk egyik diszkontáruházának parkolójában, miközben a dolgára siet. "Ha vár este 8-ig, akkor majd itt kezdenek inni a parkolóban" - teszi hozzá, mielőtt felülne a biciklire és elhajtana, de azt mondja, ha biztosra akarok menni, akkor a sárvári kocsmákban nézek szét, "mindig ott vannak".
Zombiapokalipszis, zombik nélkül
Szombat délután lézengő tömeg vár Sárvár egyik sörözőjében, ahol inkább a kávék fogynak még, mint a sörök vagy a felesek. Csak magyar szót hallani, de kérdésre a pultnál rögtön mesélni kezdik az ukránok említésére az élményeiket: "Volt már itt verekedés, meg nem hagyták békén a lányokat. Az a baj, hogy hiába jönnek sokan párral, azért próbálnak csajozni" - magyarázta a felszolgáló, aki elmesélte, egyre több helyen van kidobó szolgálat is a konfliktusok miatt, sőt, van olyan hely, ahonnan ki is tiltották őket.
Vas megyében több nagyvállalat is hívott ukránokat dolgozni, mivel a nyugati országrészben sok ember használja ki Ausztria tényleges, Németország relatív közelségét és a vonzóbb külföldi bérek miatt inkább ott vállalnak munkát. Az olcsó munkaerőre berendezkedett termelővállalatokat az ingázók és az elvándorlás miatt feszíti a munkaerőhiány, így több módon próbálják kezelni a problémát, ezek közül csak az egyik a külföldi vendégmunkások behozatala, de próbálkoznak automatizációval is.
A külföldi munkaerő behozatalát épp a kormány tette vonzóvá a termelővállalatoknak: 2017 júniusában léptek hatályba azok a törvények, amelyek lehetővé teszik, hogy a szomszédos országokból érkező, nem EU-s állampolgároknak bizonyos munkakörök betöltése esetén - elsősorban hiányszakmákban - nincs szüksége munkavállalási engedélyre Magyarországon, a mentesség 90 napra vonatkozik. Magát az engedélykérést is egyszerűsítették, hogy akár a tartós foglalkoztatás is megvalósuljon. A kvóta 59 000 főre szól, de ezt hivatalosan nem használják ki maximálisan. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tavaly szeptemberi statisztikái szerint 43 551 kérelmet adtak be Magyarországon, de az ukránok részaránya ebből nem ismert. Csak annyi tudható a 2017-es költségvetés zárszámadása alapján, hogy 5000-en kaptak itthon munkavállalási engedélyt.
A legerősebb, magyarokat elszívó erő, hogy míg egy-két órás autóútra Ausztriában nettó 1000-1500 eurót (320-470 ezer forintot) is fizetnek a képzetlen magyar munkásoknak, addig a határ innenső oldalán nettó 201 526 forint volt a tavalyi utolsó negyedévben az átlagkereset a KSH adatai szerint. Viszont a városban és a környéken élők beszámolója szerint a szalag melletti munkások, vagy a gépkezelők ennél általában kevesebbet is kapnak a túlórák nélkül. (Tavalyi adataink szerint az itteni Flex-üzemben 3-4 műszakos munkarendben 140- 160 ezer között mozgott a nettó bér, pótlékokkal együtt.)
Az ukránok idevágyódása is érthető: a január közepén bejelentett emelés után havi 4137 hrivnya (41,5 ezer forint) a minimálbér, az átlagfizetés 8 232 hrivnya (83 ezer forint), miközben egy családi ház fűtésszámlája körülbelül 25 ezer forint. Itt viszont a közvetítők ingyenes szállást és ellátást biztosítanak nekik, vagyis jóval olcsóbban megélnek itt, mintha otthon lennének. Ennek ellenére Magyarország nem vonzó az ukránoknak, Szlovákiában, Csehországban is magasabb fizetéseket is kaphatnak, de sokan egészen Németországig vagy Hollandiáig is hajlandók odáig utazni. Magyarország leginkább ugródeszka csak a kezdő vendégmunkásoknak, vonzalmat épp a túlórázás jelent - ahogy arról korábbi körképünkben részletesen írtunk.
"Túlórázhatsz, jobb is, ha nem tudsz magyarul" - így csábítják Magyarországra az ukránokat
Ukrajnából milliók indultak el Európába, hogy vendégmunkásként a hazai fizetésük 10-15-szörösét megkeressék. Az álláshirdetések világában a túlóralehetőség hívószó, az ingyenes szállás szinte alapszolgáltatás. Közvetítői hálózatok, félhivatalos tömegközlekedési szolgáltatások szerveződtek a kiutazók vonzására. Bár Magyarország is várja a vendégmunkásokat, nyelvi és anyagi okokból is csábítóbb Szlovákia vagy Csehország - derül ki a Napi.hu körképéből.
Másfél éve azt vették észre, hogy idegenek élnek közöttük
A helyiek - beszámolóik szerint - egy-másfél éve tapasztalják azt, hogy az olyan nagyobb településeken, mint Celldömölk és Sárvár komoly munkáscsapatok érkeztek. A Napi.hu-nak a legtöbb lakó úgy becsülte, hogy a lakosság 2-5 százalékát tehetik ki - ahogy az egyik helyi nevezte őket - a "gyüttmentek".
"Jóval több, szerintem van 10 százalék is" - mondja Sárvár egy másik kocsmájában a pultos, aki szerint mostanában normalizálódott a helyzet, de az előző évben több feszült pillanatuk volt, ő ügy becsüli, hogy a ténylegesen a városban élő 10-11 ezer emberre jut körülbelül 1000-1500 ukrán.
"Ha piázni kezdenek, akkor a legkisebb dolog is elég a balhéhoz. Általában csajozni akarnak és akkor jön a verekedés" - magyarázta lapunknak az élményeit. "Volt itt már minden. A Csónakázó-tóról ki is tiltották őket, meg is írta a Sárvári Hírlap. Állítólag kilopták a halakat a vízből" - teszi hozzá. Ő is azt mondja, hogy náluk is lett kidobó, azzal párhuzamosan pedig a műszak utáni sörözés is máshova került át. Szerencsével itt sem jártunk, azt javasolja, ha az ukránokkal akarunk beszélni, akkor egy másik helyen nézzünk körbe, ott többen vannak.
Láthatatlan hordák
Úgy fest, mintha Sárváron mindenki tudna egy rémtörténetet a vendégmunkásokról, de a közeli Celldömölkön is azt mondják, hogy a szomszédnál "hemzsegnek" az ukránok. "Szerencsére nálunk már nincsenek konfliktusok, itt volt egy szálloda, amit vendégszállóvá alakítottak, de aztán a polgármester közbelépett, hogy ne legyenek itt. Azóta elvétve találkozni már csak ukránokkal" - mesélik az egyik étteremnél. "Volt, hogy a rendőrök jöttek ki, mert két tinilányt zaklatott az egyikük, az kést is rántott, a rendőröknek kellett rendet tenni" - meséli, hogy mikor telt be a pohár a helyieknél. Mintha egy zombifilm helyszíne lenne, úgy beszél Sárvárról, hogy "ott hordákban lézengenek az utcákon".
Viszont ott létünkkor Sárváron egyáltalán nem láttuk a vendégmunkások tömegeit. "Most a gyárban vannak" - hangzik a magyarázat szombat délután 5 órakor egy járókelőtől. "Műszak után jönnek ki, de már jóval kevesebben" - teszi hozzá a fiatal lány, aki fejből citálja a címeket, hogy milyen ukránoknak kiadott albérletekről, vendégházakról tud, aztán sorolja a városka kocsmáit, ahol találkozhatnánk velük: járnak a Pálmába, a Kredencbe, a Standba. Igazából mindenhova."
Viszont ő rögtön hozzáteszi, hogy sokkal jobb lett a helyzet: "ismerek egy embert, aki a Flexnél dolgozik, ott állítólag a cég szólt a közvetítőknek, hogy túl sok a probléma" - magyarázza, aztán hozzáteszi, hogy az önkormányzat is lépett "azt mondják", de hogy mit, ő nem tudja.
Arról, hogy a probléma a városvezetés elé került, egy testületi ülés jegyzőkönyve is tanúskodik. Tavaly ősszel, amikor meghallgatták Vas Megyei Kormányhivatal járási foglalkoztatási osztály vezetőjének beszámolóját a munkaerő-piaci helyzetről. Ekkor kérdezett rá az ellenzéki képviselő, Németh Zsolt, hogy mit lehet tenni az ukránokkal.
"A sárvári közvélemény aggodalmát fejezi ki a városban tömegével megjelenő ukrán munkások miatt. [...] Van olyan rész a városban ahol az ukrán munkavállalók miatt a helyi lakosság fél kimenni az utcára, és a kialakult állapot már tarthatatlan és semmilyen intézkedés nem történt" - szólt a politikus kijelentése, azonban meglepő módon érdemben nem foglalkoztak az üggyel.
Kondora István fideszes polgármester azzal csitította le az elégedetlenkedő képviselőt, hogy a multinacionális vállalatoknak szükségük van a vendégmunkásokra, és rengeteg iparűzési adót fizetnek.
"Ha valaki úgy érzi, hogy Sárváron a vendégmunkások elsokasodnak, akkor azoknak azt üzenem, hogy amennyiben azt szeretnék, hogy, a sárváriak fizessenek helyi adót - akár több tíz, vagy százezer forintot -, akkor ezért lehet harcolni, mivel ha elveszíti az önkormányzat az iparűzési adóbevételen jelentős összeget, mert valaki nagy rössel támadja őket és (a multinacionális cégek) elmennek, akkor utána arról kell dönteni, hogy a helyiek fizessék az adót" - áll a jegyzőkönyvi leiratban.
Az ülések dokumentációja alapján a probléma kezelése itt meg is rekedt, de több helyi is azt mondta lapunknak "hogy a háttérben ment az egyeztetés, hogy nyugodtabb legyen a környék".
Arról, hogy a nemzetközi nagyvállalatok érdekei valóban annyira erősen nyomnak a latba, hogy a helyiek panaszainál is fontosabbak, vagy ő úgy látja, hogy a közbeszédben csak túlreagálják a kialakult helyzetet megpróbáltuk megkérdezni Kondora István polgármestert is, de nem kívánt reagálni lapunknak. Így csak Máhr Tivadar alpolgármester korábbi, a Nyugat.hu-nak tett nyilatkozatát tudjuk idézni:
"Körülbelül két éve jönnek Sárvárra a vendégmunkások. Pontos számot sajnos nem tudok mondani, mert nincs bejelentési kötelezettség utánuk, úgy pár százan lehetnek a városban, illetve annak környékén. Néhány apróbb konfliktusról én is hallottam, de nem okoznak nagyobb gondot, mint a többi itt élő. Úgy gondolom, hogy a helyiek közötti atrocitások nem kapnak akkora figyelmet, mint a külföldieké".
Vihar után
Az amerikai illetőségű Flex - vagy ahogy sokan még mindig hivatkoznak rá, az Ecoplast - helyi üzemében valóban sok az ukrán vendégmunkás. A pontos számuk nem ismert, 2017-ben még a cég 178 emberről beszélt, korábbi értesüléseink szerint azóta több száz fős ukrán csapat van. A cég álláshirdetései azóta is rendre feltűnnek az ukrán karrierportálokon, ahogy azt az erről szóló cikkünkben részletesen bemutattuk.
A társaság legutóbbi, 2018 márciusi cégbeszámolójában csak annyi van feltüntetve, hogy a pénzügyi év zárásakor a 6972 fős állomány közel fele, 3069 ember volt kölcsönzött munkaerő - indirekt foglalkoztatott -, de ennek csak kis része a külföldről ideérkezett dolgozó. A Napi.hu korábban megírta, hogy 2017 óta százával érkeznek a gyárba ukrán vendégmunkások, miközben egyre inkább kiszorulnak onnan a szállásoltatott magyar munkavállalók. Február elején hetven embert már elbocsátottak, később pedig bejelentették, hogy lecsökkentik minden "külsős" fizetését.
Csalókák a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai is - amelyeket az Úgytudjuk.hu helyi portál is közölt -, mert bár tavaly 395 ukrán kapott a megyében munkavállalási engedélyt, a korábbiakat sem vonták vissza, valamint - ukrán munkaközvetítőkkel folytatott beszélgetéseink szerint - főleg az építőiparban -, dolgoztatják őket akár engedély nélkül is.
"Mi is csak migránsok vagyunk"
Az általunk megszólaltatott helyiek azt mondják, hogy januárban csitultak a kedélyek. "Sokan már elkezdtek magyarul tanulni, velük könnyebb dolga van a vendéglátósoknak is" - magyarázta egyikük, amit meg is erősített az egyik kocsmában a pultos lány: "Egészen megszoktak itt, már sokkal jobb a helyzet". Szerinte nem lehet általánosságban nyilatkozni az ukránokról, mert a többség teljesen normális, sokat is dolgoznak. "Mit csináljanak hétvégén? Inkább vállalnak egy plusz műszakot szombaton-vasárnap" - fejtette ki nézeteit.
Ahogy a kocsmából tapasztalja, és ahogy az üzemek magyar dolgozóitól hallja, a legtöbben, ahogy betanították, megpróbál továbblépni nyugatra. Végül a lány adja meg azt a Laktanya utcai címet, ahol a cikk elején már említett kaputelefonos beszélgetést lefolytattuk.
"Sok hülye is jött, miattuk nem szeretnek minket, de a legtöbben normálisak vagyunk" - recsegte át a készüléken. "Nekünk szóltak, hogy legyünk jók" - magyarázta tört angollal, mielőtt letette.
Egy másik vendégmunkás lapunknak már azt mondta, hogy ő hallott a magyar migrációellenes kampányról mielőtt idejött, de azt hitte, hogy az csak az arabokra, ázsiaiakra vonatkozik.
"Felerősítette az általános idegenellenességet, hiába vagyunk fehérek" - vélekedett beszélgetésünkkor, szerinte csak kevés valódi történet van, de ez is elég, hogy sok legyen az előítélet velük szemben. A kettősség az, hogy a kormány bevándorlásellenes politikája mellett - a 2017-es költségvetés adatai alapján, melyeket az mfor.hu szúrt ki - 450 millió forintot költött az ukránok behozatalára a kormány, melynek része volt egy 80 millió forintos támogatói kampány is.
"Négy-öt ügyet emlegetnek rólunk, de ha leülünk a kocsmában, valaki biztos, hogy szúrós szemmel kezd minket nézni"
- teszi hozzá a 26 éves férfi, aki - ahogy legtöbb társa - nem beszél magyarul csak néhány szót, mert ő is a belső ukrajnai területekről érkezett. Szerencséjére viszont angolul tud érintkezni a helyiekkel.
"Migránsok vagyunk mi is, csak európaiak. De a legtöbben azért kedvesek, tudják már, hogy kik a balhésabb arcok" - magyarázza tapasztalatait az együttélésről. Ő csak egy hónapja érkezett Sárvárra, és azt érzi, hogy a legtöbben normálisan állnak hozzájuk az utcán. A gyárban nagyobb a feszültség, mert kevesen beszélnek ukrán társai közül nyelveket, alig lehet elmagyarázni, hogy mit hogyan csináljanak.
A vendégmunkás fiú tapasztalatait sok helyi is osztja. Az egyik helyi dohányboltban ezt úgy fogalmazták meg, hogy "nincs velük semmi baj, ha tudják, hogy nem otthon vannak. Mostanra pedig már tudják."