Van egy olyan réteg Magyarországon, akiknek nagyon más az ügyféligénye, nagyon máshogy kell velük foglalkozni, több figyelmet igényelnek, a magyar apparátus azonban nagyon nincs erre felkészülve. A civil szervezetek azonban egy erős hálót képeznek és ezt a feladatot próbálják ellátni - mondta Szalay Orsolya, az Erste Bank Social Banking vezetője a Venture Capital Summit keddi konferenciáján, aki felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosságnak mintegy egynegyede teljesen el van zárva a pénzügyektől. Ennek oka egyebek mellett lehet vagyoni helyzet, egészségügyi, lakhatási - tette hozzá.

A civil szektor finanszírozása egyrészt egy befektetés a pénzügyi vállalkozások felől, mind pedig kapcsolatok felépítését, ahol finanszírozókat összekötnek a bank által felkarolt szervezetekkel. A társadalmi hatású szervezeteket felvértezik menedzsment-típusú tudással, illetve a banki számlavezetésben és finanszírozásban is segítik őket, amivel egyenlő esélyt próbálnak számukra teremteni a pénzügyekben, illetve a társadalomban való boldogulásukban.

Miért éri meg?

Miért kell ezzel foglalkozni? - tette fel a kérdést Szalay. Egyrészt mert minden egyes vállalatnak kötelessége foglalkoznia társadalmi felelősségvállaláshoz (család, környezetvédelem, lakhatás, alapvető élelmiszer) kapcsolódó dolgokkal, illetve mert egy "momentumban vagyunk" - fogalmazott. A 2000-es évek után teljesen átalakult a pénz mozgása és az, ahová az be tud törni. Minden egyes paradigmaváltás, amit megélünk - és ilyen a most zajló technológiai váltás is -, nagyon nagy hatással van arra, hogy mi mit vizionálunk a következő 10-30 évre, ami egy befektetés rövidebb, hosszabb hatóideje.

Most az informatikai változás küszöbén állunk, ami egyrészt pénzt termel, illetve olyan hullámokat ver, amelynek a társadalmi, pénzügyi technológiai területen is hatása van - mutatott rá Szalay.

Hogyan lehet belépni?

Az Erste szakértője szerint a hagyományos nonprofit szervezeteket is el lehet juttatni olyan szintre, ami később egy nemzetközi porondon is jelen lévő profitot termelő társadalmi vállalkozássá válik, azaz olyan vállalkozássá, amelyek társadalmi céllal jöttek létre és képesek termelni, üzletet bonyolítani, van menedzsmentjük és képesek akár nemzetközi piacra is lépni - innen pedig már csak egy lépés, hogy egy befektetőt bevonzzanak, aki vagy már a kezdetektől fogva segíti őket, vagy pedig abban segíti őket, hogy a jelenlegi állapotukból tovább tudjanak lépni.

Pénz van, de azt hogy annak mekkora részét tesszük a társadalmi hatás érdekében a mérlegre, az a pénz képviselőin és leginkább a VC-ben ülő és azt kezelő szervezeteken is múlik. Szalay szerint az Ersténél ez a befektetés azt jelenti, hogy a felkarolt vállalatnál segítik a stabilizálódást vagy az egy szinttel feljebb léptetést és e mellé keresnek olyan befektetőt, aki egy bizonyos ponton a növekedést tudja finanszírozni. Ez a lépcső már azt jelenti, hogy a társadalmi vállalkozás már a drágább tőkebevonást is finanszírozni tudja. Ennek az ellenkezőjére is van példa - jegyezte meg -, amikor egy befektetővel rendelkező cég jelzi, hogy neki egy olcsóbb finanszírozási mód kell ahhoz, hogy a működését ki tudja egyensúlyozni.

Ezekkel az Erste olyan társadalmi hatások mögé tud beállni, ami a magyar társadalom egynegyedét érintő problémákra választ tud adni és ezzel egy időben megkönnyíti mind az államháztartás, mind az őket eltartó embereknek a pénzügyi terheit - mutatott rá Szalay.

Az Erste Social Banking vezetője a bank saját programjáról szólva elmondta, hogy ehhez a pénzintézet egy 10 éves keretszerződést kötött az EU-val csoport szinten, amelynek keretében egy a finanszírozott projektek mögé kapnak egy uniós támogatást (grantet), és amennyiben a hitel elbukik, vagy a résztvevő részben nem képes azt visszafizetni, akkor az Erste által finanszírozott tőke kétharmadát vissza tudja forgatni az üzletbe. Ennek köszönhetően olyan ügyfeleket is be tudnak engedni az ügyfélkörükbe, akik egyébként általános esetben nem befektethetőek, nem finanszírozhatóak, másrészt viszont az a befektetői kör, amelyik szeretné őket az ügyfelei között tudni, megjelent a banknál, így a pénzintézet partnerként tudott fellépni.

Most kezdődött

Szalay szerint ez a trend most indult be, az Ersténél Magyarországon már elérték az 1 millió eurónyi befektetést a civil szervezeteknél, amit óriási eredménynek tart.

Szalay szerint az edukációs támogatás miatt az ügyfelek is bátrabbak és magabiztosabbakká váltak, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb összegekre kérnek segítséget, ugyanakkor a tartozó ügyfelek száma nulla, ezek a vállalkozások ugyanis abszolút betartják az ígéreteiket. Ez azért van, mert ha egyszer egy vállalkozás beindul, találnak egy nagy befektetőt és az a partner hisz bennük, akkor onnan már nem lesz bukási lehetőség - bátorította ezzel Szalay a résztvevőket.

A befektetők egyszer csak feltűnnek

Példaként említette az Ízelítő éttermet, ami június közepén nyílik meg. Ez a vállalkozás megváltozott munkaképességűeket és fogyatékkal élőket foglalkoztat. Az Erste azért állt be mögéjük - mint mondta -, mert senki nem akart, most pedig már úgy tűnik, hogy sokkal nagyobb a megrendelésük, mint azt korábban tervezték és igény is van rájuk.

Megemlített egy olyan belvárosi iskolát is, amely egy speciális igényű gyerekek oktatására specializálódott, amelyet be akartak már zárni, mert nem tudták fenntartani magukat. Az Erste kifizette az adósságukat, utána viszont olyan befektetőt találtak, aki nemcsak ezt az iskolát mentette meg, de egy gimnáziumot is hozzákapcsolt az iskolához - mesélte.

Szalay megemlített egy olyan kütyüt is, amely egy pohár vízből meg tudja állapítani az UV sugárzás segítségével, hogy a víz tartalmaz-e valamilyen baktériumot, fogyasztható-e vagy sem. Ez, mint mondta, egy 5 eurós kütyü, ami óriási segítséget jelenthet elmaradottabb területeken. A kifejlesztése ugyan drága, de gyorsan megtérül, mert óriási igény van rá - mutatott rá.

Nagy igény lenne rá

Szalay a példák alapján hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás, az oktatás, a közösségi motiváció, a lakhatás vagy a felelős fogyasztás területén nagyon sok potenciál van, akár magyarországi és nemzetközi szinten is. A lakhatást kiemelve megemlítette, hogy ez nemcsak magyarországi, hanem uniós szinten is nagyon komoly problémát jelent, mert a lakáshelyzet, a lakások ára és az ingatlanok értékcsökkenése olyan hármast képez, amit hosszú távon nem lehet fenntartani. Szükség van egy olyan bérlakás-üzemeltetőre, akik olcsón hosszú távon ki tudják adni a lakásaikat a fizetőképes rászoruló embereknek.

Szalay ugyanakkor elmondta: ezek jellemzően 35-500 millió közötti befektetéseket jelentenek, de amennyire elhúzódik a lehetséges projekt annyival hosszabb időre lehet vele számolni. Ez nem egy klasszikus 3, 5 vagy 7 éves exit, 10 éves időtartamon is elketyeghet, és biztosan lesz belőle hozam - emelte ki.

A Napi.hu a Venture Capital Summit médiatámogatója.