Gyakorlatilag semmi sem valósult meg az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ambiciózus terveiből, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás fenntarthatóvá válását tűzték ki célul.

A napokban a vágyott élelmiszer-reformot segítő stratégiák végrehajtását megalapozó keretszabályozásról derült ki, hogy a dokumentum egyelőre nem alkalmas arra, hogy az Európai Bizottság júniusban előterjessze.

Noha a bizottság a szükséges módosításokkal elvben tartani tudja a júniusi határidőt, az előterjesztett szöveg vitájára, az intézmények közötti kompromisszum elérésére és a végső szavazásra már aligha lesz lehetőség a 2024-es európai parlamenti választásokig, mivel

  • az Európai Unió döntéshozatali folyamata lassú;
  • számos területen pedig az egyes intézményeken belül sincs egyetértés.

Van, amivel mindenki egyetért

Brüsszel júniusban mutatja be a fenntartható élelmiszer-rendszerek (FSFS) elnevezésű jogszabálycsomagot, amelyet a bizottság tanácsadó testületei kifogásolnak. Az aggályok között szerepel, hogy sok pontja ellentétes az ágazati és a tagállami törvényekkel.

Az előterjesztés kiszivárgott szövegét ugyanakkor a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőit tömörítő európai ágazati érdekképviseletek is kifogásolták: 31 érdekképviselet nyílt levélben szólította fel a bizottságot arra, hogy

  • az ágazati szereplőket is vonja be a keretszabályok kidolgozásába;
  • tegye világossá, pontosan mit ért fenntarthatóság alatt;
  • valamint csak olyan javaslatot terjesszen elő, amely egyensúlyt teremt a környezeti szempontok és a gazdasági szereplők versenyképessége között.

Az uniós testület és az ágazati szereplők ugyanakkor azzal egyetértenek, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csak úgy tudja garantálni a jövő élelmiszer-biztonságát, ha fenntartható és megkíméli a természeti erőforrásokat.

A gazdák jövőjéről szólnak a leghevesebb viták

Az élelmiszerekkel kapcsolatos javaslatok és az agrárpolitika jövője nemcsak ágazati szinten borzolja tehát a kedélyeket, hanem az Európai Bizottság és az Európai Parlament között is nézeteltéréshez vezetett, ám az intézményeken belül is szinte leküzdhetetlen ellentétek mutatkoznak.

Az egyik legnagyobb vitát kiváltó javaslat a növényvédőszerek használatának drasztikus csökkentésére vonatkozó tervezet (SUR), amely előírná, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkenjen ezek felhasználása.

Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt a napokban bejelentette, hogy nem támogatja a szocialista és liberális frakciók által előterjesztett javaslatot, amely az Európai Bizottság javaslatával sincs összhangban.

A néppárti álláspont komoly bírálatot kapott a zöldektől és a liberális képviselőktől, akik Ursula von der Leyen néppárti bizottsági elnök beavatkozását sürgetik. A javaslat ugyanakkor az uniós döntéshozatal legfelső, tagállami szintjén sem halad.

Elkeserítően messze a végső döntés, ez nagyon kemény lesz

Másfél évet is késhet az Európai Unió növényvédőszerek használatának korlátozásáról szóló végső döntés. A késésben közrejátszik a tagállamok óvatossága, a szakbizottságok nézetkülönbsége és a jövő évi európai parlamenti választás is. Bővebben>>>

Az uniós országok miniszterei decemberben arra szólították fel Brüsszelt, hogy készítsen hatástanulmányt a növényvédő-tilalom következményeiről. Ennek a hatásvizsgálatnak a következtetései alapján hozhatják meg a tagállamok a végső döntést.

A feszültség a termelők szintjén is érzékelhető, akik a brüsszeli terveket alternatíva híján egyszerűen megvalósíthatatlannak tartják.

A növényvédők felhasználásával kapcsolatos végső döntésre várhatóan szintén nem lesz elegendő idő a 2024-es választások miatt.

Álom marad a fenntartható Európa?

Egyre biztosabb tehát, hogy az Európai Unió által 2030-ig meghatározott klímacélok várhatóan nem teljesülnek, noha a Green Deal és a Fit for 55 végrehajtása az egyik legfontosabb ígérete volt Brüsszelnek.

A klímacélok megvalósításáról, valamint a fenntartható, nem pazarló és egészséges európai élelmiszer-rendszer kialakításáról várhatóan már a választási eredmények alapján újonnan felálló uniós intézmények dönthetnek.

Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az EP-választásokat követően a korábbi javaslatok helyett új tervek kerülnek az uniós döntéshozók asztalára. Ráadásul a voksolás miatt hosszú időre megbénul az uniós döntéshozatal, miközben a tervek végrehajtására kitűzött 2030-as dátum egyre közeledik.

Mi a Green Deal?

Brüsszel még 2021-ben mutatta be a Green Deal-t, vagyis a zöldmegállapodást, amelynek célja, hogy a gazdasági szereplők működése kevesebb erőforrást igényeljen, így kevesebb károsanyag-kibocsátással járjon. A társadalom szemléletváltására tett javaslatokat is tartalmaznak a Green Deal stratégiái, ilyen például a fogyasztási szokások átalakulásával a pazarlás csökkentése.

Az Európai Unió döntéshozatala
Az Európai Unió Fit for 55 jogszabály-alkotási folyamata
Grafika: Európai Bizottság

A zöld átmenet közép- és hosszútávú célja, hogy 2030-ra érdemben csökkenjen az Európai Unió károsanyag-kibocsátása, 2050-re pedig nullára csökkenjen.

Mit jelent az élelmiszer-rendszer átalakítása?

A stratégiák egyik sarokpontja a fenntartható mezőgazdasági alapanyagtermelés és az élelmiszer-előállítás érdekében végrehajtott gyökeres fordulat, amelynek lépéseit a Farm to fork (termőföldtől az asztalig) stratégia rögzíti. Az elmúlt években nagy vihart kavart főbb célok között szerepel:

  • a növényvédőszerek használatának 50 százalékos csökkentése;
  • az antibiotikumok felhasználásának 50 százalékos csökkentése;
  • a műtrágya-felhasználás jelentős korlátozása;
  • az ökológiai gazdálkodás kiterjesztése a mezőgazdasági területek 25 százalékára;
  • a biológiai sokféleség érdekében a mezőgazdasági területek jelentős csökkentése;
  • a jelenleginél is magasabb állatjóléti előírások;
  • valamint a jelenleginél fokozottabb élelmiszer-biztonság.

A Farm to fork stratégia nemcsak a gazdák mindennapjait alakítaná át, de a fogyasztókét is azzal, hogy szemléletformáló kampányok segítségével:

  • mérsékelné a hús, elsősorban a vöröshús fogyasztását;
  • csökkentené a pazarlást, vagyis a kidobott élelmiszer mennyiségét;
  • és rászoktatná az európai embereket az egészséges táplálkozásra.

Brüsszel az elmúlt években számos kritikát kapott a bemutatott stratégia miatt, mivel a radikális zöldintézkedések

  1. környezeti előnye kérdéses,
  2. ezek veszélybe sodorhatják az EU élelmiszerpiacát és a lakosság számára megterhelő áremelkedést okozhatnak.

Csalódást okoznak a háttéralkuk és a kompromisszumok

A zöld átállásra vonatkozó javaslatok és szabályok elfogadása más területeken, például az iparban vagy a digitalizáció területén is nehézségekbe ütköznek, a legtöbb nagy horderejű döntést hónapokig elhúzódó viták és egyeztetések előzik meg.

A kompromisszumos politikai határozatok ráadásul a legtöbb esetben jelentősen eltérnek az előterjesztéstől, és jóval megengedőbbek, így sokszor nem érik el a kívánt célt.

A klímaváltozás ellen folytatott küzdelem ráadásul kiemelten érzékeny társadalmi téma, amelynek tétje óriási. A felmérések szerint hatalmas a klímaváltozás megállításával, a zöld és digitális átállással, valamint az erőforráshatékony körforgásos gazdasági modell kialakításával kapcsolatos társadalmi elvárás.

A hangzatos ígéretek megszegése és az uniós intézmények sorozatos kudarca ezért érdemben befolyásolhatja az uniós választások kimenetelét.