A négynapos munkahét egyre közelebb kerül ahhoz, hogy széles körben elfogadott foglalkoztatási forma legyen, miután a munkaadók keresik a lehetőséget, hogyan tudnák magukhoz vonzani a legtehetségesebb munkavállalókat, és hogyan növelhetnék cégük termelékenységét - derül ki a CNBC háttéranyagából. A FlexJobs kutatóintézet vizsgálatai szerint a pénzügyi szolgáltatásoktól a munkaerő-közvetítőkig számos ágazatban foglalkoznak a rövidebb munkaidő lehetőségével.

Több mint ötvenezer vállalat munkahelykínálatát elemezve a FlexJobs azt találta, hogy az elmúlt egy évben tíz gazdasági ágazatban kínáltak a legnagyobb eséllyel rugalmas foglalkoztatást, ezen belül négynapos munkahetet. Ezek közé tartozik a számítástechnika, az egészségügy, a fogyasztói szolgáltatás, az oktatás, a könyvelés és a pénzügy, a marketing, illetve a hr.

Dicső múlt

A négynapos munkahétnek évtizedek óta vannak támogatói, akik azzal érvelnek, hogy a segítségével a cégek növelhetnék a hatékonyságukat. Sokszor hivatkoznak az 1974-es brit tapasztalatra, amikor áramellátási gondok miatt a londoni kormány ideiglenesen háromnapos munkahetet vezetett be. Az ezt követő országos felmérés azt találta, hogy a változtatás nyomán öt százalékkal nőtt a munka termelékenysége.

A rugalmas munkavégzés, amelyet korábban csak kevesek engedhettek maguknak, egyre több iparágban és munkakörben válik normális lehetőséggé - mondja Jim Link, a Randstad fejvadász cég hr-főnöke. Úgy tűnik, a munkaadók több mint nyitottak a változtatásra. A múlt hónapban zárult például egy új-zélandi ügyvédi iroda kéthavi kísérlete a négynapos munkahéttel. A dolog bevált, ezért állandóvá teszik.

Jellemző, hogy még egy olyan "csúcskapitalista" is kiállt a rugalmas munkabeosztás mellett, mint Richard Branson brit milliárdos. Nemrégiben egy blogbejegyzésben arról írt, hogy ezzel mindenki nyerne - legalábbis ezt tapasztalták a Virgin-cégek menedzsmentjének rugalmas munkaideje kapcsán.

Szabad péntek

A New York-i Cockroach Labs szoftverfejlesztő vállalkozásnál a négynapos munkahét egyik változatát, a szabad pénteket vezették be. A lépés mögötti "ideológia" szerint lehetőséget teremtenek arra, hogy embereik visszaszerezzék az ellenőrzést az életük felett. Sok alkalmazottjuk tanulásra vagy hosszabb távú tervei megvalósítására használja fel a plusz szabadidőt.

Lindsay Grenewalt, a vállat hr-menedzsere kétkedve fogadta a szabad péntek ötletét, de amikor látta, hogy beválik, megváltoztatta a véleményét. Ez ellentétes az amerikai munkakultúrával - fejtegette a CNBC-nek -, de ha meg akarjuk tartani a tehetséges dolgozókat, akkor új utakat kell keresnünk. Statisztikai adatok szerint az amerikaiak átlagosan heti 44 órát (napi 8,8 órát) dolgoznak.

Kétségek és szabályok

A négynapos munkahét megvalósításának egyik módja az lehetne, hogy a munkanapokon 8 helyett 9-10 órát dolgoznának az emberek. Ennek az lehet az előnye, hogy a hosszabb megszakítás nélküli munkaidőben hatékonyabban végezhetnék a munkájukat. Ugyanakkor nő a terhelésük és erősödhet az ezzel járó stressz, mivel kevesebb idő alatt várnák el tőlük ugyanannak a munkának az elvégzését. Emellett munkahelyi feszültséget okozhat, hogy egyesek jól tudnak alkalmazkodni a rugalmas munkavégzéshez, mások nem.

A Cockroach Lab hr-ese szerint a négynapos munkahét három szabály betartása esetén válhat be. Az első, hogy már az új emberek felvételénél meg kell győződni arról, hogy képesek alkalmazkodni a rugalmas munkavégzéshez. Például ki kell deríteni, hogy képesek-e a feladatokra figyelni a határidők helyett. A második, hogy koncentrálni kell a meetingeket: náluk például kedden tartják ezeket, ami hozzájárult a péntekek tehermentesítéséhez.

Végül a harmadik szabály, hogy meg kell könnyíteni a munkavállalóknak a zavartalan munkavégzést, a külső történések kizárását. Ennek érdekében a Cockroach Labs például a külvilágot kizáró fejhallgatókat ad a dolgozóinak és minden íróasztalon van egy lámpa, a mely felváltva pirosan vagy zölden világíthat. Ezzel jelezheti az asztalnál dolgozó, hogy bánná-e vagy sem, ha megzavarnák a munkájában.

A fotó forrása: Pixabay.