Továbbra sincs megoldva, hogy az olcsó mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott élelmiszerek korlátozások nélküli uniós behozatala ne okozzon olyan súlyos piaci zavarokat az Európai Unió keleti tagállamaiban, amely rövid távon is tönkreteszi a helyi gazdákat.
Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után néhány hónappal az Európai Unió úgynevezett szolidaritási folyosókat nyitott az ukrán mezőgazdasági termékeknek, eltörölve az élelmiszerek behozatalát korlátozó vámokat és kvótákat.
Az Európai Bizottság ezzel lehetővé tette, hogy az unióban kötelező élelmiszer-biztonsági előírások figyelembevétele nélkül termelt, az uniós piaci árnál jóval olcsóbb ukrán agrártermékek tartósan lenyomják az árakat.
Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nemzeti hatáskörben fenntartja a szeptember 15-én lejáró uniós importtilalmat. A tagállamok lépése elfogadhatatlan volt Kijev számára, Ukrajna ezért a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordult.
Brüsszelen múlhat, hogy Magyarország megüti-e a bokáját az ukrán lépés miatt
Egy hosszú konzultációs folyamat során találhat közös megoldást a gabonavita rendezésére Ukrajna Magyarországgal és Lengyelországgal azt követően, hogy Kijev a Kereskedelmi Világszervezethez fordult. A WTO az Economx megkeresésére közölte: a tényleges jogi és diplomáciai eljárás előfeltétele, hogy a felek mindent megtegyenek a peren kívüli egyezség érdekében. A helyzet rendezését segítheti elő, hogy a három uniós országot a nemzetközi jog értelmében várhatóan az Európai Bizottság képviseli. Bővebben >>>Az uniós szabályokkal szembefordulva fellépő kelet-európai országokat gyakran még a szövetségeseik is bírálják annak ellenére, hogy az átmenő forgalmat nem érinti a korlátozás, vagyis az afrikai és ázsiai piacokra szánt szállítmányok áthaladhatnak.
Miért olyan fontos mindenkinek az ukrán gabona?
Hivatalosan azért nyitotta meg határait az Európai Unió, hogy
- egyrészt segítse az orosz agresszió sújtotta Ukrajna gazdaságát,
- másrészt az oroszok által blokád alatt tartott tengeri szállítást ki lehessen váltani a szárazföldi útvonalakon.
Ez ugyanakkor legfeljebb csak részben lehet igaz. Itthon és külföldön is egyre gyakrabban szóba kerül, hogy az ukrán mezőgazdasági export zavartalansága elsősorban a nagytőkések gazdasági érdekeit szolgálná.
Érdemes azt is látnunk, hogy a nemzetközi nagytőke tulajdonában álló nagy ukrán mezőgazdasági cégek célja már nem a harmadik világba történő értékesítés, hanem az EU piacainak uralása, amely nem csak a határ menti, hanem valamennyi tagállam mezőgazdasági termelőjének komoly gondot okoz idővel
– emelte ki korábban Nagy István. Az agrárminiszter emlékeztetett: az Ukrajnában előállított mezőgazdasági termékeknek közel sem kell olyan szigorú követelményeknek megfelelniük, mint az Európai Unióban termelteknek, ami jóval olcsóbbá teszi az előállítást. Brüsszel ehhez asszisztál, a magyar és az európai gazdálkodók érdekei helyett az Ukrajnában működő nemzetközi cégek érdekeit képviseli – tette hozzá Nagy István.
Ukrán gazdák, vagy nyugati nagytőkések?
Ukrajna a világ egyik legfontosabb élelmiszer-termelő országa, mivel óriási, kiváló minőségű termőterülettel rendelkezik. Ezek a területek az elmúlt húsz évben külföldi nagyvállalatok és helyi oligarchák érdekeltségébe kerültek. A több millió hektár szántóterületen gazdálkodó óriásvállalatok részben nyugati – amerikai, holland, német és brit – érdekeltségek, de sok cégóriásnál az orosz befolyás sem elhanyagolható.
Ezeknek az agráróriásoknak érdemi lobbierejük van a nyugati kormányokban, beleértve az Egyesült Államokat és az Európai Bizottságot is.
Emellett vagyonukkal a nemzetközi pénzpiacokra is befolyással bírnak, egyes vélemények szerint előidézve akár a globális élelmiszerár-emelkedést is.
Afrika már nem is olyan fontos
Az ukrán mezőgazdasági alapanyagok jelentős részét megtermelő óriásvállalatok a háború elején az orosz agresszió miatt nem tudták elszállítani Afrikába és Ázsiába az élelmiszert, ezért az éhínségnek kitett országokban élelmezési válság fenyegetett.
Az Európa felé tavaly májusban megnyíló szárazföldi, és 2022 júliusától újra megnyíló fekete-tengeri szállítási lehetőségek ellenére
Afrika helyett az Európai Unió vált az ukrán termények célországává.
Ezt alátámasztják a hivatalos adatok is, az ukrán agrárminisztérium kimutatása szerint
- Afrikába és Ázsiába 20,7 millió tonnával kevesebb gabonát szállított Ukrajna 2022-ben, mint 2021-ben.
- Az Európai Unióba ezzel szemben 2022-ben közel 21 millió tonnával több gabona érkezett az egy évvel korábbihoz képest.
Az Ukrajnában termelő vállalatoknak az európai gabonaüzlet mindenképpen megéri, mivel a szállítási költségek minimalizálásával óriási nyereséghez jutnak.
Washington segít, hogy több gabona jöjjön az EU-ba
Közel egymilliárd dollárral támogatja idén az Egyesült Államok külügyminisztériumának fejlesztési ügynöksége (USAID) az ukrán mezőgazdaságot.
A külföldre szánt állami támogatások szétosztását ellátó ügynökség több területen is segíti az ukrán termelés fenntartását, ám ez a segítség külföldi bankokon, vagy a nemzetközileg meghatározó agrárcégeken keresztül jut el a kisebb gazdaságokhoz.
Az USAID az ukrán gabona alternatív szállítási útvonalainak fejlesztésébe is beszállt.
Több száz millió dolláros amerikai támogatásból fejlesztheti a legfontosabb, stratégiai szárazföldi és dunai tranzitállomásokat három ukrajnai óriásvállalat,
- a Grain Alliance,
- a Kernel
- és a Nibulon.
A kedvezményezett vállalatok részben az Egyesült Államok közvetlen támogatásából, részben önerőből
- két ukrajnai dunai kikötő – Izmail és Reni – fejlesztését végzik el annak érdekében, hogy a Dunán a mostaninál jóval nagyobb, évi több millió tonnás nagyságrendben olcsón legyen szállítható az áru.
- A szárazföldi szállítást is támogatja az Egyesült Államok, egyelőre a szlovákiai Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou) átrakóállomás teljes modernizálását, fejlesztését. Ez szintén több millió tonnás áruforgalmat tesz lehetővé a jövőben.
Washington a Fekete-tenger orosz blokádjának ellensúlyozására emellett közel 300 millió dollár egyéb, exportot segítő támogatásokat is jóváhagyott idén.
Már EU-s pénzek is segítik az ukrán gabonabizniszt
Az uniós országokban is erős gazdasági kapcsolatokkal bíró ukrajnai agrárcégek szállítási nehézségeit segíti az Európai Unió is. Brüsszel a napokban döntött arról, hogy
Ukrajna és Moldova azonnal hozzáférhet az úgynevezett Európai Integrációs Alap keretében infrastrukturális projektek finanszírozásához, és önállóan, az uniós országokkal való egyeztetés nélkül nyújthatja be javaslatait az ilyen jellegű finanszírozás megszerzésére.
Ezek az uniós alapok lehetővé teszik, hogy Ukrajna átalakítsa vasúti hálózatát. A szárazföldi szállítást ugyanis jelentősen megdrágítja, hogy az EU-ban normál nyomtávolságú vasúti hálózat van, míg Ukrajnában széles nyomtávú. Ez azt eredményezi, hogy az ukrán vasúti kocsikból az uniós szabvány szerinti vasúti kocsikba mindenképp át kell rakodni a határokon az árut.
Az uniós vissza nem térítendő támogatásokból fedezheti Kijev az ukrán vasúthálózat összekapcsolását az európaival.
Az élelmiszerek világmérető drágulása megvédte a profitot
A három agrárvállalat több millió hektárnyi területen gazdálkodik Ukrajnában, emellett csúcstechnológiás terménytárolókat, élelmiszeripari üzemeket is működtetnek, az ukrán folyami és tengeri szállítási infrastruktúra nagy része ezeknek a tulajdonában van.
Az Egyesült Államok által támogatott Grain Alliance, Kernel és Nibulon közzétett pénzügyi beszámolóiból kiderül, hogy a háború ellenére tavaly sem csökkent a profitjuk. Noha a szállítási költségeik érdemben nőttek és az infrastruktúrájukban is keletkeztek károk, a globálisan megnövekedett élelmiszerárak kompenzálták a veszteségeiket.
A tevékenységet tekintve mindhárom óriáscég a világ legnagyobb szántóföldi növénytermesztői közé tartozik. A növénytermesztés és a feldolgozás mellett a logisztikai és a szállítási infrastruktúra jelentős része is a tulajdonukban van.
Kijevnek nincs már sok köze az ukrán gabonához
A termelési, tárolási, feldolgozási és logisztikai infrastruktúrájuk a világ legmodernebbjei közé tartoznak. A több évtizedes ukrajnai jelenlétnek, a nemzetközi tőkének és a folyamatos terjeszkedésnek köszönhető, hogy Ukrajna a világ többi részéhez képest is jóval olcsóbban tud termelni, ráadásul a hozamok évről évre minden korábbi rekordot megdöntenek.
A nemzeti törvények, így a közelmúltban hatályba lépő új földtörvény is az agráróriások érdekét helyezi előtérbe. Az ukrán gazdák pedig nem az életképes kistermelők, hanem ezeknek a társaságoknak az alkalmazottai.
Az ukrán mezőgazdasággal tehát nem tudják felvenni belátható időn belül a versenyt sem a keleti, sem a nyugati uniós országok.
A pártfogoltak: Grain Alliance, Kernel és Nibulon
Az, hogy az ukrán állam helyett a helyben működő nagyvállalatok jutnak többek közt a washingtoni támogatáshoz azért nem meglepő, mert
az exportra kiépített infrastruktúra is nagyrészt a cégóriások tulajdona, így az ukrán kormánynak nincs ezekre a létesítményekre érdemi befolyása.
A Stockholmban, Svédországban bejegyzett, a CA Group tulajdonában lévő Grain Alliance 2000-ben, a korábbi téeszeket összefogó, működtető ukrán állami agrárvállalat megszűnését követően jutott jelentős földterületekhez és eszközökhöz, valamint az állami vagyon egy részéhez.
A gabonanövények termesztésében, tárolásában és feldolgozásában világelső vállalat közvetlen támogatást kap a tengeren túlról a tiszacsernyői tranzitállomás fejlesztésére.
A Luxemburgban nyilvántartásba vett Kernel Holding több mint 500 millió dollár profittal zárta a tavalyi évet. A háború ellenére eredménye nem változott 2021-hez képest. A vállalat a világ étolajtermelésének 16 százalékát adja, Európa legnagyobb napraforgótermesztője- és feldolgozója. A termőterületek és a létesítmények az egész országot lefedik, eddig a háború érdemben nem érintette a vállalatot.
A Kernel a napraforgó mellett más szántóföldi növényeket is termeszt, jelentős mennyiségben exportra. A Fekete-tenger kikötőiben az infrastruktúra jelentős része a Kernel csoport tulajdonában van, így a fekete-tengeri gabonafolyosó egyezmény megszűnése súlyosan érintette, Az USAID a két ukrán dunai kikötő jelentős fejlesztésében segíti a vállalatot. A beruházás azért fontos, hogy olcsón és nagy mennyiségben szállítható legyen a termény és a feldolgozott élelmiszer Európa legnagyobb folyóján.
A Nibulon Ukrajna egyik legnagyobb és legrégebb óta működő agrárvállalata, amelyet az az Olekszij Vadaturszkij alapított, akinek mikolajevi házát tavaly orosz rakétatámadás érte. Sajtóhírek szerint az agrárbáró és felesége halálával Moszkva üzenni akart az ukrán oligarcháknak.
A vállalat a 90-es évek óta Ukrajna legbefolyásosabb agrárvállalata. A 2000-es években a cégóriás kibővítette tevékenységét és leányvállalatot hozott létre.
A Nibulon hajóépítő és infrastruktúrafejlesztő leányvállalata Ukrajnában a világ egyik legmodernebb belföldi folyami áruszállítási infrastruktúráját építette ki.
A Nibulon számára is alapvető érdek, hogy a belföldi folyókon szállított áru a fekete-tengeri kikötők kiesésével a Dunán tudja folytatni az exportot.
Jövőre már papíron sem lesz ukrán föld
Az ukrán földtörvény korábban nem tette lehetővé a föld adásvételét. A 2000-es földreform során az téeszek állami földjei a gazdákhoz kerültek, akik ezeket bérbe adhatták legfeljebb 25 évre.
A 2020 márciusában elfogadott, és jelenleg is hatályos földtörvény 2021 közepe óta lehetővé teszi a magánszemélyeknek a föld adásvételt, 2024-től pedig az Ukrajnában bejegyzett cégek is vásárolhatnak földet.
A nem Ukrajnában bejegyzett vállalatok előtt is megnyílik a földpiac, noha az eredeti tervek szerint a piacnyitást népszavazás előzte volna meg.
A népszavazás a háború miatt várhatóan elmarad, miközben az érintett vállalatoknak újabb lehetőséget jelent, ha az évtizedek óta bérelt és művelt területek – vélhetően nyomott áron – a tulajdonukba is kerülnek.