Erősödni fog az elégedetlenség és a tüntetések Argentínában az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint. Ennek az oka, hogy „a korábban ellene szavazó rétegeken kívül Javier Milei egyre több támogatója is el fog keseredni attól, hogy lassan jönnek az eredmények” – mondta Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
Az argentin infláció áprilisban immár negyedik egymást követő hónapja lassult havi összevetésben, Javier Milei elnöksége alatt először esett ez az érték az egy számjegyű tartományba – írta meg a Bloomberg az argentin statisztikai hivatal adatai alapján. A márciusi 11 százalékos érték után 8,8 százalékos áprilisi inflációról adott hírt a hivatal.
Éves viszonyításban azonban egészen más a helyzet, ez az érték több évtizedes távlatban is a legmagasabb. 289,4 százalékos volt az áremelkedés 2023 áprilisához képest. Márciusban az éves infláció 287,9 százalék volt.
Felüdülést pont nem hozott magával az új elnök színre lépése
Meglehetősen radikális mentőcsomaggal állt elő nem sokkal a decemberi beiktatása után Javier Milei argentin elnök. Luis Caputo gazdasági miniszter szerint a szigorú fellépésre azért van szükség, mert Argentína történetének legrosszabb gazdasági örökségét vette át az új kormány. A kabinet tervei között szerepelt, a nemzeti valuta értékének több mint 50 százalékos gyengítése az amerikai dollárral szemben. Előrevetítették ugyanakkor az állami kiadások mélyreható csökkentését is. Ezek közé tartozik az üzemanyag- és közlekedési támogatások visszaszorítása, valamint a kiadások befagyasztása egyes nagyobb kormányzati szerződések és reklámok esetében.
A közlekedési támogatások megvonását a napokban igencsak megérezték a Buenos Airesben lakók és dolgozók. Mindössze egyetlen éjszaka leforgása alatt ugyanis több mint háromszorosára ugrott egy metrójegy ára: 125 pesóról 574 pesóra.
A lakosság természetesen élénken reagál arra, hogy a megélhetési nehézségek egyre csak sokasodnak és súlyosbodnak, ahogy az ország vezetői csökkentik az állami kiadásokat és támogatásokat. Rendszeresek a tüntetések és sztrájkok, májusban is volt már rá példa, hogy zárva maradtak az iskolák, bankok és számos üzlet, valamint a vonat- és metróközlekedés is szünetelt.
Érdekes, hogy Milei a kampányban sem ígért gyors eredmények, két elnöki ciklusra tette a komolyabb reformok véghezvitelét és a négy évre a makrogazdasági stabilizációt, ezen belül az infláció letörését is egy-két éven belül ígérte. Úgyhogy nem árult zsákbamacskát, de ez nem vigasztalja a lakosság egyre inkább elszegényedő rétegeit, akik hozzászoktak az állami támogatásokhoz
– mondta Nagy Sándor Gyula.
Még hátra lehet a feketeleves
A szakértő rámutatott, hogy az, amit az argentinok Javier Milei beiktatása óta tapasztalnak még legkevésbé sem a jéghegy csúcsa. A parlament alsóháza csak néhány héttel ezelőtt fogadta el az államfő gazdasági reformcsomagjának egy részét, a felsőház még megakaszthatja ezt a folyamatot.
Milei eddig tehát egyelőre csak elnöki hatáskörben tudott intézkedni. Ezek – bár komoly lépések voltak, mint például a szabályozott árak liberalizálása – a fontos elosztó rendszereket (mint a nyugdíj, a közalkalmazotti bérek, az egészségügy vagy az oktatás – nem érintették, csak felületesen. Ehhez ugyanis már parlamenti jóváhagyás, a vonatkozó törvények módosítása szükséges
– magyarázta.
Egyes termékek ártámogatásainak megszüntetése már magával vonta az árak drasztikus emelkedését, ami természetesen inflációgerjesztő hatással bírt. A szakértő azonban hangsúlyozta, ezek inkább csak egyszeri nagyobb áremelést jelentenek. Hozzátette, infláció terén véleménye szerint leghamarabb év elején, 2025 elején várható csak jelentősebb javulás.
„Csodák nincsenek, az igazi élethez idő kell” – fogalmazott maga Milei is. „Mi lenne az alternatíva? Nyomtassuk a pénzt, ahogy az előző kormányzatok, és generáljunk vele inflációt, ami a legsérülékenyebbeket sújtja?”
Parkolópályára került a dollarizáció kérdése
Milei a kampány során több formabontó ígéretet is tett, például hogy megszünteti a jegybankot, de azt is javasolta, hogy dollárral váltsák fel a nemzeti valutát. Ezekről azóta hallgat, de Nagy Sándor Gyula szerint a peso dollárra váltása valószínűleg az elnök hosszú távú tervei között maradt,
A dollarizáció kiváló kampányfogás volt, és biztos vagyok benne, hogy ha csak az államfőn múlna, akkor már elindította volna ezt a folyamatot. Azonban ez is törvénymódosítást igényel, és úgy látszik jelenleg volt égetőbb probléma, amelynek az orvoslásába bele kellett kezdenie. Szerintem nem tett le róla, legfeljebb elnapolta ezt. A dollarizáció megoldaná az árfolyam-ingadozás problémáját és az infláció kordában tartására is alkalmas bizonyos makrogazdasági körülmények között, ezek közé pedig a folyamatos és pozitív folyófizetési mérleg beletartozik, ez pedig nem volt jellemző az országra az elmúlt évtizedekben
– mondta a szakértő.