Vajon megvalósulhat-e Donald Trump amerikai elnök álma arról, hogy kisegítsék a bajból a globalizáció veszteseit. Orbán Viktor magyar miniszterelnök harmadik megrázó választási győzelme arra utal, hogy igen - legalábbis egy ideig. Ezzel a felütéssel indítja eredeti végkövetkeztetésre jutó cikkét Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben élő publicistája.

Egyrészt-másrészt

Kapcsolódó

Indulásként megjegyzi: Orbán Viktort azzal vádolják, hogy autoritáriánus kormányt vezet és orosz stílusú, államilag koordinált propagandagépezetet működtet, amely az emberek legalapvetőbb idegengyűlöletére építi mondanivalóját. (Az utóbbiról a Guardian írt hosszú cikket, amelyben belső emberek beszámolója alapján mutatja be a közmédia kormányzati kézi irányítását.)

Ugyanakkor Magyarország megmaradt működőképes demokráciának és a cikk szerint a Fidesz a kormány gazdaságpolitikájának köszönheti sikereit, miután az a bérek emelkedéséhez és a munkanélküliség csökkenéséhez vezetett. Ezután sorra veszi a 2010 utáni gazdaságpolitikai lépéseket az egykulcsos szja-tól a különadókon és a 27 százalékos áfa bevezetésén át az újra államosított iparágak átjátszásáig magyar tulajdonosok, főként a kormányfőhöz közel álló tőkések kezére.

Egyrészt

Bershidsky ezt követően két budapesti beszélgetéséről számol be. Az egyiket György Lászlóval, a kormány közeli Századvég vezető elemzőjével, a másikat Chikán Attila közgazdász professzorral folytatta. A két szakértő egészen más képet festett az Orbán-kormányok gazdaságpolitikájáról.

György egy csésze kávé mellett azt mondta, hogy az elmúlt nyolc évben igyekeztek jóvá tenni a rendszerváltás utáni két évtized igazságtalanságait. A jövedelemadó csökkentése jelentős adókedvezményhez juttatta a legalább két gyermeket nevelő családokat, a különadóknak és a drága külföldi adósság leépítésének köszönhetően a reálbérek 36 százalékkal nőttek 2010 és 2017 között.

A gazdaság eközben csak 16 százalékkal bővült reálértéken számolva. A szakértő szerint Magyarország 2011 óta az éves GDP három százalékát csoportosította át a tőketulajdonosoktól a bérből élőkhöz. Eközben a munkanélküliség gyorsabban csökkent, mint a többi kelet-közép-európai országban és 750 ezer munkahely keletkezett 2010 óta.

Másrészt

A Bloomberg publicistája szerint első látásra az Orbán-kormányok lényegében azt csinálták, amit Trump ígért az amerikaiaknak: enyhítette a globalizáció veszteseire, főként az alacsony keresetűekre nehezedő nyomást. Ezt hálálták meg azzal, hogy az ország szegény régióiban a Fidesz mellé tették az X-et vasárnap. Ha azonban mást kérdezünk, más képet kapunk.

Chikán Attila arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek fegyelmezett költségvetésének nagy ára volt. A kötelező magánnyugdíjpénztárak felszámolása miatt kétséges, hogy akár a ma 50-es éveikben járóknak lesz-e nyugdíjuk. A költségvetési egyensúly fenntartásához az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadásokat faragták le, például a felsőoktatás fele annyi állami pénzt kap, mint tíz éve.

Nem volt jobb

A professzor ezt követően szétszálazza a 750 ezer új munkahelyet. Kiderül, hogy 100 ezer közmunkás "állását" akkor is egész munkakörnek számolják el, ha havonta csak egy napot dolgoznak (attól függően, hogy önkormányzatuk mennyi pénzt kap közmunkára). Hetvenezer munkahely külföldön van, miközben betöltőiket Magyarországon tartják nyilván. Chikán emlékeztet arra a 400-500 ezer főként jól képzett emberre, aki az Orbán-érában vándorolt ki az országból.

A professzor végül egymás mellé helyezi a régiós országok növekedései adatait, megállapítva, hogy a kelet-közép-európai országok legalább olyan dinamikusak, mint Magyarország, annak ellenére, hogy nem folytatnak unortodox gazdaságpolitikát. A bérek növekedési tempója is hasonló (Magyarországon csak 2017-ben emelkedtek gyorsabban).

Uniós támogatások

Az Orbán-rezsim ideológiája szerint Magyarország kompenzációként kapja az EU-támogatásokat azért, hogy a rendszerváltás után megnyitotta piacait a nyugati vállalatok előtt, amelyek az 1990-es években és a 2000-es évek elején könnyen legyőzték helyi versenytársaikat. Ettől persze ez a pénzt még nem jár automatikusan az országnak.

Minden közgazdász, akivel Bershidsky találkozott Budapesten azt mondta neki, hogy a magyar gazdaság képtelen lenne tartani az évi 3-4 százalékos növekedési ütemet az uniós támogatások nélkül. Zsiday Viktor befektetési menedzser és gazdasági blogger sokak véleményét fogalmazta meg azzal a megállapításával, miszerint gyakorlatilag az EU tartja hatalmon az Orbán-rezsimet.

Jól teszi

A Bloomberg publicistájának van ezzel kapcsolatban egy meglepő véleménye. Európa okosan teszi, hogy finanszírozza az Orbán Viktor vezette és más hozzá hasonló nacionalista kormányok (például a lengyel vezetés) gazdaságpolitikáját. Ezzel ugyanis lehetővé válik, hogy összehasonlítsák ennek hatékonyságát a velük szomszédos országok ortodox gazdaságirányításának eredményességével.

Amíg a nacionalista kormányok nem kockáztatják országuk makrogazdasági egyensúlyát és nem engedik ki a kezükből a költségvetési folyamatokat - és az Orbán-kormány esetén nem fenyeget ez a veszély -, addig hasznos megfigyelni a gyakorlati életben folyó kísérleteket. Megbízhatóbb eredményt kínálnak, mintha tudományos kutatók spekulációra hagyatkoznánk.

Az Orbán Viktor Magyarországán folyó kísérlet különleges lehetőséget kínál a különböző gazdaságpolitikák összehasonlítására. Még az USA is hasznát láthatja ennek: egyes elemeit Amerikában is bevezethetik, ha az ország republikánus vezetése elég bátornak bizonyul, hogy próbálkozzon ezzel.

A fotó forrása: Shutterstock