A Biden-adminisztráció kedden bejelentette a 18 milliárd dollár értékű kínai importra vonatkozó új vámtarifákat. A Fehér Ház szerint a vámemelésekre azért volt szükség, hogy megvédjék az amerikai ipart a tisztességtelen versenytől.
A bejelentés azután született, hogy a Fehér Ház tisztviselői hetek óta figyelmeztették Pekinget, hogy módosítson bizonyos kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek Washington szerint gyengítették a globális ellátási láncokat. Az adminisztrációs tisztviselők azt jósolták, hogy ezeknek a tarifáknak „nem lesz inflációs hatása”.
Az idei évtől Joe Biden elnök megnégyszerezi az importált kínai elektromos járművek vámját, 25 százalékról 100 százalékra. A kínai napelemek importadója megduplázódik, 25 százalékról 50 százalékra. Néhány kínai acél- és alumíniumimport vámja pedig több mint háromszorosára emelkedik, a mai 7,5 százalékról 25 százalékra.
Az elnök arra is utasította Katherine Tai amerikai kereskedelmi képviselőt, hogy több mint háromszorosára emelje az elektromos járművek lítium-ion akkumulátoraira és az egyéb felhasználásra szánt lítium akkumulátorokra kivetett vámokat. 2025-től az importált kínai félvezetőkre kivetett vámok 25 százalékról 50 százalékra emelkednek – számolt be róla a CNBC.
Első alkalommal vetnek ki vámokat az orvosi tűk és fecskendők kínai importjára, valamint a hatalmas, hajóról partra szállított darukra – áll a Fehér Ház tájékoztatójában. A kínai gumi orvosi kesztyűket, valamint egyes légzőkészülékeket és arcmaszkokat is magasabb vámtarifák sújtják.
Egyes termékekre, például az akkumulátorokra és a természetes grafitra hosszabb bevezetési időszak vonatkozik majd. A Fehér Ház szerint ez részben azért van, hogy az Egyesült Államok feldolgozóiparának legyen ideje olyan szintre lépni, ahol elegendő akkumulátort gyártanak belföldön a fogyasztói igények kielégítésére.
Kína olyan ütemben és pályán termel, amely messze meghaladja a globális kereslet bármely elfogadható becslését
– mondta egy magas rangú adminisztrációs tisztviselő újságíróknak hétfőn, egyben hozzáfűzte:„Ez elárasztja a globális piacot olyan kínálattal, amely aláássa az otthoni termelési kapacitásunk kiépítésének képességét, és…kiszolgáltatottabbá tesz minket a világban.”
Kína többletkapacitása torzítja a globális árakat és a termelési mintákat, és kárt okoz az amerikai cégeknek és munkavállalóknak, valamint a cégeknek és a munkavállalóknak szerte a világon
– mondta Janet Yellen pénzügyminiszter márciusban, kínai látogatása előtt, ahol a kormány tisztviselőivel szembesült a kérdésben.
A Xinhua, a kínai kormányzati hírügynökség „alaptalannak” nevezte Yellen állításait, és „egyes washingtoni politikai döntéshozók nullához közelítő gondolkodásmódját tükrözi”.
Szakértők szerint valószínűleg más tényezők is szerepet játszanak az egyszerű protekcionizmuson túl. Joe Bidennek a zöld energiába, a félvezetőkbe és a hagyományos infrastruktúrába történő állami beruházásainak jövőbeni sikere a novemberi újraválasztása melletti fő érveléshez tartozik. Biden és a feltételezett republikánus jelölt, Donald Trump egyaránt kemény Kínával szembeni külpolitikai platformot választott.
Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az új importadók nem várt következményekkel járhatnak a hazai gazdaságra és az egyéni fogyasztókra nézve.
A Goldman Sachs például korábban úgy becsülte, hogy az effektív tarifa minden százalékpontos emelése 0,03 százalékkal csökkenti a bruttó hazai terméket, 0,1 százalékkal növeli a fogyasztói árakat.
A Biden-adminisztráció mindeddig fenntartotta, hogy ezeknek a tarifáknak „nincs inflációs hatása”, mert nem a gazdaság „szintjein” érvényesülnek, és csak meghatározott ágazatokat céloznak meg. Ez ellentétben áll Trump kampányjavaslataival, amelyek válogatás nélkül 10 százalékos vámot követelnek az összes importra – adott hírt a Fehér Ház törekvéseiről a CNBC.