Elképzelhető, hogy az Egyesült Királyságot a brexit de facto megtörténte, azaz 2020. december 31-e után elárasztják az olcsó, rossz minőségű élelmiszerek - idézte a Guardian Charles Michelt, az Európai Tanácsa elnökét. Ezzel csak azt ismételte el, amire a napokban Jamie Oliver sztár szakács és más brit hírességek is felhívták a figyelmet, azt követelve a londoni kormánytól, hogy olyan gazdasági viszonyokat alakítson ki 2021. január 1-je után, amelyekben nem gyengülhetnek az élelmiszerstandardok.

Michel az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodásáról folyó tárgyalások végső szakasza elé időzítette nyilatkozatát. Szerinte a britek egyszerű dilemmával állnak szemben: vagy elmozdulnak az európai standardoktól, vagy nem. Milyen társadalmat akarnak? - fejtegette. Olyat, amely előnyben részesíti a magas követelmények érvényesítését az élelmiszerek, a környezet védelme, a foglalkoztatás és az egészségügy területén, vagy ennek ellenkezőjét, amely megengedi az alacsonyabb standardokat? Az utóbbival nem mellesleg kitennék saját élelmiszer-termelő farmerjai termékeit a más országokból származó, olcsón termelt, silány áruk versenyének.

Kapcsolódó

Oliver és társai példákat is hoztak arra, mit nem szeretnének látni a brit áruházak polcain. Ezek között találhatók az Egyesült Államokban előállított klóros baromfihús vagy az olyan marhahús, amely hormonkészítményeket tartalmazhat. Azt is megtiltatnák, hogy a vendéglők ilyen nyersanyagot tartalmazó ételeket szolgáljanak fel, miután a szigetország távozott az EU-ból.

Jól időzítették

Az uniós vezető és a celebek jól időzítették megszólalásukat, ugyanis szeptember utolsó napjaiban kezdődött a brit-EU kereskedelmi tárgyalások utolsó szakasza, amelynek egyik kulcsfontosságú témája, hogy miként érvényesülhetnek az Egyesült Királyságban a kilépés után az EU környezetvédelmi, munkaügyi, egészségügyi és élelmiszerszabványai.

Ezt nevezik level playing fieldnek, amely túlmutat a két fél szabadkereskedelmén, főként, hogy az unió szeretné, ha az Egyesült Királyság a jövőben is átvenné a változó szabályokat. Az elszánt brexiterek ebben az országuk szuverenitásának korlátozását látják, a kormány nem akarja, hogy egy ilyen egyezség a jövőben korlátozza a döntési szabadságát.

Az tárgyalások újrakezdése előtt optimista jelentések érkeztek a Downing Street háza tájáról, amelyek szerint a legkritikusabb kérdésekben, a brit kormány jövőben állami támogatásainak ügyében és a halászati kérdésben megszülethet a megállapodás. Később a brit kormány szóvivője arról beszélt, hogy az optimizmus inkább a reményeiket fejezi ki.

Az állami támogatások ügye azért kritikus, mert ha a londoni vezetés olyan vállalati támogatásokat ad, amelyek az unió egységes piacán maradó Észak-Írországot is érintik, akkor versenyelőnyhöz juttathatja az ott bejegyzett cégeket uniós versenytársaikkal szemben. A halászai kérdés azt firtatja, milyen feltételekkel folytathatják az EU-s halászok a halászatot a brit felségvizeken.

Mi a határidő?

Boris Johnson brit miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az EU állam- és kormányfőinek október 15-ei csúcstalálkozójára el kell készülne a kereskedelmi megállapodás végleges tervezetének, ezt követően London a megállapodás nélküli válásra készül fel. Szóvivője a napokban ettől kissé visszalépve azt mondta, hogy ki kell dolgozni a pontos menetrendet.

Brüsszelben inkább a ratifikálás időszükségletére helyezik a hangsúlyt, azaz arra, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az Európai Parlament és a tagállamok törvényhozásai rábólintsanak a két fél egyezségére. Ezért október végét-november elejét tekintik határidőnek.

Az EU puhított azon a követelésén is, hogy az Egyesült Királyságnak mikorra kellene kivennie az új belső piaci törvénytervezetből azokat a rendelkezéseket, amelyek felrúgják az év elején aláírt válási megállapodás egyes elemeit, például azt, hogy a mindenkori brit kormánynak egyeztetnie kell az EU-val az Észak-Írországot is érintő vállalati állami támogatásokról.

A londoni parlament alsóházán első olvasatban átment a törvényjavaslat, így a felsőház elé került, ahonnan a végső döntésre visszaküldik az alsóháznak. Az nem változott, hogy ha a brit parlament ezeken nem változtat, akkor nem lesz kereskedelmi megállapodás sem. Ezenfelül Brüsszel elindította a peres eljárást a nemzetközi szerződés megszegése miatt.