Széleskörű áresés bontakozott ki a gabonapiacon: a búza 2,7 százalék mínuszban van a világpiaci árat meghatározó chicagói kereskedésben. A múlt keddi értékhez képest a csökkenés 12 százalék, így a piac nagyrészt visszaadta azt az áremelkedést, ami azután következett be, hogy Oroszország megtiltotta az ukrán gabona szállítását a Fekete-tengeren, és még az ukrán kikötőkben lévő gabonát is elpusztítja bombázás által.

Három óriás

Felmerül a kérdés, hogy mi a háttere ennek a piaci reakciónak. Ennek tisztázásához ismerni kell a világ jelenlegi búzatermelését, annak megoszlását régiók és országok szerint, és megnézni, Ukrajna jelenlegi termelése hogyan alakul ezen belül, azt sem figyelmen kívül hagyva, hogy mi lehet Oroszország tényleges célja egy alapvető élelmiszer barbár pusztításával.

A világ búzatermelés az USA mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint jelenleg 780 millió metrikus tonna egy évben. A világ legnagyobb termelője Kína, 138 millió tonnával, tőle alig elmaradva következik az Európai Unió 134 millió tonnával. A harmadik helyen India található 103 millió tonnával, így a három nagy ország illetve régió a világ termelésének közel felét adja.

Oroszország is nagy versenyző

A következő helyen, 90 millió tonnával Oroszország következik, és ezzel máris az ukrán gabonát pusztító háborús félhez érkeztünk, amely óriás búzaexportőr. Oroszországot az USA követi 44 millió tonnával, tőle nem sokkal lemaradva Ausztrália (36,6 millió), és Kanada (34 millió). Pakisztán 26,4 millió tonnát termel, és utána következik Ukrajna 20,5 millió tonnával, ami a 780 milliós világadatnak kevesebb mint 3 százaléka.

Viszonylag kis ukrán hányad

Békeidőben persze jóval nagyobb volt az ukrán adat, meghaladta a 30 millió tonnát is időnként, de a világ termelésén belül akkor sem haladta meg az 5 százalékot. Az ukrán gabona tehát látszik, hogy nem a világ sorsát eldöntő mennyiség, ennek megfelelően a világpiaci árat sem tudja hosszabb távon befolyásolni. Az orosz búza kiesése már komolyabb dolog lenne, de erről szó sincs.

Az ukrán gabona szerepe így tehát a világpiacon nem meghatározó, ha exportja akadozik, ettől önmagában nem kell áremelkedéstől tartani. Természetesen Ukrajna szempontjából fontos lenne az export, és akik tőle vásárolnak, most más forrás felé kell, hogy nézzenek. Ha Oroszország célja az volt, hogy felverje az árat, ez ugyanúgy nem jött be, mint ahogy tartósan a gáz esetében sem.

Nem kell inflációs hatástól tartani

Vélhető, hogy ezzel tisztában is voltak, esetleg saját exportjukat növelik ezáltal, illetve Ukrajna bevételeit csökkentik, bár ennek is mérsékelt a a hatása Ukrajna harci kedvére, hisz a nyugat a háború ideje alatt fedezi az ország alapvető szükségleteit, amibe a gabonaexport kieső bevétele is belefér.

Így nem igazán tudjuk, mi az orosz lépés értelme, azon kívül, hogy igen rosszul mutat. Mindenesetre ami számunkra is fontos: látszik, hogy ettől önmagában nem keletkezik tartós drágulás, nem keletkezik újabb inflációs hatás. Ahogy az energiapiacok, úgy az élelmiszer piaca is alkalmazkodik a háborús helyzethez, a kínálat bizonyos határok között rugalmas.