A hivatalba lépő Biden-adminisztrációval szemben hosszú igénylistát fogalmaznak meg az USA nemzetközi partnerei:

  • Építse újra a Nyugat szövetségi rendszerét,
  • léptesse vissza országát a párizsi klímavédelmi megállapodásba,
  • térjen vissza a tárgyalóasztalhoz Iránnal,
  • folytasson világos külpolitikát Pekinggel és Moszkvával szemben
  • és állítsa vissza a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokba vetett bizalmat.

Az igények megalapozottak és Biden diszkréten arról beszél, ha a külügyekről kérdezik, hogy azt fogja tenni, amit az Egyesült Államok érdekei szempontjából a legjobbnak ítél, ám a következő négy év politikai tétje jóval nagyobb, mint hogy az USA újra kiszámítható, barátságos partnere lesz-e NATO-szövetségeseinek vagy sem - véli Philip Stephens, a Financial Times publicistája. Az USA nem Donald Trump elnökké választása után kezdett visszavonul a nemzetközi szerepvállalástól Trump jelszava, az America First jegyében.

Kapcsolódó

Kiábrándulás

Már Barack Obama elnöki tevékenységét is az jellemezte, hogy az USA vonakodott magára vállalni a rendcsináló szerepét a világon. Valójában a washingtoni politikai elit kiábrándult abból, hogy az Egyesült Államok a világ csendőre legyen, és úgy látja, hogy elsősorban az ország saját dolgaival és érdekeivel kellene törődnie. Valójában ma inkább az a veszély fenyegeti az USA biztonsági garanciájára támaszkodó fejlett demokratikus államokat, hogy a világ legerősebb demokratikus hatalma visszatér az 1920-1930-as évek elzárkózó politikájához.

Ezt erősítheti, hogy az USA-nak nem a fehér jobboldali szélsőséges csoportok mozgolódása jelenti a legnagyobb gondot - még akkor sem, ha ezek akciója volt a Kongresszus épülete elleni január eleji támadás -, hanem a kékgalléros munkásosztály vergődése. Ha a demokraták hosszabb távra be akarnak rendezkedni a hatalomba, akkor el kell választaniuk ezt a tömeget a szélsőségesektől és egyben el kell őket hódítaniuk Donald Trump mögül, akit jelenleg támogatnak.

Első a gazdaságpolitika

Biden szétzilált gazdaságot örököl, amelyen átgázolt a lényegében kontrollálatlanul pusztító pandémia, kihúzva a szőnyeget az ország kisvállalatainak lába alól és sok millió munkanélkülit hagyva maga mögött. Ezért az új kormányra mindenekelőtt egy jókora gazdaságösztönző csomag elindítása vár és a félidős választásokig jól láthatóan el kell kezdenie infrastruktúra-fejlesztési programját is. Eközben valahogy össze kell tudnia kapcsolni a külpolitikát a belpolitikával.

Nyilván nem várható el az átlag amerikaitól, hogy például belássa a szabadkereskedelmi egyezmények jótékony hatását a gazdaságra, ha közben azt tapasztalja, hogy az olyan munkahelyek, amelyeket ő betölthetne, elvándorolnak az országból. A globalizáció ebből a nézőpontból a gazdagok játékának látszik. Ezért figyelemre méltó, mit ajánl az új adminisztrációnak a Carnegie Endowment for International Peace kutatóközpont tanulmánya.

America First!

Az amerikaiak Trump-féle jelszójának megfelelően egyfajta America First politikát akarnak, azaz elsősorban attól akarnak megszabadulni, ami a saját egzisztenciájukat veszélyezteti. Ha például valaki el akarja adni nekik, hogy az USA-nak jó a szabadkereskedelem, akkor ehhez kapcsolva helyi gazdasági programokat kell kínálnia, ami munkahelyeket teremt az USA-ban is. A szakértők az America First jegyében azt tanácsolják az új washingtoni vezetésnek, hogy felejtse el a külföldi kalandokat, amilyenekbe az elmúlt 20 évben elsősorban a Közel-Keleten bocsátkoztak elődei.

Helyezze a hangsúlyt egy korrektebb, nagyobb egzisztenciális biztonságot kínáló hazai gazdaság kialakítására, miközben a nemzetközi porondon legyenek szerények az ambíciói. A nagy tervek helyett, mint amilyen például a demokrácia exportja volt Irakba az ezredforduló után, a kiszámíthatóságra helyezze a hangsúlyt. Ez talán kevéssé hősiesen hangzik, a washingtoni elit azonban amúgy sem tudja már visszanyerni a társadalom bizalmát látványpolitizálással.