Európa legtöbb országában évtizedes rekordokat döntött az infláció tavaly, amelynek tetemes részét az élelmiszerek drágulása adta. Az élelmiszerinfláció pedig nagy részben a mezőgazdasági alapanyagok drágulásának és a gazdák költségnövekedésének tudható be – derül ki az Eurostat friss adataiból.
A háború és az időjárás miatt lőttek ki az árak
Az uniós statisztikai hivatal összegzése szerint három fő oka volt az elszálló áraknak:
- Orosz-ukrán háború: a konfliktus miatt eluralkodott a pánik a globális piacokon, mivel Oroszország és Ukrajna a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó és a műtrágya jelentős exportőr országai, a világ legnagyobb kibocsátói.
- Aszály: Európát példátlan aszály és forróság sújtotta 2022 nyarán, amely kárt tett a szántóföldi növényekben, és a kiégett legelők miatt érdemi hatással volt az állattartókra, elsősorban a tejtermelésre.
- Infláció: a gazdák önköltségének példátlan emelkedése. Az inputköltségek növekedésére hatással volt az energiaárak emelkedése, valamint a műtrágyahiány. Az orosz fosszilis energiaforrásoktól való függés mellett felhajtotta az árakat a szintén szankciók sújtotta orosz műtrágya importkorlátozása miatt kialakult hiány.
A költségek emelkedését kisebb részben befolyásolta a munkaerő-költség növekedése, és a Covid-19-járvány utóhatásai, valamint egyes termékeknél a csökkenő kereslet.
Drága gabona: drága takarmány, drága élelmiszer
Az alapanyagok közül legnagyobb mértékben a gabonafélék ára emelkedett, az uniós átlag 45 százalékos volt. Ezt követte a tojás, ami 43 százalékkal lett drágább egy év alatt, a harmadik legnagyobb áremelkedés, több mint 30 százalékos pedig a tejnél volt megfigyelhető egy év leforgása alatt.
A mezőgazdaság ráfordítási költségei is óriásit nőttek, a gazdáknak több mint harmadával nőtt az önköltségük.
Kiugró tétel volt a műtrágya, aminek az ára 83 százalékkal nőtt, valamint az energiaköltségek, átlagosan 59 százalékkal. Ezen kívül a takarmány ára emelkedett érdemben, több, mint 30 százalékkal.
Ez vezetett az élelmiszerárak robbanásához
Az aszály és a forróság miatt Nyugat-Európában óriási károkat okozott az állattartóknak a szélsőséges időjárás.
A legelők nagy részén a fű kiégett, ezért a téli hónapokhoz hasonlóan takarmányozni kellett az állományt. Ennek hatására jelentősen nőtt a takarmányigény, mivel a télire elraktározott készleteket voltak kénytelenek felhasználni a gazdák.
Ráadásul a takarmányozási költségek már 2020-ban is jelentősen nőttek.
A takarmányköltségek így még tovább nőttek, miközben azok alapanyaga, vagyis a gabonafélék ára is rekordokat döntött. Sok nyugat-európai gazdaság a kilátástalan helyzet miatt felhagyott az állattartással, levágta állományát.
Ezek a hatások a szarvasmarhatartókat érintették legérzékenyebben, ráadásul a legeltetés hiánya miatt a nyerstej mennyisége is jóval kevesebb lett a megszokottnál.
Ezzel magyarázható, hogy a tejtermékek ára mindenhol jelentősen nőtt tavaly év végére.
Pánik a szántókon
A gabonaárakat az energiaárakhoz hasonlóan a tőzsdei kereslet és a kínálat aránya befolyásolja, a háború miatt pedig pánikolni kezdtek a befektetők.
Oroszországból a szankciók miatt nem jutott ki nyáron a termés, míg Ukrajnában a háború miatt sokáig nem sikerült a tengeri útvonalakon szállítani.
A szárazföldi útvonalak ugyanakkor nem voltak képesek azt a kapacitást elszállítani, amire szükség lett volna.
Az Európai Unió ráadásul a Moszkva elleni szankciók között a műtrágya behozatalát is megtiltotta. Az európai gyártók viszont a magas energiaköltségek miatt nem tudtak elegendő műtrágyát előállítani, a hozzáférhető készleteket pedig aranyárban értékesítették.
Ezek a folyamatok végső soron szinte az összes feldolgozott élelmiszerre hatással voltak, kiemelten a pékárukra és az állati termékekre.
Magyarország alapanyagárakban is rekorder
Nem csak az élelmiszerek ára nőtt hazánkban kiugróan, hanem az alapanyagok ára is. Az Eurostat adatai szerint a tej áremelkedése Lettország és Litvánia után a harmadik legyorsabb ütemű volt, közel 50 százalékos.
A gabonafélék árában is csúcsot döntöttünk: a 67 százalékos felvásárlási ár emelkedés csak Finnországban volt magasabb, ahol elérte a 70 százalékot.
Magyarországon is az uniós tendenciát követték az árak, ugyanakkor
a drágulás mértékét önmagában nem lehet a globális okokra fogni.
A pontosabb okokat a későbbiekben közzétett, részletes statisztikai adatokból lehet megállapítani.