Nehéz lesz Nagy-Britanniával bármilyen új szerződést kötnie az Európai Uniónak, ha nem kívánják elfogadni a munkaerő szabad áramlásáról szóló megállapodásokat - mondta Hans Jörg Schelling, osztrák pénzügyminiszter az Euromoney bécsi, a Közép- és Kelet- és Délkelet-Európával foglalkozó konferenciáján.

A pénzügyminiszter hozzátette, bár eredetileg két évet tűztek ki a kilépési tárgyalások befejezésére, véleménye szerint azok akár öt éven keresztül is eltarthatnak. Senki sem tudja, pontosan hogyan is történik az 50-es cikkely hatályba lépése, s azt sem, lehet-e egyszerre a kilépésről és egy új, Unióval kötendő együttműködési szerződésről tárgyalni - tette hozzá.

Ugyanakkor az európai gazdaságban mindezek ellenére pozitív folyamatok tapasztalhatóak, Ewald Nowotny, az osztrák jegybank kormányzója és az ECB kormányzótanácsának tagja véleménye szerint. Kiemelte, hogy az Unión belül most ez a régió rendelkezik a legjobb növekedési kilátásokkal.

Az eurózóna mag és periféria országainak államkötvényhozamai közötti eltérések eközben arra utalnak, hogy a piaci szereplők körében még mindig elég nagy a bizonytalanság a jövőbeni kilátásokat illetően. Ugyanakkor azt látni, hogy a hosszabb lejáratú államkötvények hozama felfelé mozdult el, a 10 éves német bund hozama például több mint 25 bázispontot emelkedett szeptember óta. A hozamgörbe meredekebbé vált, s ez jó az európai bankszektornak, amelynek a legnagyobb gondot az alacsony kamatkörnyezetben a hosszútávú profitabilitás jelenti. Elindultunk a normalizálódás irányába, azt jelzi, hogy a piac elkezdte az infláció növekedését és a kamatok emelkedését beárazni.

Nowotny szerint a pozitív változás elsősorban az Egyesült Államokban tapasztalható, s elmondása szerint a helyzetet leginkább az egyik Fed vezető tisztségviselő szavai írják le a legjobban. E szerint az "állati ösztönökben" azaz a gazdasági szereplők pszichéjében történt pozitív fordulat, ami magával hozza a gazdaság gyorsabb növekedését, a magasabb foglalkoztatást és a magasabb inflációt is, ami magasabb kamatokhoz vezethet.

Az osztrák jegybank vezetője szerint a gazdaságpolitikában is a válság óta nem látott változások indultak el világszerte. Egyre jobban átveszi az irányító szerepet az élénkítésben fiskális politika, s ez nagy terhet vesz le a jegybankok válláról. Voltak az elmúlt években olyan időszakok ugyanis, amikor a jegybankoknak egyedül kellett ezzel a problémával megbirkózniuk. Az új helyzet nagyobb szabadságot biztosít a jegybankoknak.

Nowotny szerint többek között az olajár emelkedésének hatására az infláció is emelkedésnek indulhat az eurózónában. Ez azonban a maginfláción egyelőre nem látszik majd, arra, hogy a magas olajár "átdolgozza" magát a rendszeren, még idő kell.

Mivel az ECB csütörtökön tartja következő, kamatdöntő ülését, Nowotny nem beszélt konkrétumokról a jegybank politikájával kapcsolatban. Emlékeztetett viszont a decemberi ülés döntéseire, amelyek szerint március végéig tartja fenn havi 80 milliárd eurós kötvényvásárlási programját az ECB, amely ezután decemberig havi 60 milliárd eurós összeggel fut tovább.

Szerinte a kötvényvásárlási programnak kedvező hatásai voltak a közép- és kelet-európai tagállamok gazdaságára, arra viszont kevés a bizonyíték, hogy az inflációra hatott volna. A kedvező hatások abban jelentkeztek, hogy egyrészt lenyomta a régióban a kamatszinteket, s ez az eszközárak emelkedéséhez vezetett. Másrészt a fejlettebb tagállamok belső keresletének élénkítését hozták, ami pozitívan hatott vissza a kereskedelmen keresztül a régióra.