Az EU kereskedelmi politikáját felügyelő Európai Bizottság döntött: a várhatóan júliustól életbe lépő vámok mértéke 17,4 százalék a BYD, 20 százalék a Geely, és 38,1 százalék a SAIC Motor esetében. A vizsgálatban együttműködő többi vállalat 21%-os, a nem együttműködő cégek pedig 38,1%-os tarifával számolnának. 

Még tavaly szeptemberben indított szubvencióellenes vizsgálatot az Európai Bizottság az elektromos meghajtású autók kínai importja kapcsán, mivel a feltételezések szerint ezek gyártása olyan erős állami támogatásban részesül, ami már torzítja a piaci versenyt. Kína olcsó dömpingáruval – elsősorban acéllal, napelemekkel, illetve elektromos autókkal – árasztja el az uniós piacot, ezáltal jelentősen csökkentve az európai gyártók versenyképességét. 

Kapcsolódó

Tavaly már minden harmadik autót Kínában gyártották.  A kínai tulajdonú autógyártók európai piaci részesedése 2023-ban már elérte az 5 százalékot, miközben az európai gyártókapacitások 2018 óta 25 százalékot estek vissza. Így megkezdődött a kínai és magyar márkák közötti rivalizálás a hosszú távú európai (és globális) piaci pozíciókért.   

A G7-ek pénzügyminiszterei a május végi találkozójukon már konkrétan nevesítették az ázsiai óriást, mint a piactorzító hatások fő kiváltóját, illetve egy keményebb és egységesebb fellépést helyeztek kilátásba a kínai többletkapacitások következményeivel szemben. 

A belengetett európai retorzió ígéretét most a Bizottság tényleges intézkedése váltotta valóra az ideiglenes vámok bevezetésével.

Kritikus hangok

Ellenben nem minden európai ország értett egyet a hónapok óta beharangozott intézkedéssel. A francia és német gazdaság számára például kiemelt fontosságú a kínai exportpiac, így számukra nem lett volna érdemes a válaszintézkedések és a kínai import megadóztatása révén egy kereskedelmi háborúba keveredni a világ – nominális GDP szerinti – második legnagyobb gazdaságával. A BMW, a Volkswagen és a Mercedes-Benz vezérigazgatói arra figyelmeztettek, hogy 

a vámok lehetetlenné tehetik az EU zöld céljainak elérését és az európai cégek Kínában készült autónak importját is akadályozhatja.

Hszi Csin-ping kínai elnök európai (franciaországi, szerbiai és magyarországi) turnéja során a kereskedelmi viszonyok stabilizálására és megerősítésére tett kísérletet múlt hónapban. 

A régiós szintű magyar autókereskedeő, az AutoWallis korábban szintén reményét fejezte ki, hogy a kínai elnök látogatása egy újabb kínai autógyár érkezését is jelentheti Magyarországra, erre azonban végül nem került sor. Május 23.-án a kormányinfón Gulyás Gergely úgy fogalmazott az Economx kérdésére, hogy a védővámok az európai versenyképességet nem segítik, és ha vámokat vezetne be az EU, akkor Kína is hasonlót lépne, így az európai autógyártók egy óriási piactól esnének el. Tehát a magyar kormány egyértelműen elutasítja az intézkedések bevezetését.