Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a kedden bemutatott, a bizottság reményei szerint mintegy 1000 milliárd euró mobilizálását lehetővé tevő terv egy zöld beruházási hullámot indít majd be.

Azt az Európai Bizottság is elismeri, hogy az egyébként is jelentős erőfeszítés, ami a 2050-re elérni hivatott klímasemlegesség eléréséhez szükséges, nem minden szereplő számára jelent azonos erőfeszítést - az átállás különösen a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó ágazatok és régiók számára lesz megterhelő. A klímasemlegessé válást azonban az Európai Bizottság szükségszerűnek véli, így az átalakulás által jobban érintett régiókat és iparágakat Brüsszel a Méltányos Átállási Mechanizmuson keresztül támogatná, amely legalább 100 milliárd euró értékű pénzügyi és gyakorlati támogatási csomag felajánlásával segítené a leginkább érintett területeket - jelentette be Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök a testület közleménye szerint.

A Fenntartható Európa beruházási terv (Sustainable Europe Investment Plan) lenne a pénzügyi lába az EU zöld megállapodásának (Green Deal), amely révén a század közepére nullára csökkentenék az EU üvegházhatású gázkibocsátását. A Fenntartható Európa beruházási terv célja az lenne, hogy fedezetet biztosítson a gazdaságok átalakításához, kiegészítve az uniós költségvetésből erre szánt keretet, amely az EB jelenlegi javaslata szerint a következő hétéves uniós büdzsének legalább 25 százalékát tenné ki. A bizottság szerint a különböző programokon keresztül biztosított költségvetési források a következő 7-10 évben mintegy 503 milliárd euróval járulhatnak hozzá az európai zöld megállapodás beruházási tervéhez, amely a várakozások szerint további mintegy 114 milliárd eurós nemzeti társfinanszírozást hozhatnak be ebben az időszakban a klíma és környezetvédelmi projektekre.

Az Európai Bizottság továbbá ezzel a konstrukcióval szeretne eszközöket biztosítani a pénzügyi intézeteknek és a befektetőknek a fenntartható projektek tervezésében, kialakításában és végrehajtásában.

Az Európai Bizottság ennek a beruházási tervnek a részeként kedden elfogadta a Méltányos átállási tervet. Az, hogy a 2030-as klímacélokat el lehessen érni - azaz hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentsék 2030-ra az 1990-es szintekről -, évente legalább 260 milliárd eurós többletkiadással járna - mondta a Politicónak Vladis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a bejelentést megelőzően. Ehhez biztosítaná a megfelelő pénzügyi eszközöket a Fenttartható Európa beruházási terv.

Fontos a méltányosság

Az Európai Bizottság szerint a Méltányos Átállási Mechanizmus (JTM) fontos eszköze annak, hogy a klímasemleges gazdaságira való átállás tisztességesen menjen végbe. A mechanizmus célzott támogatást nyújt majd ahhoz, hogy 2021-27 között a leginkább érintett régiókban legalább 100 milliárd eurót mozgósítsanak az átállás társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében.

A JTM három finanszírozási forrásból áll össze:

A JTM egyik lába a Méltányos Átállást Támogató Alap (JTF) lesz, amelyben az Európai Bizottság szerint 30-50 milliárd euró állna rendelkezésre. Ehhez az EU költségvetése 7,5 milliárd eurót biztosítana, "amely kiegészíti a következő hétéves költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslatot". A tagállamoknak ahhoz, hogy részesüljenek az alapból, az Európai Bizottsággal kell párbeszédet folytatniuk, melynek keretében célzott méltányos területi átállási tervek révén kell meghatározniuk a támogatható területeket. A most bejelentett tervek szerint a tagállamoknak arra is kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a JTF-ből származó pénzt kiegészítik az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alap Pluszból származó pénzzel, valamint további nemzeti forrásokat fognak biztosítani. (A Bruxinfo szerint ezt az alapot az Európai Bizottság a kohéziós politika keretein belül képzeli el: a költségvetés mezőgazdasági és környezetvédelmi fejezetébe helyeznék, ami a portál szerint jelentetheti a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak csökkentését is.)

Az EB közleménye szerint ez az alap elsősorban a régióknak nyújt támogatást: segíti például a munkavállalókat a jövő munkaerőpiacához szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésében, valamint segíti a kkv-kat, az induló vállalkozásokat és az inkubátorházakat abban, hogy új gazdasági lehetőségeket teremtsenek ezekben a régiókban. Az alap a tiszta energiára való átállást segítő beruházásokat is támogat majd, például az energiahatékonysággal összefüggésben.

A mechanizmus másik lába a Juncker-terv folytatásának szánt InvestEU beruázási programnak egy, a méltányos átállás céljára dedikált, további 45 milliárd eurót mobilizáló külön forrás lenne. A bizottság szerint az InvestEU 2021 és 2030 között mintegy 279 milliárd eurónyi magán és állami, klíma és környezetvédelemhez köthető beruházáshoz felhasználható forrást biztosíthatna tőkeáttételeken keresztül (leverage). Ehhez az EU költségvetése adná a garanciát, ami lehetővé tenné az Európai Beruházási Bank (EIB) és más partnerek számára, hogy több és magasabb kockázatú projektet hajthassanak végre magánbefektetők bevonásával.

A harmadik pillér pedig az Európai Beruházási Bank (EIB) által az uniós költségvetés támogatásával biztosított közszektor-hitelezési eszköz, amely 25-30 milliárd eurónyi beruházást mozgósítana a bizottság reményei szerint. A támogatást az állami szektornak nyújtott hitelekre, például a távfűtési hálózatokba és az épületfelújításba történő beruházásokra fogják felhasználni. A bizottság ehhez 2020 márciusában jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

Az Európai Bizottság háttéranyagából kiderül, hogy az Innovációs és Modernizációs alap is biztosítana forrást az átállásra - mintegy 25 milliárd eurót. Ez az alap nem része az uniós költségvetésnek, de részben az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a szén-dioxid-kibocsátási egységek árverezéséből származó bevételekből finanszírozzák. A Modernizációs Alapból különösen az alacsony jövedelmű tagállamok számíthatnak majd segítségre.

Technikai segítség is lesz

A JTM keretében - a méltányos átállási platformon keresztül - az EB technikai segítséget is nyújt majd a tagállamoknak és a befektetőknek, és gondoskodik az érintett közösségek, helyi hatóságok, szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek bevonásáról. A méltányos átállási mechanizmus magában foglal majd egy, a méltányos területi átállási tervekre összpontosító erős kormányzási keretet is - derül ki az Európai Bizottság erről szóló közleményéből.

Csak tiszta technológiára?

Az Európai Tanács a december közepi uniós csúcson hagyta jóvá a klímamegállapodást, de - mint emlékezetes - egy tagállammal, Lengyelországgal nem sikerült elfogadtatni azt a célt, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Ettől függetlenül a mostani bizottsági javaslat szerint a klímasemlegességre való átállás már idén elkezdődik: az ipari vállalatok (az autóipartól a vegyipari vállalatokig) például szigorúbb kibocsátási korlátokkal számolhatnak, de a tervek között szerepel az energiát terhelő adók átalakítása, a mezőgazdasági termelés zöldítése, új szabályok a vállalatok állami támogatására és egy lehetséges  környezetvédelmi importadó.

Az EU-ban egyébként 108 régióban találhatóak széntüzelésű erőművek, a szénbányászat és az ehhez kapcsolódó iparágak pedig 237 ezer embernek adnak munkát. A pénzek szétosztásánál a Bruxinfo szerint figyelembe veszik majd, az adott tagállam fejlettségét, valamint hogy a nagy szennyező régiókban mekkora kihívást jelent az átállás, illetve a munkahelyek potenciális elvesztése és a dolgozók átképzése. A források eléréséhez a tagállamoknak átmeneti átállási terveket kell majd beterjeszteniük, megjelölve az intézkedés által érintett régiókat. A terveknek szervesen illeszkedniük kell a nemzeti klíma- és energiastratégiákba, amelyek végleges változatát a nyárig fogja kiértékelni az Európai Bizottság. A JTF-ből alapvetően olyan tevékenységeket lehet majd finanszírozni, amelyek támogatást nyújtanak a fosszilis alapú termeléssel összefüggő, vagy nagy károsanyagkibocsátású létesítmények bezárására, vagy azok zöld átalakítására. A Bruxinfo szerint úgy tűnik, hogy a pénzügyi támogatásokat megújuló energiára, vagy még kifejlesztés alatt álló tiszta technológiákra lehetne fordítani, földgázzal működtetett erőművekre és más gázinfrastruktúrákra, valamint nukleáris célú beruházásokra nem.

El a kezekkel a kohéziós forrásoktól

A magyar kormány már ez év elején elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel. A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint hazánk 2050-re klímasemleges lehet, de ez 50 ezer milliárd forintba kerülhet Orbán Viktor miniszterelnök állítása szerint. A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy az EU következő költségvetésében a kohéziós forrásoktól vegyenek el pénzt és azt klímavédelmi célok elérésére dedikálják.