Az Európai Unió december 5-től megtiltotta a tengeri orosz kőolajimportot, február 5-től pedig az orosz olajtermékek behozatalát - a cél pedig nyilvánvaló: úgy kívánja szankcionálni Moszkvát, hogy megfosztja a bevételeitől. 

A korábban bevezetett ársapka lényege, hogy az unión kívüli országok továbbra is importálhassanak tengeri szállítású orosz nyersolajat, de tiltja a hajózási, biztosítási és viszontbiztosítási társaságoknak, hogy orosz nyersolajszállítmányokat kezeljenek – ha nem 60 dollárnál olcsóbban értékesítik. 

Hogy a szankciók képesek-e leszorítani a kőolaj árát az még nem teljesen egyértelmű. Az Ural-típusú termék ára például csökkent decemberben. Ráadásul kereskedelmi források szerint az orosz kőolajat jóval a 60 dolláros hordónkénti árplafon alatt adták el olyan országoknak, mint India, annak ellenére, hogy Oroszország deklarálta, hogy akkor sem tartja be a felső határt, ha csökkentenie kell a kitermelést.

Az amerikai pénzügyminisztérium szerint az orosz nyersolajat szállító hajókra - amelyeket december 5. előtt rakodtak be, és január 19. előtt rakodnak ki a célállomáson - egyébként még nem vonatkozik az árplafon.

Az Egyesült Államokat, Ausztráliát és az EU-t is magába foglaló G7-ek február 5-től hasonló ársapka-mechanizmust terveznek Oroszország olyan finomított üzemanyagaira, mint a gázolaj, a kerozin és a fűtőolaj.

A szakértők azonban nehezen tudják megítélni, hogyan fog működni az árplafon ezeknek a finomított üzemanyagok esetében.

Szinte borítékolható, hogy ki tudják majd játszani az uniós jogot, hiszen a kőolajtermékek esetén a késztermékből az adalékanyagok miatt lehetetlen megmondani, hogy milyen eredetű nyersanyagból állították elő

Európa nagymértékben függ az orosz gázolajimporttól, ezért az elemzők szerint a február 5-i tilalom várhatóan növelni fogja az üzemanyag haszonkulcsát. A várakozások szerint a gázolaj nyeresége, amelyet egy finomító a nyersolaj gázolajjá történő finomításából szerez, az év első felében átlagosan 38 dollár lesz hordónként – ez a Reuters számításai alapján több mint kétszerese a korábbi átlagoknak.

A Vortexa olajelemző cég szerint az európai gázolajimport átlagosan napi 700 000 hordó volt eddig idén, ami 2021 márciusa óta a legmagasabb érték, ez pedig annak volt köszönhető, hogy a brüsszeli szankció előtt a kereskedők igyekeznek feltölteni a készleteiket. 

Ezzel párhuzamosan Európa növelte dízel importját Ázsiából és a Közel-Keletről, a tilalom életbe lépése után várhatóan a két régió át tudja vállalni majd export nagy részét.

A hosszabb utak és az üzemanyagot Európába szállító tartályhajók iránti nagyobb kereslet viszont értelemszerűen azt eredményezte, hogy a fuvardíjak emelkednek, amit a fogyasztókra igyekeznek majd áthárítani

Elemzők szerint az új finomítói projektek várhatóan növelik majd a globális dízeltermelést, növelik az Európába irányuló szállításokat és ez majd segítheti a válság enyhítését. Küszöbön áll a szaúd-arábiai 400 000 hordó/nap teljesítményű Jizan finomító bővítése, várhatóan az első negyedévben indul a Dangote 650 000 hordós olajfinomítója Nigériában, valamint az új 615 000 hordó/napos al-Zour finomító Kuvaitban. Ezen kívül ott van még számos finomítói kapacitás Kínában.

Magyarország tekintetében a legújabb szankciók azért lényegesek, mert bár a kormány kiharcolta, hogy részleges mentességet kapjunk az olajembargó alól, így a behozatali tilalom csak az orosz tengeri exportra vonatkozik – a vezetékes szállításokra nem –, de a hazai szükségletek kielégítésére nem elegendő az itthon finomított dízelmennyiség, így importra szorul az ország - írja az Index. 

A baj csak az, hogy februártól tiltják az orosz olajtermékek továbbértékesítését is. Ez a MOL-t a pozsonyi finomítója miatt érintheti majd érzékenyen.

Ez azért is komoly érvágás, mert a vállalatnak komoly szerepe van a cseh energiaellátásban, de Magyarországnak is adnak el jelentős mennyiségű dízelt. Ez pedig február 5. után nem lesz lehetséges.

Korábban Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt mondta, már a jogszabályi kötelezettség előtt is igyekszik az európai piac felkészülni erre a helyzetre. Az átállásra biztosított türelmi időnek köszönhetően nem egyik pillanatról a másikra kell új importútvonalakat találni. Emiatt lehet remélni, hogy Európa elébe megy a dízelmizériának.