A pandémia kedvezőtlenül hatott a nők bérére és felborította a munka-magánélet egyensúlyát is. A járványügyi korlátozások rendkívüli mértékben kihatottak a nők mentális egészségére. A lezárásokat és a kijárási tilalmat például uniós szinten a válaszadók 41 százaléka, a társas érintkezés korlátozását pedig 38 százaléka viselte nehezen - derül ki az Európai Parlament megbízásából készült felmérésből.

Az Európai Unióban a nők háromnegyede szerint a világjárvány következményeképpen nőtt a nőkkel szembeni fizikai és érzelmi erőszak. Finnország (48 százalék) és Magyarország (47 százalék) kivételével mindenhol 50 százalék felett volt az ebben a kérdésben negatívan nyilatkozók aránya. A legkedvezőtlenebbül Görögországban (93 százalék) és Portugáliában (90 százalék) ítélték meg a helyzetet.

Kapcsolódó

A nők egyértelműen megfogalmazták, milyen intézkedésekre lenne szükség a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításához: az erőszakos cselekmények akár rendőrségi bejelentésének megkönnyítése, több segélyszolgálat, például telefonos segélyvonal működtetése, a rendőrségen és az igazságszolgáltatásban dolgozók érzékenyítése és képzése, a nők pénzügyi önállóságának növelése.

A válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány kedvezőtlen hatással volt a jövedelmére. 

Magyarországon a válaszadók 44 százaléka érezte úgy, hogy kevesebb bevételből él a járvány miatt. A megkérdezett nők 44 százaléka szerint a járvány miatt a munka és a magánélet egyensúlya is felborult. A nők több mint fele tapasztalta ezt Cipruson, Görögországban, Máltán és Magyarországon.

Végül, de nem utolsósorban a nők 21 százaléka - Magyarországon 17 százaléka - tudta, vagy tervezi tartósan csökkenteni a fizetett munkával töltött időt. A magyar válaszadó nők 38 százaléka viszont azt mondta, hogy a járvány miatt kénytelen volt kevesebb fizetett munkát végezni, mint amennyit szeretett volna.

A magyar válaszadók szerint a nők elleni testi-lelki erőszak a legfontosabb téma (42 százalék), amelyet szorosan követ a nők és gyermekek emberkereskedelme és szexuális kizsákmányolása és a nemek közötti bérkülönbség problémája (41-41 százalék) - olvasható a felmérésben.