A modern társadalom elmúlt éves márkavitáiban főként olyan témák voltak a slágerek, mint hogy valaki a Pepsi vagy a Coca-Cola híve, Nike, Adidas vagy Puma futócipőket szeret, netán hogy a Beatles vagy a Rolling Stones volt a korszakosabb zenekar. A koronavírus-járvány után egy évvel viszont már inkább az a téma, hogy valaki Pfizer/BioNtech, Moderna, AstraZeneca, netán Szputnyik V vagy valamelyik kínai vakcinával oltakozna, ha végre egyszer rákerül a sor és még választhat is. Ez a kérdés valójában jóval fontosabb a legtöbb ember számára, minthogy milyen üdítőitalért fizet pár száz forintot, ugyanis az egészségéről, valamint a személyes szabadsága visszanyeréséről is szó van. Mostanra mégis ez a kérdés lett átpolitizáltabb, hogy melyik vakcinát, hogyan és mikor, ki és kitől szeretné megkapni, melyik - az uniós vagy a magyar - gyógyszerészeti hatóság jóváhagyó pecsétje legyen rajta.

A vita bár ettől még releváns, de valójában parttalan is, mint az az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) hétfői háttérbeszélgetésén felszínre is jött: oltani kell, az egész világ harcol a vakcinákért, de mindegy, hogy melyik ország kivel kötött szerződést (akár külön is, mint tette azt a magyar kormány a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V esetében), mert nap végén az egyetlen kérdés, hogy melyikből áll rendelkezésre elegendő mennyiség. Ráadásul az Európai Unión belül épp az volt a cél, hogy egyik ország se előzhesse be a másikat, így megszüntetve a szegényebb tagállamok versenyhátrányát. Mint ismert, június 17-én az Európai Bizottság uniós oltóanyag-stratégiát terjesztett elő, majd a tagállamok támogatták is, hogy együttes szerződést kössenek több gyógyszergyártóval, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) által engedélyezett oltóanyagokat arányosan osztják szét a tagállamok között. Kritikát éppen ez a független hatóság kapott, amelyet bíráltak, hogy az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság hasonló szervezetéhez képest lassabban végezte el az engedélyeztetést.

Kapcsolódó

Csakhogy semmiből nincs elég

Pascal Canfin, az ENVI bizottság vezetője hétfői előadása elején éppen a probléma másik oldalát mutatta be: "2,3 milliárd adag vakcinára elegendő forrás biztosított arra, hogy az összes uniós polgárt be lehessen oltani, ez már innentől szállítmányozási kérdés". A francia EP-képviselő szerint pontosan a gyártókapacitások hiányoznak most, nem a szerződéseken vagy pénzügyi kérdéseken múlik már az oltókampányok hatékonysága. Jelezte azt is, hogy az Európai Bizottság szerződései esetében ettől még nagyobb átláthatóságra van szükség, ezért a parlament fenntartja az igényét, hogy a gyógyszercégekkel kötött szerződések minél nagyobb részét tegyék nyilvánossá.

Hasonló állásponton volt az Európai Néppárt német képviselője, Peter Liese is, aki szerint "érthető a frusztráció", hogy lassan haladnak az oltási programok, az is, hogy sokan felelősöket keresnek. "A vírust viszont nem érdekli, hogy ki a bűnbak, az tovább terjed" - tette hozzá a beszélgetésen, azt is hangsúlyozva, hogy rossz és káros az a felfogás, ha versenyként tekintenek az oltási kampányokra. "Igazságtalan emiatt is összehasonlítani az EU tagállamok és Nagy-Britannia vakcinázási kampányát: az Egyesült Államok és Izrael valóban az unió előtt jár a lakosság beoltásában, de Kína és Oroszország például jelentősen le van maradva [az EU-hoz képest]". A britek kapcsán pedig az ENVI több tagja is kiemelte, hogy téves az a kijelentés, hogy a westminsteri kormány már egymillió embert beoltott, mivel az érintettek nagyobbik fele még csak egy dózist kapott, miközben valódi védettség a koronavírussal szemben csak a második oltás után alakul ki.

Nem a britek húztak el.
Kép: Európai Parlament

A gyártási gondokon való felülkerekedést az jelentheti a szakbizottság tagjai szerint, ha a termelő kapacitásokat sikerül javítani, ennek kapcsán Peter Liese azt mondta, hogy a megoldás kulcsa lehet, hogy Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke, aki kész együttműködni a világ más országaival. Ugyanis nemcsak az EU-ban kell megoldani a termelést, hanem azon kívül is, erre pedig jó lehetőség lenne, ha a gyártási szabadalmakat a két mRNS-vakcinát gyártó vállalat (a Moderna és a Pfizer/BioNtech) megosztanák.

A Szputnyik vakcina csak egy show egyelőre

A panelbeszélgetés egyik nagyon fontos eleme volt, hogy a szereplők mind problémának nevezték a versengő tagállamokat és kiálltak a közös uniós program mellet. "Képzeljük el, hogy 27 különböző szerződésünk van, 27 különböző ár, 27 rendelési folyamat - ez igazi káoszt szülne" - mondta Canfin, aki szerint épp ez az együttes stratégia megakadályozná a tagállamok közötti versenyt. Pontosabban csak megakadályozná, mert elsőként Magyarország elkezdett olyan vakcinákra is szerződést kötni Oroszországgal és Kínával, amelyeket az EMA nem, de a magyar szakhatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) látott el veszélyhelyzeti engedéllyel.

A holland Bas Eickhout, a zöldek Európai parlamenti képviselője külön megjegyezte, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány ugyan külön útra lépett, de ez a vakcinahiányt várhatóan nem oldja meg hosszú távon. Először is a probléma az, hogy ugyan a The Lancet neves orvosi szaklapban jelent csak meg egy a hatásosságáról szóló ígéretes kutatási eredmény a Szputnyik V vakcináról, de az EMA nem tudott még belenézni a készítmény dokumentációjába, a gyártási folyamatokat sem ismerhették még meg, mivel a gyártó nem kért forgalombahozatali engedélyt.

Eickhout azt is elmondta - kérdésre válaszolva -, hogy "Oroszországgal kapcsolatban minden geopolitikai kérdés", és nem az tette azzá, hogy múlt heti Josep Borrell külügyi főképviselő moszkvai látogatása nem segítette az orosz vakcina ügyét sem, amellett, hogy hagyta magát megalázni Szergej Lavrov külügyminiszter által, így a plenáris ülésen ezért kemény kérdések várnak majd a csúcsdiplomatára. Borrel ugyanis a találkozó elején még arról beszélt, hogy a Szputnyik V vakcina ígéretes, és "nagy segítség lehet az egész emberiség számára", majd szó nélkül hagyta, ahogy Lavrov kritizálta az EU-t, hogy kioktatja Moszkvát, nem is akar valódi párbeszédet, az egész Navalnij-mérgezés ügyét valótlanságnak állította be, és az egész uniót megbízhatatlan partnernek nevezte.

Így Borrellnek nem maradt más lehetősége, órákkal később elítélte Oroszország fellépését, hogy kiutasítottak három uniós diplomatát a találkozó alatt, valamint kikérte magának a bánásmódot, amivel szerinte a Kreml jelezte, hogy nem kívánnak rendes párbeszédet folytatni. A holland zöldpárti politikus visszatérve a vakcina kérdésére kiemelte, hogy ott sincs kiterjedt ellátási lehetőség. "A Szputnyik vakcina esetében is a gyártás akadozását látjuk, mint a többi készítménynél, sőt nehéz egyáltalán bármilyen gyártásról is beszélni" - tette hozzá. Szerinte ez nem tudja kielégíteni majd az uniós igényt. Magyarországra térve azt mondta, hogy Orbán Viktor "a magyar szállítmánnyal beszállt ebbe a show műsorba és Putyin agendáját vitte". Biztos benne, hogy még túl korai megítélni a Szputnyik vakcina szerepét az uniós oltási programokban.

Azért nem bízunk az oltásokban, mert politikai kérdés lett

A Napi.hu azon kérdésére, hogy unió-szerte nagy a lakosság bizalmatlansága az oltásokkal szemben - például Magyarországon alig 40 százalék adatná be magának biztosan a koronavírus-elleni vakcinák valamelyikét a KSH friss felmérése szerint - mit lehet tenni, Jytte Guteland svéd S&D-s EP-képviselő azt mondta, hogy ez erősen összefügg szerinte az olyan lépésekkel, hogy a tagállamok politikai kérdést csináltak a beszerzésekből, amit jól példáz a magyar különutasság is. "Meg kell védenünk az EMA-eljárást, amelyik célja éppen az, hogy biztonságos vakcinákat adjunk az embereknek" - tette hozzá a svéd politikus, aki szerint az csak növeli a bizalmatlanságot, hogy lehet, lassú az engedélyeztetés, de ha bizonytalan hatású, nem biztonságos vakcinák kerülnek be a programokba, akkor csak csökkentik a lakosság hajlandóságát.

"Ez csak muníciót az oltásellenes mozgalmaknak, egy bumeráng-effektust indít el, hogy olyan termékeket népszerűsítenek, amelyek esetleg kevésbé hatékonyak vagy biztonságosak" - vélekedett Guteland. Úgy érzi, hogy veszélyesek azok a politikai hangok és játékok, amelyek az olyan kijelentésekre épülnek, mint hogy "a mi országunk elsőként szerződött erre a vakcinára", szerinte pontosan ezek csak erősítik az elutasítók táborának aggályait. A politikusok ilyen akciói rontják a szakértők munkájának megítélését a kapkodás révén. Ugyanígy lehet kihúzni szerinte a dezinformáció méregfogát is: látszódjon, hogy valódi tudományos vizsgálatok alapján döntöttek az egyes készítmények sorsáról.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.