A háztartások az Európai Unióban 2100 milliárd eurót, az össztermék 13 százalékának megfelelő összeget költöttek 2018-ban lakhatásra és közművekre - derül ki az Eurostat most megjelent kimutatásából.

A számok alapján messze ez jelenti a legnagyobb kiadási termékcsoportot az EU-ban, ez 24 százalékot fed le a teljes lakossági kiadásból. Ez arányaiban közel kétszer annyi, mint a 13 százaléknak megfelelő közlekedési és a 12 százaléknak megfelelő étel- és italköltés. A kiadásokból a legkisebb kategória, az 1,2 százalékos oktatás.

Kapcsolódó

A legnagyobb ráfordítást igénylő lakhatási kiadások terén komoly eltérések vannak az egyes országok között. A lakhatásra a legnagyobb arányban a finnek költenek 28,5 százalékkal, nagyjából ugyanennyivel terheli meg háztartás fenntartása a dán lakosságot is.

A csehek és a szlovákok sokat költenek lakhatásra

Külön érdekesség, hogy vagyonosabb nyugati országok mellett a régiónkból is több állam az élmezőnyben van. Szlovákia a harmadik az uniós felsorolásban, ott a kiadások 27,7 százalékát költik lakhatásra, de Csehországban is erre megy el a kiadások negyede.

Magyarország ehhez képest csak az alsó szegmensében van a statisztikának. Messze a máltaiak fordítanak arányaiban legkevesebbet lakhatásra a kiadásik 10,3 százalékával, Litvániában és Cipruson egyaránt 15 százalékot visz el az ingatlanfenntartás.

Nálunk az arány minimálisan haladja meg a 18 százalékot, ez a vizsgált 28 ország között hátulról az ötödik.

Uniós átlagban is a lakhatási kiadások aránya nőtt meg az európai háztartások költésében. Miközben 2008-ban még 23,2 százalék ment erre a célra, 2018-ra felment az arány 24-re. Tagállamokra bontva Finnországban volt a legnagyobb növekmény, ott a 2008-as 23,7-ről tavaly már 28,5 százalékot regisztrált az Eurostat. Ugyanebben az évtizedben szintén érzékelhetően nőtt a lakhatási ráfordítások aránya Hollandiában, Portugáliában, Bulgáriában, Spanyolországban és Luxemburgban is.

Ehhez képest hiába az elmúlt évek komoly ingatlanár-emelkedése, Magyarország is azon országok között van, amelyekben a költésen belül csökkent a lakhatási kiadások aránya 2,1 százalékponttal.

Ételre és italra költ a magyar

A részletes országonkénti adatok alapján az derül ki, hogy az EU keleti térségében, így Magyarországon is arányaiban többet költünk ételre és alkoholmentes italokra. Noha a 18 százalékos lakhatási ráfordításunk kifejezetten alacsony, az ételre fordított ugyancsak 18,1 százalékos arány 6 százalékponttal magasabb mint az uniós átlag. A közlekedési kiadások 13,7 százalékos súlya megfelel az uniós átlagnak.

A magyar háztartások élelmiszerkiadási terhe nagyjából megfelel a régiósnak, keleten vannak ezen a téren a kedvezőtlen adatok. Romániában 22,5 százalékos lakhatási költésarány mellett 27,8 százalékot fordítanak élelmiszerre, amik a kiadások felét így elviszi. Emellett nem meglepő, hogy a románoknál csak 1,9 százalékkal szerepel a kiadások között az éttermek és kávézók látogatása.

A visegrádi országokban a magasabb lakhatási költések mellett is jelentős, a magyarhoz hasonló arányt jelent az élelmiszer. Szlovákiában 17,4, Lengyelországban 16,4, Csehországban 16 százalék megy ételre és italra.

Az osztrákok szórakoznak és éttermeznek

Érdekesen alakulnak a számok nyugatabbra. Ausztriában a kiadásoknak kevesebb mint 10 százaléka megy élelmiszerre, miközben a lakhatás több mint 22 százalékos súllyal szerepel. Az osztrákok többet, kiadásaik több mint negyedét fordítják viszont szórakozásra, illetve éttermekre. Az ingatlanfenntartásra 23,6 százalékot költenek Németországban is, de az élelmiszer itt is kevesebb mint 11 százalékot visz el. A szórakozásra a németek az osztrákoknál 10 százalékkal kevesebbet fordítanak.