Ne bánkódjon, ha 40 ezret tud csak megsprórolni, nem a világ vége

2022-ben az Európai Unióban a háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük közel egynyolcadát takarították meg, ami egészen pontosan 12,7 százalékot jelent – derül ki az Eurostat adataiból.

A Euronews Business azt vizsgálta, hogy hol kuporgatnak a leginkább, és hol élik fel a jövőt.

Az elemzett adatok szerint 2022-ben a háztartások bruttó megtakarítási rátájában nem túl nagy meglepetésre Svájc viszi a prímet. Őket Németország követi 19,9 százalékkal, és vele együtt összesen hét uniós országban alakult 15 százalék feletti volt a háztartások spórolási rátája. Mindez tehát azt is jelenti, hogy a fizetéseknek ekkora részét tudják a családok rendszeresen félretenni. 

Hogy ezeknek az országoknak az állampolgárai a sor elején vannak nem túl meglepő, megtakarítani általában ott lehet, ahol magasabb rendelkezésre álló jövedelemmel rendelkeznek. 

Ebből a szempontból a legszomorúbb helyzetben a görögök, és ki gondolta volna: a lengyelek vannak. Az előbbieknél mínusz 4 százalék, utóbbiaknál mínusz 0,8 százalék a háztartások megtakarítási rátája. Ez bizony azt mutatja, hogy e két országban a háztartások többet költöttek, mint amennyi bruttó háztartási jövedelmük. Ezt úgy sikerült elérniük, hogy vagy a korábbi időszakok felhalmozott megtakarításait élték fel, vagy kölcsönt vettek fel kiadásaik finanszírozására.

A számok és az euró nyelvére lefordítva az főre jutó bruttó éves háztartási megtakarítás az EU-ban 2723 euró volt 2022-ben. Ez a görögországi mínusz 523 eurótól a luxemburgi 8136 euróig változott. Ugyanakkor Svájcban volt a legmagasabb a háztartások egy főre jutó megtakarítása, 13 676 euróval. Egy átlag svájci tehát átszámítva 5 millió forintot tud félrerakni, míg egy német be kell hogy érje 2,2 millióval. 

Az Eurostat számai alapján egyébként egy átlag magyar évi félmilliót képes összespórolni, ami nagyjából havi 40 ezer forintos megtakarítást jelent.

Ezzel egyébként nagyjából a napfényes Spanyolországgal vagyunk egy szinten. Sovány vígasz, hogy akadnak akik ilyen szempontból irigykedhetnek ránk, hiszen míg egy átlag lengyel lenullázza magát év végére, a görög tovább úszik az adósságban. 

Az uniós statisztika szerint a háztartások megtakarítási rátája mind az EU-ban, mind az euróövezetben drámaian emelkedett a COVID-19 világjárvány idején, nevezetesen 2020-ban és 2021-ben. Az a megtakarítási arány ami előtte soha nem haladta meg a 13,5 százalékot 2020-ban 18,5 százalékot ugrott, 2021-ben pedig 16,4 százalék volt.  Ez persze teljesen evidens, ha azt vesszük, hogy a megtermelt jövedelmet másfél évig lehetőség sem nagyon volt az utolsó fillérig elkölteni.

Ereszd el a hajam persze ezután sem biztos, hogy jön: a gazdasági bizonytalanságok miatt a háztartások most sokkal inkább hajlamosabbak megfogni a pénzt, pláne ha megnő a munkahely elvesztésének kockázata.

Adódik a kérdés, hogy miért van ekkora különbség egyes országok megtakarítási rátái között. Egy korábbi tanulmányra hivatkozva azt írják, hogy amellett, hogy a gazdagabb országok többet takarítanak meg, van egy másik szempont: az átlagéletkor. Ahol ugyanis magas a munkaképes korú lakosság aránya, ott általában többet is takarítanak meg – az időseknek és a fiataloknak nyilvánvalóan sokkal nehezebb a spórolás. Az is egyértelmű, hogy a magasabb inflációs környezet magával vonzza, hogy a háztartásoknak egyre kevesebbet ér a pénzük, így félretenni is sokkal nagyobb kihívás.