Ahogy az első akkumulátorcellák legördülnek az elektromos autókat gyártó amerikai Tesla autóscég nemrég beindult nevadai óriásüzemének gyártósorairól, a szakértők azt találgatják, hogyan alakul az ára az akkuk legfőbb alkotóelemének, a lítiumnak - írja a Financial Times. Vajon biztosítható-e ésszerű áron a nyersanyag szállítása vagy sem?

Egyelőre megdöbbentő hírek érkeznek az ezüstösen fehér fémmel kapcsolatban. Az új év első napjaiban egy kínai vevő 78 millió dollárt adott egy nyugat-afrikai lítiumlelőhelyért, éppen 2000-szer akkora összeget, amekkoráért az eladó mindössze 11 hónappal ezelőtt megvásárolta a területet.

Őrült verseny

Ez a hír világosan mutatja, milyen őrült verseny folyik a vállalatok, főként kínai cégek között, hogy biztosítsák a milliárdnyi okos telefonban, laptopban és egyre több elektromos autóban használt fém utánpótlását. Az utóbbiak akkujaihoz 4800-szor több lítium kell, mint a telefonokéhoz, és a villanyautók gyártása még csak most kezd igazán beindulni.

A Morningstar kutatóintézet becslése szerint az ezüstös fém iráni kereslet évi 16 százalékkal bővül 2015 és 2025 között, amivel 175 ezer tonnáról 775 ezerre ugrik. Ilyen gyorsan egyetlen nyersanyag iránti igény sem nőtt az elmúlt évszázadban.

Ennek eredményeként 2025-re nagyjából 100 ezer tonnás hiány alakulhat ki a piacon, miután az újrafelhasználásból és a bányászatból eredő kínálat elmarad a kereslettől.

Durva áremelkedés

Nem meglepő mindezek tükrében, hogy a lítium átlagára háromszorozása nőtt 2014 óra és csak tavaly 60 százalékkal ugrott meg - derül ki a londoni árupiac adatgyűjtéséből. Ezt követte a nagy tőzsdén jegyzett lítiumkitermelő cégek részvényeinek jelentős drágulása.

Abban azonban vita van a szakértők között, hogy ez pusztán a valós piaci kereslet emelkedésével magyarázható vagy spekulatív vásárlások is szerepet játszanak benne.

A helyzet hasonló lehet az elektronikai eszközökben használatos ritka fémek piacán néhány éve kialakult viszonyokhoz. A kínai bányákból származó ellátással kapcsolatos aggályok miatt 2010-ben elszállt ezek ára, mire az USA-ban és Ausztráliában felfutott a kitermelés, és a piaci ár összeomlott.

Bányászkodás

Geológiai szempontból jelenlegi tudásunk szerint elegendő mennyiségű lítium van az anyaföldben. Emiatt sok elemző úgy gondolja, hogy a bányaipar "utánamegy" a növekvő keresletnek. A Bernstein Research szakértői úgy vélik, hogy közép- és hosszú távon annak ellenére eshet a lítium ára, hogy az elektromos autók termelésének bővülése növeli a fém keresletét.

A legnagyobb ismert lítiumkészlet, mintegy 7,5 millió tonna Chilében található. A második helyen Kína áll 3,2 millió, a harmadikon Argentína kétmillió, a negyediken Ausztrália 1,5 millió tonnával. Emellett Portugália, Brazília, az USA és Zimbabwe rendelkezik viszonylag nagy - de egymillió tonna alatti - készlettel.

A gond az, hogy ezt a fémet nem olyan könnyű a felszínre hozni, mint például a vasércet. A bányászkodás Chílében a legolcsóbb, ám az engedélyek bonyolult kiadása fékezi a kitermelés bővülését. Emiatt Ausztráliában magnapság több lítiumot bányásznak, mint a latin-amerikai országban.