Újabb sztrájknap van kedden Franciaországban, január közepe óta ez a hatodik – írja a BBC. A legtöbb vasút és metró nem közlekedik, számos iskola ki sem nyit, több városban is tüntetéseket szerveznek. Becslések szerint ezúttal 1,1-1,4 millió fő vonulhat kis az utcára.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a kormányt elrettentenék ezek a megmozdulások a tervezett nyugdíjreform bevezetésétől. Továbbra is azt tartják a nyugdíjrendszer és az államháztartás fenntarthatósága szempontjából egyetlen járható útnak, ha 62 évről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint március 26-ra akár már meg is születhet az új törvény.

Emmanuel Macron francia elnök és kormány hajthatatlansága nyomán azonban vérszemet kaphatnak a szakszervezetek. A napokban egy szakszervezeti vezető már azt nyilatkozta, hogy már folynak az eszkalációs tárgyalások, bevonnák a munkabeszüntetésbe az energiatermelés területén és a gázterminálok működéséért felelős dolgozókat is. Azt tervezik, hogy „térdre kényszerítik az országot”.

Mennyire rengette meg a gazdaságot a sztrájkhullám?

Az ING készített egy hatástanulmányt, amelyben a bank elemzői számításba vették az év eleje óta megrendezett öt munkabeszüntetés direkt (a vállalatokat közvetlenül érintő) és indirekt (a vállalatokat közvetetten, a tömegközlekedés szünetelése miatt érintő) hatásait.

Arra jutottak, hogy bizonyos szektorokat némileg visszavetettek ugyan a sztrájkok, ám összességében a GDP-növekedés egészét nézve, minimális és csak rövidtávú negatív hatást gyakoroltak.

A nemzeti statisztikai hivatal (INSEE) adatai alapján a korábbi nagy tüntetések 1995-ben, 2007-ben és 2018-ban 0,1-0,2 százalékpontos mínuszt jelentettek az érintett negyedévekben a GDP-növekedés szempontjából.

Az ING elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a pandémia ideje alatt kiépült a home office rendszere. A vállalatok így már előre készülhetnek a bejelentett sztrájknapokra központilag elrendelt home office-szal, kiiktatva ezzel az indirekt negatív hatásokat.

Amennyiben a szakszervezetek el tudják érni, hogy drámai mértékben eszkalálódjon a sztrájkhelyzet, és akár több héten át tartó blokádot is tudnak produkálni, az 0,1-0,2 százalékpontos mínuszt jelentene az ING szerint egy munkabeszüntetések nélküli becsült növekedéshez képest. A bank elemzői rámutattak, ez stagnáláshoz vezetne az első negyedévben. Ugyanakkor azt is kiemelték, a 0,2 százalékpontos mínusz realizálódására nincs sok esély, jelenleg ez tekinthető a legrosszabb forgatókönyvnek gazdasági szempontból.

Sztrájktámogatottság

A francia munkavállalóknak mindössze 11 százaléka szakszervezeti tag, és szakértők szerint a lakosság jelentős része nem hisz abban, hogy ezeknek a szervezeteknek van még valós érdekérvényesítő ereje.

Az Elabe francia közvélemény-kutató csoport felmérése alapján azonban ezúttal az állampolgárok

  • 56 százaléka támogatja a gördülő sztrájkot,
  • 59 százalékuk azt is, ha kísérletet tesznek az ország teljes megbénítására.
Általánosságban pedig a franciák kétharmada tartja helyesnek, hogy tüntetésekkel hívják fel a szakszervezetek a kormány figyelmét arra, hogy a lakosság nem ért egyet a tervezett nyugdíjreform bevezetésével.

A Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint viszont ez egy teljesen logikus folyamat lenne, hiszen Franciaország uniós viszonylatban kirívóan gyorsan engedi nyugdíjba a munkavállalóit. Ezzel a törvénytervezettel pedig gyakorlatilag csak az uniós átlaghoz közelítenének nyugdíjkorhatár szempontjából, egyáltalán nem pedig ahhoz a réteghez, ahol a legmagasabb a nyugdíjkorhatár.