A kávéscsészén lévő logó (Vkúszná i tócska) annyit jelent, hogy: Ízletes és pont, de a Vörös téren lévő étterem előtt összeverődött fiatal nők még mindig a régi nevén hívják, ami МcDonald's. A márkanévváltás ellenére az ételek íze olyan, mint mindig is volt, mondják. A többi nyugati cég által hagyott űrt viszont nehezebb betölteni – írja a Politico moszkvai tudósítója.

A mögöttük lévő bevásárlóközpontban az olyan divatmárkák kirakatai, mint a H&M és a Zara, már le vannak zárva. A szankciók egy részét, amelyek a tavaly februári ukrajnai invázió után sújtották Oroszországot, például a SWIFT nemzetközi fizetési rendszer befagyasztását, nyugati kormányok hozták. Mások, mint például a McDonald's kivonulása, a multinacionális vállalatok döntéseinek eredménye.

A nyitott határok korában születtünk, és most ismét el vagyunk zárva a világtól. Ez a hidegháborús érzés lehangoló

– mondta a 22 éves Marina, a múzeum alkalmazottja.

Borzalmas McPutyin-burgerek

Ukrajna legszenvedélyesebb támogatói azt szeretnék, ha a Nyugat még keményebb intézkedésekkel szorongatná meg Moszkvát. „Az orosz költségvetési hiány növekszik, az olajból és gázból származó bevételek megfeleződtek, alkatrészeket nehéz találni, a McPutyin-burgerek borzalmasak” – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter. 

Mások szerint a célt nem sikerült elérni. „Hogy kimondjam a nyilvánvalót, a szankciók célja a háború befejezése. Ez azt jelenti, hogy a szankciók nem érték el a kitűzött célt” – mondta Michael McFaul, a Stanford Egyetem professzora, aki a szankciókat tanulmányozta.

Az európai szankciópolitikában részt vevő uniós diplomaták és tisztviselők többsége hangsúlyozta, a cél reálisan sosem az volt, hogy Oroszországot rávegyék csapatai visszavonására, hanem hogy gyengítsék a Kreml háborús gépezetét.

A korai előrejelzések ellenére azonban az orosz gazdaság nem omlott össze a nyugati kereskedelmi szankciók következtében. Az orosz központi bank beavatkozásai, a megmaradt energiaexportból származó bevételek és az új piacok felé való fordulás tompította a szankciós csapásokat. Egy évvel a háború után ez felveti a kérdést:

Tényleg megérte az összes eddigi erőfeszítés és gazdasági nehézség Európában?

A téma aktuális, mivel az Európai Unió az orosz invázió évfordulója előtt a 10. szankció bevezetését fontolgatja. Nagyon magasak az elvárások azzal kapcsolatban, hogy a szankciók rövid távon és katonai agresszió ellen mit érhetnek el. Azok számára, akik azt várták, hogy a ezek gyorsan véget vetnek a háborúnak, ez csak vágyálom volt” – mondta Maria Shagina, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója.

Szankciófáradtság és orosz reziliencia

Az Oroszország elleni gazdasági büntetés első hulláma példátlan méretű és gyorsaságú volt. Az EU közvetlenül az inváziót követően két széles körű szankciócsomagot hagyott jóvá. A harmadik csomag egy héttel később következett, és számos orosz bankot kizárt a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből. Ez az intézkedés a háború előtt elképzelhetetlen volt.

Az ezt követő hónapokban egyik szankciócsomag gyorsan követte a másikat. A zárt ajtók mögött azonban a dolgok hamar bonyolulttá váltak.

Néhány uniós ország elkezdett ellenállni az olyan lépéseknek, amelyek túlságosan ártanának a saját gazdaságuknak. Az olaj és a gáz – Oroszország létfontosságú exportbevételi forrásai –kezdetben érintetlenek maradtak, Lengyelország és a balti államok megdöbbenésére.

Alig egy hónappal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, az európai diplomaták máris „szankciófáradtságról” beszéltek. Amikor Brüsszel mégis megpróbálta szankcionálni az orosz nyersolajat, egy hónapig tartó, fájdalmas küzdelembe torkollott, hogy az összes uniós országot rábírják arra. Végül Orbán Viktor magyar kormányfő is aláírta a tervet, de csak azután, hogy országa jelentős mentességet kapott.

Mindez az orosz gazdaságra mért csapás enyhítésére szolgált. A fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó szankciókhoz átmeneti időszakok is kapcsolódtak, így Oroszországnak volt ideje alkalmazkodni és átállítani exportját a világ más részeire.

Ahhoz, hogy a leghatékonyabb legyen, sokkhatásra van szükség, hogy megfosszuk a célpontot ettől az alkalmazkodási időszaktól

– jegyezte meg Shagina.

Az, hogy az európaiak vonakodnak a teljes körű beavatkozástól, csak az egyik magyarázat arra, hogy egy évvel később miért nem hatékony a Moszkvára gyakorolt általános hatás. Míg az orosz gazdaság tavaly a Világbank szerint akár 4,5 százalékkal is zsugorodott – a Nemzetközi Valutaalap értékelése szerint pedig csak 2,2 százalékkal – az előrejelzések szerint az idén a visszaesés kevésbe lesz súlyos: az IMF szerint a gazdaság akár 0,3 százalékkal is növekedhet.

Oroszország büntetés alatt: a nyugati szankciós politika egy éve

Az elmúlt egy év során hány és milyen típusú szankciót alkalmazott Oroszországgal szemben az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok, és ezek érdemben mekkora büntetést jelentettek az orosz gazdaságnak. Mely szankciók lehettek a legfájdalmasabbak, és  mi minden roppanhatott meg reálisan az orosz gazdaságban? Az alábbi cikkünkből mindezekre választ kapunk.