Egyre több munkaadó fejében fordul meg a gondolat világszerte, hogy vajon előnyösebb körülmények között működhetne-e az általa vezetett cég a négynapos munkahét bevezetése mellett. Az elégedettebb, kiegyensúlyozottabb munkavállalók segítségével lehetne-e akár növelni is a munkavégzés hatékonyságát.

Az amerikai nagyvállalatok közel egyharmada, 30 százalékuk vizsgálta a munkarendváltás lehetőségét a KPMG tavaszi, vezérigazgatók körében végzett felmérése alapján. A nyilatkozók javarészt a négynapos vagy a négy és fél napos munkahét bevezetésén morfondíroztak. Ezek a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy ezt egy munkaerő megtartására és vonzására alkalmas eszköznek tartják.

Kapcsolódó

Paul Knopp, a KPMG amerikai elnök-vezérigazgatója szerint a négynapos munkahét még egyértelműen a kísérleti fázisnál tart. „Túlságosan korai lenne még kijelenteni, hogy a négynapos munkahét lesz a jövő” – idézi a CNN.

A görög kormány szembemegy a négy munkanapos trenddel

Mindeközben Görögország egy egészen más irányban kezdett el kísérletezni:

életbe lépett a 48 órás munkahét, egyes iparágakban már heti hat napot dolgoznak a munkavállalók.

A kiválasztott ipari és feldolgozóipari létesítmények, valamint a 24/7 szolgáltatást nyújtó vállalkozások jogosultak a munkahét öt napon túli meghosszabbítására. A görög gazdaság szempontjából kulcsfontosságú turizmus és vendéglátás szektor dolgozóit nem érinti az újítás, ők nem foghatók hatnapos munkahétre.

A munkavállalók a hatodik munkanap után 40 százalékos bérpótlékot kapnak, még többet, ha ez a plusz nap éppen vasárnapra vagy ünnepnapra esik.

A fiatalok leléptek, a szüleik többet dolgozhatnak

A kormány szerint a kezdeményezést a népességfogyás és a szakképzett munkaerőhiány kettős veszélye tette szükségessé. Korábban  Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök „ketyegő bombának” nevezte az előzetes demográfiai várakozásokat. Becslések szerint a görög adósságválság nyomán 2009 óta mintegy 500 ezer, többnyire fiatal, képzett görög hagyta el az országot.

Ami a demográfiai változásokat illeti, az intézkedés nehezen tudja megoldani a kialakult problémákat, és csak átmeneti, tüneti jellegű kezelést tud nyújtani. Sőt, a hosszabb munkaidő gyakorlatilag rontja a munka és magánélet közötti egyensúly kialakításának lehetőségé. Továbbá, a hosszabb munkában töltött idő a gyermekvállalást sem támogatja

– nyilatkozta az Economxnak Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusa.

„Ahhoz, hogy a kilátások javuljanak, ide értve a fiatalok elvándorlását is, sokkal inkább a megfelelő karrierpályák biztosítása, a készségek fejlesztése, az esélyegyenlőség és a magasabb, szaktudással és termelékenységgel összhangban lévő bérek megteremtése lenne szükség” – tette hozzá.

Rámutatott, a fiatalok elvándorlásának megfékezése sem várható az intézkedéstől, „hiszen a jelenlegi intézkedés szembemegy más, európai országokban tapasztalható trendekkel”.

Más ok húzódhat a háttérben

Maga a görög kabinet is kifejezte a nyilvánosság előtt azon reményeit, hogy a törvénymódosítás alkalmas lehet arra is, hogy visszaszorítsa be nem jelentett foglalkoztatottságot az országban. A gazdasági szakértő szerint pedig valójában itt van a kutya elásva.

„Nagyobb szerepe lehet az intézkedésnek a feketepiac háttérbe szorításában, a munkaerőpiac fehérítésében. A korábban túlóraként elvégzett, és gyakran ki nem fizetett – vagy aránytalanul és kedvezőtlenül kompenzált – ledolgozott plusz munkaórák az új rendszerben sokkal átláthatóbbak és könnyebben elszámolhatóak lesznek, ami pozitívan érintheti a munkavállalókat. Hasonlóan, a be nem jelentett munkavégzés okozta problémákat is képes lehet orvosolni ez a lépés” – mondta Czeczeli Vivien.

Hangsúlyozta, a hatnapos munkahét bevezetése a Görögországban jelentős problémának számító adóelkerülés csökkentésére is alkalmas lehet.

„A magasabb jövedelmi szintek magasabb munkabért terhelő adóbefizetéseket jelenthetnek, ami pedig a költségvetési helyzetet is javíthatja.”

Ez azonban nem feltétlen előnyös munkavállalói szempontból: „ha ugyanis a munkavállalók a magasabb jövedelmi szintjük miatt magasabb adózási sávba kerülnek, még az is előfordulhat, hogy a ledolgozott munkaórák számának növekedése végső soron nem generál többletjövedelmet. Azokban a helyzetekben, ahol ez a forgatókönyv érvényesül, mindenképp a hatékonyság romlására lehet számítani” – figyelmeztetett a szakértő.

A hatékonyság és a versenyképesség növeléséhez ez kevés

A hatnapos munkahét bevezetése Czeczeli Vivien szerint sem valószínű, hogy a hatékonyság növekedését eredményezné. „A hatékonyság növekedése nem arányos a ledolgozott munkaórák számának növekedésével. Nem hatékony munkavégzés esetén a hosszabb munkaidő nem jelenti a teljesítmény és a kibocsátás növekedését. Számos nemzetközi példát láthattunk már, ahol a munkáltatók éppen a hatékonyság növelése érdekében szorgalmazták a négynapos munkahét bevezetését” – magyarázta.

Hozzátette azonban, hogy ilyen tekintetben fontos különbséget tenni a kék- és fehérgalléros munkák között. A fizikai munkavégzés jellemzően kevésbé rugalmas, és a különféle szektorok esetében eltérhetnek a hatékonyságbeli változások négynapos munkahét bevezetése esetén.

Emellett az is fontos szempont, hogy

a munkavállaló maga dönthet a túlóra lehetőségéről, vagy pedig kötelezettségként éli meg – teljesen más motivációs és hatékonysági szintet feltételezhet a két helyzet.

A szakértő kiemelte a versenyképesség tartós növelése nem a ledolgozott munkaórák számának növelésével, hanem annak minőségének javításán keresztül érhető el. „Nemzetgazdasági szinten strukturális változtatások szükségesek, illetve a technológiai vívmányok – robotika, automatizáció, AI – minél szélesebb körben történő alkalmazása.”

A munkanélküliség problémájával még mindig farkasszemet néz a kormány

A görög munkanélküliségi ráta 2008 közepén kezdett emelkedni, és a 2008 júliusi 7,5 százalékról 2013 júliusára 28,2 százalékos szintre jutott el. Ettől kezdve fokozatosan csökkenő pályára állt, ám idén májusban még mindig 10,6 százalékos értékről számolt be a görög statisztikai hivatal.

Ugyanebben a hónapban az uniós munkanélküliségi arány 6 százalék volt, az euróövezetben pedig 6,4 százalék. Ettől a szinttől tehát még mindig jócskán elmaradnak a görögök, és a hátrány lemaradásában vélhetően a hatnapos munkahét bevezetése sem fog segíteni.

Grafikon: Economx

„Nehezíti a munkába lépést, ha a munkát a már meglévő munkaerőállomány végzi el és emiatt nincs szükség új beléptetésekre” – szögezte le Czeczeli Vivien. „Ám a görög munkaerőpiacon a problémák sokkal mélyebben gyökereznek: például alacsonyak a bérek, eltérések figyelhetők meg az álláslehetőségek és képzettségek terén.”