– Ha ipari vagy ágazati szankciókról beszélünk, működnek az Oroszországgal szemben kivetett szankciók, még ha nem is éreztetik azonnal a hatásukat. A nagyobb probléma azonban az, hogy nincsenek maradéktalanul érvényesítve – mondta Mihail Hodorkovszkij a lengyel állami hírügynökségnek nyilatkozva, amit a bankier.pl szemlézett

Szerinte az orosz elit elleni személyes szankciók is minden bizonnyal fontosak voltak:

Korlátozni tudták Putyin és politikai és üzleti köreinek befolyását Nyugaton.

Ott vannak azonban az energetikai szankciók, amelynek a kiindulópontja az, hogy visszaszorítsa Putyin azon képességét, hogy profitáljon a Nyugatnak szánt olajellátásból. Ahhoz azonban, hogy valódi hatása legyen, megállapodásra lenne szükség Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok között, ami eddig nem sikerült.

A gázszankciók komoly csapást mértek, csak sajnos kétélű fegyver, 

ami Hodorkovszkij szerint a Nyugat ellen is irányul. 

A Jukosz konszern egykori vezetője, a korábbi oligarcha, Oroszország egykor leggazdagabb embere, Mihail Hodorkovszkij, a Kreml egyik legnagyobb kritikusa. A kétezres évek elején politikai ambíciókat mutatott, ami később nagy hibának bizonyult – 2003-ban letartóztatták, tíz évet ült börtönben. Szabadulása óta Londonban él, és az Oroszországban működő civil szervezetek és politikai aktivisták egyik fontos szponzorává vált. Moszkvában legutóbb januárban adtak ki ellene elfogatóparancsot, ezúttal a háborúról szóló álhírterjesztés miatt.2023-ban az Indexnek is sikerült megszólaltatnia, akkor arról beszélt, hogy az orosz politikai rezsim csak akkor fog megváltozni, ha Putyin meghal. Amíg Putyin él, addig nem lesz Oroszországban semmiféle változás.

Az orosz milliárdos itt mutat rá arra, amit bizonyára sokan nem akarnak hallani:

– Valójában a Nyugat továbbra is vásárol orosz gázt, csak abból származó vagy felhasználásával előállított termékek, például alumínium és ásványi műtrágyák formájában. Ugyanez vonatkozik a különböző eredetű cseppfolyósított földgáz keverésére is.

Hodorkovszkij rámutatott, hogy a politikai szférában ugyan jó benyomást kelt az újabb és újabb szankciócsomagok bevezetése, ám minél bonyolultabbak a szabályok, annál nehezebb betartatni őket. Ráadásul eddig még egyetlen embert sem ítéltek el a szankciók kijátszása miatt.

Csak emlékeztetőül: Orbán Viktor miniszterelnök épp a szankciók kijátszásának és a fű alatti üzletelésnek a felhánytorgatásával vágott vissza a minap a strasbourgi EP-vitában, amikor számon kérték rajta a magyar kormány oroszországi ügyleteit.

A fő probléma az orosz milliárdos szerint az, hogy bár a szankciók már több mint két és fél éve hatályban vannak, még mindig nincs egyértelműen meghatározott jogi keretük. 

Vlagyimir Putyin az Elsőnek Elhívott Szent András apostol érdemrendet adományozta hű szövetségesének, Lukasenka belarusz elnöknek 2024. október 9-én Moszkvában, 
Kép: AFP / POOL

Úgy véli, hogy a Putyin-rezsimmel való szembenézés a Nyugat számára nem két-három év alatt abszolválható kihívás, hanem évtizedek kérdése ráadásul a egész megközelítést intézményesíteni kell. Amikor Lengyelország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét, (Magyarországot követve januártól- a szerk.) fontos szerepet játszhat ebben a folyamatban.

Kínára, Indiára ne nagyon számítson senki - ingyen pláne

Hiába az Európai Unió Kína legfontosabb kereskedelmi partnere – ez még kevés ahhoz, hogy Indiával együtt csak úgy leállítsák az Oroszországgal folytatott bizniszeiket – mondja Hodorkovszkij. A velük folytatott alkudozások témája talán csak a legfontosabb áruk mennyiségének korlátozása lehet, amelyek nélkül Putyin nem tudná fenntartani a háborús gépezetét. Ám több, mint valószínű, hogy Kína vagy India bizonyos kereskedelmi engedményeket követelne cserébe. Ebben a kérdésben az Európai Uniónak kell döntenie, hogy meddig hajlandó elmenni – teszi hozzá. 

Meddig folytathatja Putyin a háborút? Vajon mikor fogy el a pénze?

– A háború folytatása nem lehetetlen, de a kockázat folyamatosan nő – mondja Hodorkovszkij  Putyin ukrajnai hadjáratánal lehetséges kimeneteléről.

Az orosz elnök még évekig költhet a katonaságra, ám ez a pénz infrastruktúra-fejlesztési alapokból származik, ami onnan már most is nagyon hiányzik.

A következő lépés az ország háborús üzemmódba állítása lesz.

ami a korábbi Jukosz-vezér szerint a katonai kiadások megduplázását és a mozgósítás meghirdetését vonja maga után.

– Ha ez megtörténik, nem hiszem, hogy a rezsim sokáig fog tartani – fűzi hozzá

– Úgy van ez, mint az orosz rulettnél – mondja: minden egyes alkalommal, amikor meghúzza a ravaszt, a kockázat növekszik. Putyin tisztában van ezzel, és előbb-utóbb nehéz döntést kell hoznia – akár még tárgyalásra is sarkallhatja.