Messze Magyarországon a legnagyobb mértékű az éves infláció mértéke az egész unióban, az Eurostat áprilisra vonatkozó, most megjelent végleges adatai szerint.

A 24,5 százalékos magyar rekordot legfeljebb Lettország próbálta meg veszélyeztetni, de a 15 százalékos mutató kevés volt a trónfosztáshoz.

A csehek állnak most a dobogó 3. helyén, a maguk 14,3 százalékával. A legalacsonyabb értéket Luxemburgban mérték, ott 2,7 százalék jött ki. Viszonylag alacsony volt még az infláció Belgiumban és Spanyolországban: előbbiben 3,3, utóbbiban 3,8 százalék. 

Az eurozóna inflációja 7 százalék, ami kismértékű emelkedés a márciusi 6,9 százalékhoz képest. Az Európai Unió átlaga 8,1 százalék. 

A kérdés persze az, hogy miért emelkedik még mindig az infláció az eurozónában.

Az Eurostat adatai szerint a múlt hónapban felgyorsult az infláció az eurózónában, megerősítve az előzetes adatokat, amelyek az eurót használó 20 ország egyre makacsabb árnövekedésére utalnak.

A hír nem ad sok okot az örömre, ráadásul továbbra is lehetőséget kínál az EKB-nak a további kamatemelésekre. 

A maginfláció ragadóssága továbbra is rövid távú, és megoldandó problémát jelent az Európai Központi Bank számára, még akkor is, ha a számok enyhe lassulásról tanúskodnak.

A most közzétett inflációs adatok persze nagyjából egybevágnak a Bizottság által már felülvizsgált 2023-ra és 2024-re vonatkozó előrejelzésekkel – mutat rá a money.it cikke. 

Az Európai Bizottság 2023-ban 5,8 százalékos, 2024-ben 2,8 százalékos éves inflációt, 2023-ban pedig átlagosan 6,1 százalékos maginflációt prognosztizált, mielőtt utóbbi 2024-re 3,2 százalékra csökkenne.

Ahogy az Eurostat friss adatai is mutatják: áprilisban az árnövekedés 7,0 százalékra gyorsult az eurózónában az előző havi 6,9 százalékról – az ok pedig egészen prózai: 

A drágulást Magyarországhoz hasonlóan az eurózónában is leginkább az élelmiszerek inflációja hajtotta és hiába lassult az áremelkedés, az emelkedő energia-és szolgáltatási költségek egyszerűen nem hagyták csökkenni az inflációt.

Az ingadozó élelmiszer- és üzemanyagárak nélkül a maginfláció 7,5 százalékról 7,3 százalékra esett vissza, ráadásul ha ezt az alkohol és dohányáruk nélkül számítjuk 5,7 százalékról 5,6 százalékra mérséklődött tavaly június óta.

Egyes elemzések szerint arra, hogy az infláció visszatérjen az EKB 2 százalékos céljához, 2025-ig nem lehet számítani. 

Kiszervezte az adóztatást a kormány, a multikra lehet mutogatni

Pogátsa Zoltán közgazdász megfogalmazása szerint egy „zseniális húzással” elérte a magyar kormány, hogy úgy emeljék az állam adóbevételét, hogy azt látszólag, ne a lakosságra, hanem a multinacionális vállalatokra terheljék. A valóságban azonban ez egészen másképp fest. Bővebben>>>

A szolgáltatások inflációjának alakulása egyébiránt igencsak fajsúlyos tényező lesz a jövőt tekintve, és nagyon úgy néz ki, hogy a munkaerőköltségek várható növekedése ezt tovább generálja. 

A bérek reálértéken ugyan továbbra is csökkennek Európában, ellenben az alacsony munkanélküliség és a növekvő munkaerőhiány, különösen a szolgáltatások terén, felfelé húzza a nominális béreket.

Az EKB ugyan már korábban kijelentette, hogy a nominális bérnövekedés összhangban van az inflációs céljával, ám olybá tűnik, hogy az idei növekedés akár kétszer ilyen gyors is lehet. 

„Elzárták nekik a pénzcsapot”: elrettentő példa lett a magyar gazdaság a lengyel médiában

A lengyel médiában arról értekeznek, hogy miként lehet elkerülni a magyar gazdaságpolitikai hibákat. Bővebben>>>