Az Európai Bizottság éves áttekintésében megállapította, hogy a gazdaság ütemének gyors fejlődése az elmúlt évek tagállami reformjainak köszönhető, és a változások további lehetőségeket nyitnak meg az uniós gazdaságok és társadalmak ellenállóképességének erősítésére.

A fellendülés előnyeiből azonban nem részesül mindenki egyenlően a társadalmon belül, és egyes tagállamokban strukturális hiányosságok akadályozzák a növekedést és a konvergenciát. Az uniós országoknak ezért a mostani lendületet kihasználva tovább kell erősíteniük gazdaságaik alapjait - közölte a bizottság.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, euróért és szociális párbeszédért felelős biztosa szerint azok az erős gazdaságok, amelyek még a jó időkben is folyamatosan hiányosságaik orvoslásán dolgoznak. Most, hogy Európa gazdasága elérte az elmúlt évtized legnagyobb ütemű növekedését, épp ilyen stratégiára van szükség uniós és tagállami szinten egyaránt - húzta alá.

Nagy előrelépések

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a jelentés ismertetésekor elmondta, az Európai Bizottság megállapítása szerint az egyensúlyhiányok a megkezdett reformoknak és a gazdasági fellendülésnek köszönhetően javulnak. A 2008-as gazdasági válság óta csökkent az eljárás alá tartozó országok száma, és a megtett haladás eredményeképpen Bulgária, Franciaország, Portugália és Szlovénia kedvezőbb besorolásba kerülhetett. Ennél azonban még több erőfeszítésre van szükség valamennyi országban - tette hozzá.

Mint elmondta, az európai szemeszter 2011-es elindítása óta a tagállamok a legnagyobb haladást a pénzügyi szolgáltatások, a fiskális politika és a költségvetési irányítás terén érték el. Jelentős előrelépés történt a forráshoz jutás, a foglalkoztatás védelmére irányuló jogszabályok és a munkaszerződésekre vonatkozó keretek kérdésében is.

Zöld út a reformokhoz adható támogatáshoz

Arról tájékoztatott, hogy a bizottság elfogadta a strukturálisreform-támogató programmal kapcsolatos 2018-as munkaprogramot is, amely támogatást nyújt a tagállamoknak a - különösen az országspecifikus ajánlásokban prioritásként megjelölt - reformok végrehajtásához.

A bizottság tájékoztatása szerint tavaly novemberben a bizottság 12 tagállamra vonatkozóan indított részletes vizsgálatot annak feltárása érdekében, hogy vajon makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzdenek-e, illetve azért, hogy felmérje azok súlyosságát. A bizottság megállapította, hogy a vizsgált 12 tagállam közül 11 küzd egyensúlyhiánnyal vagy túlzott egyensúlyhiánnyal.

Horvátország, Ciprus és Olaszország esetében túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Bulgáriában, Franciaországban, Németországban, Írországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható. Bulgária, Franciaország és Portugália esetében ez a tavalyi túlzott egyensúlyhiányhoz képest enyhülést jelent. Szlovénia pedig már nem küzd makrogazdasági egyensúlyhiánnyal. Bulgária és Portugália esetében a bizottság hangsúlyozta, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány fenntartható korrekciója érdekében további erőfeszítésekre van szükség.

Szociális dimenzió

Az európai szemeszter szociális dimenziója idén tovább gazdagodott a szociális jogok európai pillére prioritásainak beépítésével. Megállapítást nyert, hogy egyes tagállamokban különösen aggasztó a megfelelő készségek biztosítása és a nemek közötti tartós foglalkoztatási különbség, a magas munkaerőpiaci szegmentáció és a dolgozói szegénység kockázata, a szociális transzferek csekély hatása a szegénység csökkentésére, a lassú ütemű bérnövekedés és az eredménytelen szociális párbeszéd.

Az országjelentések a korábbi évekhez hasonlóan a főbb gazdasági és szociális kihívások kezelése és az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén tett tagállami előrelépéseket értékelik.