Az orosz állami gázvállalat, a Gazprom kellemetlen vereséget szenvedett március elején a stockholmi választott bíróságon ukrán megfelelőjével, a Naftogazzal szemben - vezeti fel cikkét Kateryna Kruk ukrán újságíró a BNE IntelliNews régiós hírportálon. A testület 4,63 milliárd dollár kártérítést ítélt meg az ukrán vállalatnak, mert úgy látta: joggal állítja, hogy a Gazprom nem szállított a szerződéses kötelezettségeiben foglaltaknak megfelelő mennyiségű tranzitgázt Ukrajnába.

Korábbi vitás ügyekben az orosz cég kártérítési igényeit találták megalapozottnak, így a bíróság nettó 2,56 milliárd dollár megfizetését írta elő az orosz gázóriásnak. Ukrajnában nagy taps fogadta a Naftogaznak kedvező döntést, ám az öröm nem tartott sokáig: a Gazprom a döntés másnapján 20 százalékkal csökkentette a gáznyomást az orosz-ukrán határon.

Kapcsolódó

Repül a nehéz kő

Ezzel megszegte a Naftogazzal kötött gázszállítási megállapodásának technikai feltételeit és egyben veszélyeztette az Ukrajnán át Európába irányuló gázszállításokat. Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg... Az internet ukrán része ezt követően felrobban Ukrajnában. A világhálón gyorsan összefüggésbe hozták a barátságtalan lépést az északi áramlat II. gázvezetékkel.

Ez utóbbi az északi áramlat I. csőkígyó mellett köti majd össze közvetlenül Oroszországot és Németországot az Északi-tenger fenekét is érintve. A Gazprom nyíltan azt állítja, hogy ha megépül ez a kapcsolat, leállítja az európai tranzitot Kelet-Európán át. Nem véletlen, hogy Kijev, Varsó és Pozsony hevesen tiltakozik ellene, mondván a tranzit fontos bevételi forrása ezeknek az országoknak.

Tévedések

Emellett az orosz gázóriás lépése világosan mutatja milyen erősen kötődik a cég az orosz kormányhoz. A vállalat hatalmas összegeket költ lobbistákra, akiknek az a feladatuk, hogy meggyőzzék az európai döntéshozókat: az északi áramlat II. pusztán üzleti vállalkozás, semmi köze a politikához. Vajon ki hihet nekik a mostani fejlemények után.

Ha mégis akadna ilyen ember, az jó ha tudja, hogy a Gazprom nem állt meg a gáznyomás csökkentésénél. Néhány nappal később, már azzal fenyegetőzött, hogy felrúgja minden Ukrajnával kötött szerződését. Ez a döntés öngyilkosságnak látszik, mivel jelenleg a teljes orosz gázszállítás közel fele ukrán tranzittal jut el Európába, ám nem is ez a cél.

Durr bele!

Nem gondolják komolyan a fenyegetést, csak azt a látszatot akarják kelteni, hogy képesek bármilyen őrültségre. A fenyegetéssel valójában nyomást gyakorolnak Európába. Ez része annak, ahogy az oroszok tárgyalnak: nyersek, támadóak. Sokszor ezzel rejtik el gyengeségüket. A mostani fenyegetés - miszerint elzárják a gázcsapot, miközben nincs alternatív csővezetékük az Ukrajnát átszelővel szemben - az ukrán újságíró szerint tankönyvi példája az orosz tárgyalási stílusnak.

Alku orosz módra

Oroszország egy extrém alkupozícióval nyit és mindaddig ragaszkodik hozzá, amíg a másik fél nem enged a zsarolásnak, azaz amíg nem fogadja el a számára kedvezőtlen feltételeket. Ez a számítás ebben az esetben tökéletesen bejött - úgy tűnik, Moszkva nagyon jól ismeri európai tárgyalópartnereit.

Az EU kisvártatva közvetítői szerepet ajánlott a konfliktus rendezésében. Ne feledjük: arról van szó, hogy az egyik fél felrúg egy érvényben lévő szerződést, anélkül hogy valamilyen technikai vagy más gondra hivatkozna. Nem váglak szájon, mit adsz cserébe - hol van itt a kompromisszum lehetősége?

Ha valamit a Gazprom megtanult az elmúlt évtizedekben az EU-ról az az, hogy minden elé helyezi a stabilitás fenntartását. Ezért van arca ahhoz, hogy a következő alternatívákat kínálja: vagy elfogadtok egy számotokra kedvezőtlen gázmegállapodást vagy nem lesz megállapodás. Aki elfogadja az első lehetőséget az ráadásul azzal néz szembe, hogy az orosz fél akkor rúgja fel a nemzetközi szerződéseket, amikor akarja. A Gazprom csak az orosz kormány egyik hivatala.

Európa tévedésben van

Az ukrán újságíró úgy látja, hogy Európa nyugati felén sokszor azt hiszik, Oroszország nem fog olyan brutálisan elbánni más országokkal, ahogy Ukrajnával tette. Tévednek: nincs a világon olyan ország, amelyet a Kreml tisztelne. Az oroszokra csak erővel lehet hatni. Amíg az EU egyfelől a 2014-es ukrajnai beavatkozások miatt szankciókkal sújtja Oroszországot, ám ezzel egyidejűleg tovább folytat egy olyan nagy projektet velük, mint az északi áramlat, addig Moszkvában gyengének fogják tartani Európát.

És úgy fogják gondolni, hogy könnyen zsarolható. Kruk nem vitatja, hogy Németország olyan üzleteket köt más országokkal, amilyeneket jónak lát, ám ha az energiáról és nagyvállalatokról van szó, akkor az üzlet és a politika kéz a kézben jár. Naivitás azt hinni, hogy ha az oroszoknak új gázkapcsolattal a korábbinál is nagyobb zsarolópotenciája lesz Európával szemben, akkor nem fognak élni azzal. Az ukrán újságíró szerint éppen ezért nem kellene akkora trójai falovat építeni nekik, mint az északi-áramlat I. és II.

A fotó forrása: Vatteri Mulkahinen/Solent News