Mint írják, a jelenlegi mentőcsomagnál várhatóan még nagyobb mértékű intézkedéseket a Biden-kabinet már nem csak hitelből, azaz az államadósság növelésével finanszírozná. A Bloomberg forrásai szerint az elnöki tanácsadók olyan megoldáson dolgoznak, amely magában foglalhatja a társasági adónak és a magas keresetűek egyéni adókulcsának emelését is - írja az MTI.
A cikk szerint az adóemelés nemcsak az olyan - a Biden-kabinet számára kulcsfontosságú - kezdeményezések finanszírozására kínálna lehetőséget, mint az infrastruktúra fejlesztése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, vagy a szegényebb körülmények között élő amerikaiak megsegítése, hanem arra is, hogy változtassanak az adórendszer egyenlőtlenségein.
Mint írják, az adóemelési terv komoly tesztet jelent majd abból a szempontból, hogy az elnök képes-e meggyőzni a republikánusokat, illetve azt is megmutatja majd, hogy mennyire egységesek a demokraták.
A tervezetet ismerő, nevük elhallgatását kérő források szerint az adóemelések keretében a Biden-kabinet valószínűleg hatályon kívül helyezi majd Donald Trump korábbi elnök 2017. évi adótörvényének azon részeit, amelyek a vállalatoknak és a magas keresetű embereknek kedveznek. Ezen kívül - mint mondták - egyéb változtatásokat is végre kell hajtani az adótörvény progresszívebbé tétele érdekében.
A részletekről szólva a Bloomberg forrásai arról számoltak be, hogy a javaslatok között szerepel például a társasági adó 21-ről 28 százalékra emelése, bizonyos vállalkozások adókedvezményeinek csökkentése, illetve az évente több mint 400 000 dollárt kereső magánszemélyek jövedelemadó-kulcsának emelése.
A Biden-kabinet által tervezett adóemelésről készült egyik független elemzés úgy becsülte, hogy az intézkedések egy évtized alatt 2100 milliárd dolláros bevételhez juttathatják az országot, a demokraták azonban a cikk szerint már elégedettek lennének egy 500 milliárd dollárt eredményező csomaggal is.
Az átfogó adóemelési programot még hivatalosan nem jelentették be. A cikk szerint - amennyiben elfogadják - az új adóintézkedések valószínűleg 2022-ben lépnek hatályba, bár egyes törvényhozók és a közigazgatáson kívüli Biden-támogatók is amellett érveltek, hogy addig ne vezessék be, amíg a koronavírus-járvány okozta munkanélküliség magas szinten van.