A Koreai-félszigeten rendszeresen követik egymást azok a periódusok, amikor kiéleződik a konfliktus az észak-koreai posztsztálinista rezsim és szomszédai, illetve az Egyesült Államok között, de a mostani helyzet zavarosabb a megszokottnál – írja Jean Mackenzie, a BBC szöuli tudósítója. Az elmúlt öt évben most a legrosszabb a helyzet és nagyon úgy néz ki, hogy még tovább romolhat.
Csak az elmúlt egy hónapban az északi rezsim rakétát lőtt Japán fölé, ami óvóhelyre kényszerítette az ott élők egy részét, számos további ballisztikus rakétát is tesztelt és repülőgépei idegesítően közel kerültek a dél-koreai határhoz. Emellett több száz tüzérségi lövedéket durrantottak bele a tengernek abba a részébe, amit 2018-ban ütközőzónának jelöltek ki a két koreai állam között a véletlen egymásra lövöldözés elkerülése érdekében.
A napokban egy észak-koreai kereskedelmi haj átlépte a két ország tengeri határát, amire válaszul mindkét oldalról figyelmeztető lövéseket adtak le. Szöul szerint nemzetközi provokációnak minősíthető az eset. Mindezek alapján az a kérdés, hogy Kim Dzsong-un, az északi rezsim feje, mit akar elérni ezekkel a provokációkkal? A BBC szakírója szerint három megfontolás járhat a fejében.
Üzenetek mindenfelé
Az első, hogy tesztelje az ország továbbfejlesztett fegyverzetét, a második hogy üzenetet küldjön a világnak, ezen belül elsősorban az Egyesült Államoknak, hogy hatalma védelmében bármire készen áll, a harmadik, hogy lenyűgözze saját népét, rendszerének felső rétegét, amivel megerősítheti lojalitásukat. Nehéz lenne kisakkozni, hogy éppen melyik a legfontosabb, de az biztos, hogy Kim ezúttal meglehetősen nyíltan üzent.
Az állami propaganda számtalanszor elismételte, hogy ezeket az akciókat válasznak szánták azokra a katonai gyakorlatokra, amelyeket a szomszédos országok, Japán és Dél-Korea önállóan vagy az USA hadseregének részvételével végeztek Phenjan ellenségeit vádolja azzal, hogy kiszélesítik a feszültséget, a lövöldözés célja, hogy világossá tegyék: be kellene fejezniük a gyakorlatozást.
Akár támadást indíthatnak
Tény, hogy a japán, a dél-koreai és az amerikai hadsereg nagy hadgyakorlatokat tartott az elmúlt két hónapban, ami nyilván idegesíti a diktátort, aki meg van róla győződve, hogy minden ilyesminek az a célja, hogy előkészítsék rendszerének megdöntését katonai eszközökkel.
Éppen azért fejlesztettek ki a nukleáris fegyvereket, hogy elrettentsék ellenségeiket egy inváziótól. Emellett lehet egy kevésbé látható célja is a provokációknak: elképzelhető, hogy Phenjan az öt évvel ezelőtt végrehajtott legutóbbi teszt után újabb atomfegyver-kísérletre készül vagy esetleg egy kisebb támadásra Dél-Korea ellen.
Ötéves fegyverkezési terv
Kim az elmúlt évben ötéves fegyverkezési tervet vezetett elő, amelynek egyik elme a kisebb, harctéri taktikai atomfegyver és a hordozására képes rövid hatótávolságú rakétatípus kifejlesztése. A legújabb katonai gyakorlatok azt mutatták, hogy a rezsim már el is kezdte az új fegyverrendszer kezelésére alkalmas személyzet kiképzését. Emellett Dél-Korea ellen indított nukleáris támadásokat szimuláltak.
Kimnek nemzetközi figyelemre van szüksége, mert azt akarja üzenni a világnak, hogy az országa ellen több évtizede érvényben lévő gazdasági szankciók nem akadályozták meg az újabb és újabb, egyre veszedelmesebb fegyvereket kifejlesztésében. Következésképpen a nemzetközi közösségnek meg kellene fontolnia, hogy törli a korlátozásokat és másként próbálja megszelídíteni a rezsimet. A szankciók ugyanis nem tudták ugyan térdre kényszeríteni a rezsimet, de súlyos gazdasági károkat okoznak.
A diktátor úgy láthatja, hogy azzal késztetheti az Egyesül Államokat mereven Észak-Korea-ellenes álláspontja feladására, ha azt az érzést erősíti benne, hogy nagyon veszélyes tud lenni, ha megsértődik, amiért nem állnak szóba vele. Az amerikai és a dél-koreai hírszerzők úgy vélik, hogy Észak-Korea kész az újabb atomfegyvertesztre. Kim Dszong-un csak az alkalmat várja, hogy olyankor végezzék el ezt, amikor a szó átvitt értelmében is a lehető legnagyobbat szólja.