Kína elkezdte célba venni az országban tevékenykedő nyugati, elsősorban amerikai cégeket, miután öt éven volt kitéve a Trump-, majd a Biden-kormányzat célzott szankcióinak és korlátozásainak.

Az elmúlt két hónapban kínai tisztviselők újabb szankciókkal sújtották például a Lockheed Martin és a Raytheon amerikai fegyvergyártó cégeket, vizsgálatot indítottak az amerikai Micron chipgyártó ellen, razziát tartottak a Mintz amerikai tanácsadó cégnél és a helyi alkalmazottaik közül többeket is letartóztattak. 

Hszi Csin-ping elnök kormánya jelenleg azt fontolgatja, hogy korlátozza a nyugati hozzáférést a globális autóipar számára kritikus anyagokhoz és technológiákhoz – derül ki az amerikai kereskedelmi minisztérium jelentéséből a Financial Times értesülései szerint.

A Hszi-Csinping kínai elnök technológiai blokádnak nevezte azokat az intézkedéseket, amelyeket az amerikaiak hoztak az elmúlt években a kínai cégek ellen. A mostani kínai lépések viszont jól mutatják azt, hogy az ázsiai ország milyen stratégia mentén válaszol erre. Igyekeznek megcélozni azon ágazatokat, ahol csekély a kockázata, hogy Kína érdekei is sérülhetnek.

Marad a kínai önmegtartóztatás

A kínai vezetés a jelek szerint maradt egyelőre az önmegtartóztatásnál, és nem alkalmaznak  széles körű megtorlást, azonban sebészi pontossággal választanak ki cégeket, hogy ezen keresztül demonstrálják csalódottságukat – nyilatkozta a lapnak Paul Haenle, George W. Bush és Barack Obama korábbi amerikai elnökök Kína-tanácsadója. 

Azonban az, hogy most már razziák is zajlanak, illetve a külföldi cégek munkatársait letartóztatják, mind azt mutatja, hogy Peking fokozza a nyomást, ha megromlik kapcsolata a nyugati országokkal és beindul az úgynevezett túszdiplomácia.

A Mintz- és az Astellas-ügy az alkalmazottak biztonságának sürgős felülvizsgálatát és néhány Kínába irányuló utazási terv azonnali felfüggesztését eredményezte – állítja két szakértő is, akik nemzetközi kockázatokkal foglalkozó tanácsadó cégeknél dolgoznak.

A közelmúlt fejleményei nyomán számos Kínában tevékenykedő külföldi cégnél nyilvánvalóvá vált, hogy mostantól más kockázati szinten tevékenykednek. Igaz, Kína a helyi viszonyok, a vezetés paranoiájának erőssége miatt soha nem volt könnyű terep, azonban a mostani lépésekkel a helyzet még nehezebbé válik az olyan nagynevű tanácsadó cégek számára is, mint például a Bain, a McKinsey vagy a Boston Consulting Group.

Szakértők szerint Japán különösen ki van téve a pekingi túszdiplomáciának. Egyrészt nincs saját kifinomult hírszerző ügynökségük, másrészt kevés eszközük van arra, hogy adott esetben saját állampolgáraik kiadatása ügyében tárgyalóasztalhoz ültessék a másik felet. Amióta Kínában 2014-ben elfogadták a kémelhárítási törvényt, 17 japán állampolgárt tartóztattak le.

Kínának fontos még a gazdaság újraindítása

A Micronnal kapcsolatos, nemzetbiztonsági okokból a múlt hónapban indított pekingi vizsgálat a világos jele annak, hogy Hszi megtorlóakciója újabb lendületet kap. Ugyanakkor szakértők szerint ennek ellenére meglepő Peking visszafogottsága, mivel az amerikaiak akciói Kína alapvető chipgyártási technológiáktól való elzárására irányulnak. Ez pedig fájó pont az ázsiai országnak, amelynek elsődleges ambíciói között szerepel, hogy a fejlett technológia globálisan meghatározó tényezője legyen.

Hszi gazdasági tervezői egyelőre óvakodnak attól, hogy aláássák azokat az erőfeszítéseket, amelyek külföldi befektetők felhasználásával segítik a kínai gazdaság újraindítását a világjárvány után. Ez azt jelenti, hogy Pekingnek még tartózkodnia kell attól, hogy fellépjen a gazdasági fellendülés szempontjából kritikus fontosságúnak tartott vállalatokkal és iparágakkal szemben.