Az Európai Unió tagországaiban 2021 év végén összesen 158 GW napelemes termelőkapacitás dolgozott. Tavaly 25 tagállamban telepítettek többlet napelemes kapacitásokat, összesen 21 400 megawattot (más adatok szerint ez 25,9 GW). Nem rossz summa adat ez még akkor sem, ha ebből 58 728 MW Németországban dolgozik; és nem rossz az éves növekedés sem - azzal együtt sem, hogy Európában továbbra is Németország lépte tavaly a legnagyobbat (5,3 GW).
Azért nem, mert a németek nyomában már nem csak Spanyolország (3,8 GW), Hollandia (3,3 GW) vagy Franciaország (2,5 GW), hanem Lengyelország (3,2 GW) is ott loholt 2021-ben, s nem is látszik jelenleg: mi tudná ezt a növekedést megállítani. Az élmezőnyben elég nagy meglepetésnek számító Lengyelország idén májusban átlépte a 10 GW-os határt, 2025-re pedig a 20 GW méret elérését tervezi.
Az EU Market Outlook 2022-2025 között az EU-ban permanens 18-20 százalékos éves növekedést prognosztizál, és így azt, hogy 2025-re elérhetünk a 330 GW napelemes méret közelébe.
Mindez impozáns növekedési pályának tűnik, akkor is, ha az Amerikai Egyesült Államok meglehetősen hasonló mértéket és tempót mutat (2021 végén mintegy 120 GW napelemes termelőkapacitása volt hálózatra kapcsolva és az utolsó év növekménye 23,5 GW volt), azonban itt érdemes vesszőt tenni, és a folytatáshoz venni egy nagy levegőt. Kína ugyanis, mindezekkel együtt is, éppen most lépi le (hálózatra kötött napelemes kapacitásban, de még inkább a növekedésben) Európát. Meg Amerikát is.
Eddig +130 százalék
Az ázsiai országban a legfrissebb előrejelzés szerint 2022-ben 108 GW fotovoltaikus kapacitásbővülés várható. Erről a A Kínai Központi Televízió (CCTV) adott hírt - a Kínai Nemzeti Energiaügyi Hatóság (NEA) bejelentésére hivatkozva. A NEA azt közölte, hogy bár aktuálisan 121 gigawattos napelemes rendszer építése zajlik, ez év végére 108 GW kapcsolódik majd a hálózatra. Azt, hogy ez mekkora lendületet is jelent, több korábbi adat ismeretében értelmezhető igazán.
Tavaly Kína 55,1 GW új napelemes termelőkapacitást csatlakoztatott a hálózatába, 2020-ban 48 GW-ot, 2019-ben 30 GW-ot kötöttek be. Ezt megelőző években, 2015-2018 között volt az első igazán nagy kínai napelemes boom:amikor az éves bővülési csúcsot 15 GW-ról előbb 35 GW-ra, majd 52-re tolták fel.
2020 februárjában még úgy számoltak, hogy a következő években - 2025-ig - felskálázható a gyarapodás 75 és 99 GW növekményre, márciusban a Taiyang News szerint már úgy, hogy idén 80-90 GW lesz a plusz. Az újabb felfelé módosításra azt követően került sor, hogy április végéig a kínai rendszerbe 16,88 GW új napelemes termelőerő csatlakozott (csak áprilisban 3,67 GW - ami több, mint a teljes magyarországi napelemes potenciál - ez utóbbi áprilisban éppen meghaladta a 3 GW-ot.), és ez csaknem 130 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Mindennek az árát is közölte a NEA: 4,4 milliárd dollárba került a négy hónapos rally.
A napelem ipar pedig nagyon pörög: a kínai gyártók április végéig 45 GW-nyi modult exportáltak is, és a megrendelések alapján az idei évben ki is szállított mennyiség végül meghaladhatja a 200 GW-ot is.
A most közölt 108 GW növekményt az AECEA ugyan még "nem tette teljes egészében a magáévá", és az elemzők továbbra is azt tartják valószínűbbnek, hogy 2022-ben 80-90 GW lesz a növekmény, az ennél érdekesebb, hogy a szektorelemzés alapján a pekingi elemzők úgy látják, hogy a keresletet a kereskedelmi (napelem park) és magáncélú (háztáji kiserőművek) befektetések mellett az állami megrendelések is fújni fogják. Ez utóbbi - az ún. "gigawattos alapok" segítségével - gazdaságélénkítő és energiabiztonság növelő funkciót is kap a Kínai Államtanácstól, mely e célra összesen több mint 500 milliárd dollárnyi, speciális célú kötvényt bocsátott ki.
A Frank Haugwitz vezette piackutató cégnél úgy számolnak, hogy ezek az államilag előírt, földre szerelt közmű-építések adják majd a főcsapást az előre menetelésben, mivel ezekre a projektek garantált hálózati csatlakozási engedéllyel rendelkeznek, de a lakossági napelemes rendszerbővülés nagyságát így is 30-35 GW közé várják.
Csak a föld értékesebb
Az újabb nagy kínai napelemes boomot az AECEA az árakkal kapcsolatos bizakodása is táplálja. Noha a panelek egyik fő alapanyaga, a poliszilícium ára továbbra is magas (a 2021. szeptemberi rekord, 39 dolláros kilogrammonkénti ár alatt csak két dollárral található a jelenlegi ár), idén decemberre 28 dolláros egységárat, 2023-ra pedig további drasztikus áresését tartanak valószínűnek a tanácsadó szakemberei .
Egyetlen korlátozó tényezőt lát az AECEA: a napelemes erőmű építési érdek hamarosan ütközésbe kerül a földterületek egyéb felhasználási céljaival. Erre azonban a kínai vezetés már készül: márciusban Hszi Csin-ping az élelmezésbiztonságot jelölte meg az ország egyik legfontosabb prioritásaként. Mostanra a tartományi vezetések mintegy fele kidolgozta és kiadta azokat az irányelveke, melyek megkövetelik a napelemes rendszerek tervezése során a kettős felhasználású technológiai megoldások alkalmazását.
Az agrovoltaikában - vagyis a mezőgazdasági és napelemes villamos energia termelési célokat együtt szem előtt tartó technológiájában - azért még az európaiak (főként a franciák és a németek) a legjobbak a világon.