Az épületek energetikai rendszeréről szóló jogszabályt módosító javaslattal Németország megkezdi az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetését – emelte ki a kormányülés után tartott tájékoztatón Robert Habeck alkancellár, gazdasági és éghajlatvédelmi ügyekért felelős miniszter.

A tárcavezető rámutatott, hogy Németországban a fűtés teszi ki az energiafelhasználás 30 százalékát, és a fűtésre használt energia 80 százalékát fosszilis energiahordozók adják, főleg földgáz és fűtőolaj – számolt be róla az MTI.

Ezzel szemben Dániában éppen fordított az arány, megújuló forrásból származik a fűtésre használt energia 80 százaléka, és csupán 20 százalék a fosszilis energiahordozók részesedése, Norvégiában pedig 60 százalék a hőszivattyúk aránya a fűtési rendszereknél, és Finnországban és Svédországban 40 százalék ez az arány.

Mindez azt mutatja, hogy Németország nem siet túlságosan, nem erőlteti az átalakulást, hanem igen jelentős lemaradásban van

– húzta alá a Zöldek minisztere.

A törvényjavaslat körül hónapokig folytatott koalíciós és közéleti vita hevességének lehetséges hátteréről Habeck azt mondta, hogy az úgynevezett energetikai fordulat eddig csak néhány nagyvállalat, az energiaszolgáltatók gondja volt.

Az épületek fűtésének szabályozásához érve viszont egyszerre sok millió embert érint, ráadásul Németország a hagyományos megoldásokhoz szokott hozzá, amiben az államnak is nagy szerepe volt. Ezt mutatja például, hogy egészen a legutóbbi időkig állami támogatás járt a földgáztüzelésű fűtési rendszerek telepítéséhez.

Az új szabályozás körüli aggodalmakról szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy senkit sem köteleznek lakása fűtésének azonnali átalakítására, és senkinek sem kötelező hőszivattyút telepítenie otthonában.

A szabályozás alapelve a technológiai semlegesség, így mindenki szabadon eldöntheti, hogy milyen technológiával vagy technológiák ötvözetével, akár régi és új megoldások keverékével, hibrid modellel éri el a 65 százalékos célt.

2045-ben intenek végleges búcsút a fosszilis energiának

A már beépített és használatban lévő fűtési rendszereket nem kell lecserélni, a meghibásodott rendszereket pedig meg lehet javítani, ebben az esetben sem szükséges a csere. Az átalakításra hosszú átmeneti időt biztosít a javasolt jogszabály, a társasházaknál például fűtéskorszerűsítés esetén a tulajdonosoknak három évük van eldönteni közösen, hogy milyen megoldást alkalmazzanak, és tíz év alatt kell megvalósítani a beruházást. Az állam egy sor támogatási program révén pénzzel is ösztönözi a klímabarát fűtési rendszerek elterjedését.

Klara Geywitz lakás-, építésügyi és településfejlesztési miniszter kiemelte, hogy az átállás fokozatos, és a fosszilis energiahordozók használatával csak legutolsó lépésként, 2045-től szakítanak végleg.

A szociáldemokrata politikus kiemelte, hogy a munka sokáig tart, több nemzedék közös feladata lesz, de minél hamarabb el kell kezdeni. Ezt mutatja, hogy tavaly az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő földgázellátási feszültségek és drágulás ellenére 600 ezer földgázüzemű fűtési rendszert telepítettek Németországban, holott a gáz valószínűleg már soha nem lesz olyan olcsó, mint az ukrajnai háború előtt.