Hosszú órákon keresztül dolgozni és túlórázni évente százezrek halálát okozza, s a helyzet csak romlott a Covid-19-es járvány alatt - állítja egy ma megjelent tanulmányra hivatkozva az Egészségügyi Világszervezet, a WHO.

Az első globális felmérés a hosszabb munkaidő okozta halálesetekről az Environmental International című szaklapban jelent meg - írja a Reuters.

Hány óra?

A kutatás szerint 2016-ban a vizsgált 196 országban összesen 745 ezer ember halt meg agyvérzésben és olyan szívproblémák következtében, amelyeket a hosszú munkaidő okozott. Ez mintegy 30 százalékos növekedést jelent 2000 óta.

Heti 55 órát, vagy annál is többet dolgozni hetente komoly egészségügyi kockázatot jelent. Amit el szeretnénk érni az az, hogy ennek az információnak a tudatosításával több védelmet biztosítsunk a munkavállalóknak - mondta Maria Neira, a WHO Környezetért, Klímaváltozásért és Egészségért felelős részlegének igazgatója.

A WHO és az ENSZ keretében működő Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös anyaga alapján az áldozatok 72 százaléka középkorú, vagy annál idősebb férfi volt. A halálesetek sokszor évekkel azután következtek be, hogy az illető túlzottan sokat dolgozott. A túlmunka leginkább a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni térség nyugati régiójában volt jellemző, ez utóbbiba tartozik Kína, Japán és Ausztrália is. A heti 55 órát meghaladó munkavégzés 35 százalékkal növeli az agyvérzés és 17 százalékkal a ischaemiás szívbetegség (azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó) következtében előforduló halálozás kockázatát a 35-40 órás heti munkavégzéshez képest.

9 százalék

A tanulmány a 2000 és 2016 közötti időszakot ölelte fel, abban nem szerepelt a Covid-19-es járvány és az az elleni küzdelem miatt meghozott korlátozó intézkedések időszaka. A WHO szerint azonban a távmunka terjedése és a globális gazdaság lassulása valószínűleg növelte ezeket a kockázatokat.

A pandémia felgyorsított olyan folyamatokat, amelyek a hosszabb munkavégzés irányába mutatnak - közölte a WHO, amely szerint jelenleg az emberek mintegy 9 százaléka dolgozik hosszabb munkaidőben, azaz heti 55 órát, vagy annál többet. Maga a WHO stábja, így a szervezet vezetője Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is a kívánatosnál többet dolgozott a járvány kezdete óta, s ezért Neira elmondása szerint felülvizsgálják a szervezet munkavégzésre vonatkozó politikáját. A szervezet technikai vezetője szerint a munkaórák maximálása hasznos lenne, ezzel ugyanis jelentősen lehetne növelni a munkavállalók termelékenységét.