Egyelőre fatális hibának látszik az Orbán-kormány döntése, amely alapján nem követték Ausztriát a járványkezelésben, hanem mindent egy lapra feltéve az ország mielőbbi átoltottságát erőltették a járvány harmadik hullámára válaszként.

A két ország járványügyi mutatói drasztikusan eltérnek egymástól, s ez nem csak a koronavírusos halálesetek számában mutatkozik meg. A nyers adatok szerint március 30-ig év elejétől Ausztriában 3159 ember hunyt el úgy, hogy koronavírus tesztje pozitív volt, Magyarországon ugyanez az adat 10 898 fő. Hozzá kell tenni, az osztrák statisztikákban semmivel sem számolják hanyagabbul a koronavírusos elhunytak számát, mint a magyarban.

Ausztria járványkezelése sok szempontból különbözik az év vége óta a Magyarországétól, azonban néhány helyen olyan markáns különbségek látszanak, amelyek jó eséllyel komoly szerepet játszottak abban, hogy míg itthon teljes erejével tombol a brit mutáns által okozott harmadik hullám, addig a szomszédos országban még csak most tette be a lábát. (Persze ennek kifutását ott sem látni, hiszen a koronavírus járvány inkább maratonhoz hasonlít, semmint rövidtávfutáshoz).

Teszt, teszt, teszt

Az egyik legfontosabb különbség, hogy az osztrák kormány nem sunnyogta el december óta azt, amit a WHO már a Covid-19-es pandémia kirobbanása óta az egyik legfontosabb eszköznek tart: a tesztelést és a kontaktkutatást. December-januárra az antigéntesztekre támaszkodva Ausztriában jócskán felpörgették a tesztelési kapacitásokat, és különböző intézkedésekkel elérték azt, hogy az emberek használják is azokat.

Ilyen intézkedés volt például az, hogy amikor február 8-án a másfél hónapos távoktatás után visszaengedték a gyerekeket az oktatásba (felezett osztálylétszámmal) kötelezővé tették a gyerekek heti egyszeri antigén teszttel történő tesztelését. Minden kétnapos iskolai jelenlét teszttel kezdődött. A versenysportot űzőknek szintén hetente rendszeresen tesztelniük kellett, s az olyan szolgáltatásokat, mint a fodrász, kozmetikus, masszőr a február 8-i újranyitást követően csak 48 óránál nem régebbi antigén, vagy 72 óránál nem régebbi PCR-teszttel lehetett igénybe venni.

Ha az iskolában egy gyerek pozitív lett, akkor az egész osztály K1 kontakt-személynek minősült, azok családtagja K2-nek. Ezek azonnal mehettek az ingyenes tesztelési pontok egyikére PCR-tesztet csináltatni. Február végére Ausztria szerte már 2000 tesztelési pontot sikerült munkába állítani. Ezzel sikerült azt elérni, hogy a Bécsi Műszaki Egyetem akkori felmérése szerint a lakosság 90 százaléka legfeljebb 5 perces autózással el tudott érni egy tesztelési pontot.

A számok magukért beszélnek. Január elseje óta az elvégzett koronavírus tesztek száma Magyarországon valamivel kevesebb, mint 1,862 millió, ezzel szemben Ausztriában 18,773 millió tesztet csináltak ebben az időszakban. Azaz tízszer annyit.

Időben felismerték a brit mutáns veszélyeit

A másik lényeges különbség a két ország között az, hogy az osztrák járványügyi szakembereknek sikerült meggyőzniük a kormányt arról, hogy mekkora veszélyeket rejt magában a jóval fertőzőbb és súlyosabb megbetegedéseket okozó brit mutáns megjelenése és közösségi terjedése. Ennek felismerése vezetett oda többek között, hogy Ausztriában nem egyszerűen a kötelező maszkviselést írják elő  a zárt terekben és minden olyan szabadtéri tevékenység során, ahol a nem egy háztartásban élők között nem biztosítható a 2 méteres távolság betartása, hanem az FFP2-es maszkot. Többek között a tömegközlekedési eszközökön is.

A nem alapvető élelmiszereket árusító üzletek nyitvatartási rendje is jóval szigorúbb hónapok óta a szomszédos országban. A december végi lezárásokat követően csak február első hetének végén tudtak kinyitni, FFP2-es maszk viselésének kötelezettsége mellett, úgy, hogy egy üzlethelyiségben legfeljebb egy vevő tartózkodhatott 20 négyzetméterenként.

Természetesen vannak olyan területek, ahol Ausztria rosszabbul áll Magyarországnál, ez pedig az átoltottság. Míg a szomszédos országban egyelőre csak 1,181 millió fő kapott legalább első adagot a koronavírus elleni védőoltások valamelyikéből, addig Magyarországon szerdán már kétmilliomodiknál tartanak. A teljes védettséget élvező, második oltásban is részesült emberek száma 430 ezer szemben a magyar 700 ezer feletti értékkel. Az eltérésnek jól ismert okai vannak. Egyrészt az osztrák kormány nem vállalta be, hogy az európai gyógyszerhatóság által nem jóváhagyott vakcinákkal oltsák a lakosságot, s nem rendeltek eddig sem az orosz, sem a kínai oltóanyagokból. Másrészt a beérkező oltásokból az osztrákok eddig tartalékoltak, tehát ha bejött két oltás, egyet beadtak, a másikat félretették a második adagra.

Ha marad az eltérés, akkor jó eséllyel Magyarország sokkal hamarabb éri el a kívánatos célt, amely a járvány megfékezése az emberek megfelelő hányadának beoltásával. Azonban az elbliccelt járványügyi intézkedések következtében most úgy tűnik, addig több ezerrel lesz magasabb a Covid-19 következtében elhunyt honfitársaink száma, mint ugyanez Ausztriában.