Holott a napokban az derült ki, hogy a KSH a 2018-as népmozgalmi adatok között az közölte, hogy 20 ezren jöttek haza külföldről, miközben "csak" 18,2 ezren távoztak külföldre.
A statisztikai hivatal ugyanis csak azt tekinti kivándorlónak, aki leadja a taj-kártyáját, mondván, hogy más országban fizeti a járulékokat, de a napi gyakorlatban ezt nagyon kevesen teszik meg - fogalmazott Katona Tamás a napilapnak.
A külföldön munkát vállalók egy része fizeti a minimális egészségügyi hozzájárulást és hazajár, ha orvoshoz, főleg ha fogorvoshoz kell mennie. Mások nem is fizetnek, csak maguknál tartják a kártyát és a magyarországi magánellátásban keresik a gyógyulást, mert az még mindig olcsóbb, mint a kinti gyógykezelések.
A szakember a pontatlan kivándorlási statisztika mellett súlyos bajokat lát a néhány éves kinti munkavállalás után visszaköltözők létszámának meghatározásakor is. Ugyanis "nemcsak a tényleg hazaköltözőket tekinti hazatérőnek a statisztika, hanem azt a Romániában élő magyart is, aki származása jogán magyar állampolgárságot kapott és bejelentkezett egy itteni lakcímre, vagy azokat az ukrán állampolgárokat is, akik a keleti határ mentén tömegesen jelentkeztek be épp a tavalyi választás előtt néhány faluba, hogy szavazhassanak" - hangsúlyozta a Szegedi Egyetem oktatója.
A munkavállalás miatt kialakuló vándorlásról szerinte a viszonylag pontos és nemzetközileg elfogadott adatsor a tükörstatisztikákból áll össze, amelyekben figyelembe veszik, hogy hány magyar jelentette be magát a fogadó ország lakcímnyilvántartásába és mennyien kértek ottani egészségbiztosítási számot, hogy munkát vállalhassanak. E jelentéseket az Eurostat május végéig várja a tagállamoktól, azaz néhány hét múlva megjelenik a 2018-as európai összesítés, amelyből kiderül, mennyire helytálló a KSH bejelentése.