Az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használt lítium árai 2021-ben és 2022-ben gyorsan emelkedtek, 2023-ban azonban komoly visszaesés következett be. A Fastmarkets adatai szerint az irányadó vegyületek, a lítium-karbonát és a lítium-hidroxid most nagyjából annyiba kerülnek, mint 2021 közepén.

A Goldman Sachs ráadásul a jelenlegi szinthez képest is további csökkenést vetít előre 2024-ben, mivel arra számítanak, hogy továbbra is a túlkínálat fogja jellemezni a piacot, ami potenciálisan 2025-ben érheti el a mélypontját.

A The Wall Street Journal felhívja rá a figyelmet, hogy magába a lítiumba nem lehet befektetni, mert a határidős piac továbbra is kialakulatlan ezen a területen. Ehelyett jellemzően saját erőforrásokkal rendelkező vegyipari beszállítók részvényeit vásárolják, mint például az amerikai székhelyű Albemarle vagy ausztrál lítiumérc-bányászok.

Az Albemarle részvényei a csúcspontjukhoz képest nagyjából 60 százalékkal zuhantak vissza egy legutóbb 2020 végén látott szintre.

A lítiumárak jelenleg túl alacsonyak ahhoz, hogy a jelenlegi ausztráliai és kínai érckitermelés egy részét indokolják, nem is beszélve az új termelésbe történő beruházásokról, amelyek az elektromos járművek piacának várható növekedése válnak szükségessé.

Ugyanez egyszer már lejátszódott a piacon 2018-ban, amikor az elektromos járművekkel kapcsolatos felfokozott érdeklődés túl korán indította el az árak és a kínálat növekedését, ez pedig korrekcióhoz és a befektetések visszaeséséhez vezetett.

Amikor a Tesla 2020-ban felgyorsította az elektromos autók gyártását és az akkumulátorgyártó vállalatok több lítiumot kezdtek el rendelni, a szűkös erőforrásokért folytatott küzdelem az egekbe lőtte az árakat.

Az óriási kereslet azonban váratlanul új lítiumellátási forrásokra derített fényt Afrikában és Kínában, ahol a befektetőknek csak korlátozott információik vannak a bányászatról. Ez váltotta ki a jelenlegi piaci helyzetet, amelyet a vártnál lassabban növekvő elektromos gépjármű rendelések és a minden szakaszban készleteket felhalmozó bonyolult ellátási lánc hosszabbított meg.

Az ausztrál bányászok jellemzően kínai feldolgozóknak adják el a lítiumot, akik katódaktív anyagokat gyártó vállalatoknak adják el, onnan az akkumulátorgyártókhoz kerül, majd végül innen jut el a Teslához hasonló cégekhez.

Az iparág a tavalyi évet a készletek leépítésével töltötte, azonban az Albemarle múlt heti eredménybeszámolóban arról írt, hogy 2023 végén valószínűleg még így is volt néhány hónapnyi felesleg a rendszerben.

Eközben lelassult az elektromos járművek növekedésének üteme: Kínában, amely messze a legnagyobb piacnak számít, a tavalyi negyedik negyedévben az összes személygépkocsi-értékesítés 25 százaléka volt elektromos meghajtású, szemben a harmadik negyedévi 24 százalékkal. A lítiumot is igénylő, sokkal kisebb akkumulátorral rendelkező plug-in hibridek értékesítése viszont világszerte felgyorsult.

A rövid távú volatilitás ellenére a lítiumra vonatkozó hosszú távú előrejelzés továbbra is pozitív, mivel a lítium kulcsfontosságú a szén-dioxid-mentesítési erőfeszítésekben, különösen az elektromos járművek ágazatában. Egyes becslések szerint a globális kereslet 2030-ra meghaladhatja a 2,4 millió tonna lítium-karbonátot, ami kétszer akkora, mint a 2025-ös előrejelzés. Az Albermarle saját becslései alapján arra számít, hogy a kereslet az évtized végére a mostani két és félszeresére nő majd.

A WSJ megjegyzése szerint a befektetés biztonságos módja addig is az alacsony költségű működéssel és készpénzben gazdag mérleggel rendelkező, az iparági átrendeződést túlélő, már befutott szereplők előnyben részesítése.

Az Albemarle például a legnagyobb lítiumipari szereplő, de jelentős adóssággal is rendelkezik. A hosszú távú szállítási megállapodások ugyanis megakadályozták, hogy olyan nagy összegű bevételre tegyen szert, mint amire a fellendülés éveiben számítani lehetett volna.

Csőddel fenyegetett a lítiumhiány

Kent Masters, a cég vezérigazgatója a Bloomberg beszámolója múlt hét csütörtökön a negyedik negyedéves adatok közzététele után azt közölte az elemzőkkel, hogy a jelenlegi alacsony árak „fenntarthatatlanok” és ezek növekedése nélkül nem tudják elindítani azokat a befektetéseket, amelyek a hosszú távú keresletnövekedés kielégítéséhez szükségesek lennének.

Bazsó Gábor, a Totalcar főmunkatársa az Economx kérdésére elmondta, hogy korábban attól tartottak a piaci szereplők, hogy nem lesz elég lítium, hatalmas összegeket költöttek ezért arra, hogy biztosítsák az utánpótlást, hiszen ha nincsenek akkumulátorok, akkor le kell állnia a gyáraknak, ami csőddel fenyegette volna az elektromos járműveket előállító vállalatokat.

Mára azonban megváltozott a narratíva, miután kiderült, hogy a kereslettel lépést tud tartani a termelés.

Európa és az Egyesült Államok mindeközben pedig az ellátási lánc sérülékenységét azzal csökkentené, hogy visszahoznák Kínából a teljes gyártási folyamatot.

Az elektromos járművek mellett a megújuló energiatermelés területén is nagyon komoly igény mutatkozik a lítiumra. A napelemek napjainkra nagyon olcsóak lettek, azonban nehéz őket a hálózatba integrálni, mivel a napsütéshez kellene alkalmazkodni, a megtérülési mutatóknak viszont nem tesz jót, ha folyamatosan leállítják őket. Erre jelenthetnek megoldást a szélerőművek, amelyek nagyon jól ki tudják egészíteni a napelemeket, illetve az energia hosszú távú tárolását lehetővé tevő telepített áramtárolók.

A szakértő szerint a nátrium-ionok olcsó alternatívái lehetnek a lítiumnak, azonban még csak a tanulási görbe elején járunk a felhasználásukban, ráadásul a tulajdonságai is rosszabbak. Hosszú távon így valószínűleg inkább a telepített energiatárolókban fogják használni őket, a jobb minőségű lítium pedig az elektromos autókba kerülhet majd.

900 tonna lítium akksi lángolt Franciaországban – videó!

Mintegy 900 tonna lítium akkumulátor gyulladt ki egy dél-franciaországi akkumulátor-újrafeldolgozó üzemben szombaton – közölték a hatóságok vasárnap, a Reuters beszámolója szerint.