Emmanuel Macron francia elnök az elmúlt napokban több kelet-európai uniós tagállam vezetőjével találkozott: szerdán Salzburgban tárgyalt az úgynevezett slavkovi hármas - Ausztria, Csehország és Szlovákia - kormányfőivel, csütörtökön Romániába, pénteken pedig Bulgáriába látogatott. A körút célja alapvetően az volt, hogy a kiküldött munkaerőre vonatkozó uniós szabályozás megváltoztatásához támogatókat gyűjtsön. A találkozók sorából kimaradt Lengyelország és Magyarország.

A direktíva, aminek megváltoztatását szeretné elérni Macron, jelenleg lehetővé teszi, hogy az EU tagállamaiba szerződéses munkaerőt úgy küldjenek másik tagállamba dolgozni, hogy csak a küldő ország minimálbérét garantálják, illetve csak a küldő ország adóit és járulékait kell fizetni. Ez a francia elnök szerint szociális dömping, és igazságtalan versenyelőnyt biztosít az ezt alkalmazó vállalatok számára a gazdagabb uniós tagállamokban, mint amilyen Franciaország vagy Németország.

A francia elnök szerint a direktíva módosítása révén korlátozni kell a munkavállalók másik országba történő kiküldésének az időtartamát, és biztosítani kell, hogy egy-egy országban ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért fizessék a kiküldött munkaerőnek, mint a hazainak. (Franciaországban mintegy 300 ezer kiküldött munkaerő lehet becslések szerint és míg a francia minimálbér 1480 euró, addig például Lengyelországban 450 euró körül van - jegyzi meg a Bloomberg.)

Érzékeny kérdés

A kiküldött munkaerő ugyan az uniós munkaerőnek csak 1 százalékát teszi ki, mégis politikailag igen érzékeny kérdés, és az utóbbi években hozzájárult az EU-n belül a szegényebb kelet és a gazdagabb nyugat közötti ellentétek kiéleződéséhez - írja az Euractiv.

A körúton a francia elnök erősen kritizálta Lengyelországot, miután a nyugati országokba átmenetileg kiküldött olcsó kelet-európai munkaerő kérdésében Varsó kijelentette, hogy ezt a szabályozást a végsőkig védelmezni fogja. Macron szerint a lengyel ellenállás a munkaerő-szabályozás reformjával szemben jó példája a lengyel kormány által elkövetett hibáknak. Macron kijelentette: Lengyelország úgy döntött, hogy elszigeteli magát Európától, a direktíva megváltoztatásával szembeni ellenállása pedig nem változtat azon a meggyőződésén, hogy a reform kimenetele pozitív lesz. Macron szerint a lengyelek "jobbat érdemelnek".

A lengyelek esetében érdemes megjegyezni, hogy egy lengyel think tank szerint 2020-ra több mint egymillió ember veszítheti el a jelenlegi állását az kelet-közép-európai vállalatoknál a kiküldött munkaerőre vonatkozó direktíva jelenlegi, az Európai Bizottság által javasolt verziója szerint.

Év végére meglehet az egyezség

Az Euractive szerint Romániában Macron elképzeléseit mérsékelt lelkesedéssel fogadták, de ez elég ahhoz a brüsszeli portál szerint, hogy az év végére egy megállapodás szülessen e kérdésről. A körútja első napján ugyanis Salzurgban már begyűjhette Ausztria, Szlovákia és Csehország, majd később Bulgária támogatását, illetve a kompromisszumkészségét. A szlovák és cseh támogatást az Euractiv szimbolikus győzelemként értékelte Lengyelország és Magyarország felett, ezek a tagállamok ugyanis a régióban a direktíva reformjának blokkolását helyzeték kilátásba. Utóbbit véleményt támaszthatja az is alá, hogy a cseh és szlovák kormányfő azt a szándékát is kifejezte a francia elnökkel folytatott megbeszélésein, hogy országát szeretné a mag-Európához közelíteni, azaz a szorosabb integráció mellett állnak.

Nem szándékosan hagyta ki Macron Budapestet?

Nem volt szó arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök mostani útján Magyarországra jönne, ugyanakkor még ebben az évben sor kerülhet egy újabb hivatalos találkozóra a V4-ek és Franciaország között; ennek időpontját még keresik - idézi az MTI Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke Origónak adott válaszát. A sajtóban több helyen az jelent meg, hogy Macron szándékosan hagyta ki Budapestet a meglátogatott helyszínek sorából, ám Havasi szerint "nem volt olyan terv vagy megállapodás, hogy Emmanuel Macron idén augusztusban Magyarországra látogatna. Ugyanakkor júniusban, az EU-csúcstalálkozó előtt a visegrádi négyek miniszterelnökei - köztük Orbán Viktor - már megbeszélést folytattak a francia elnökkel. Itt merült fel annak lehetősége, hogy még ebben az évben tarthatnának egy újabb Franciaország-V4 hivatalos találkozót."

Gesztus a románoknak és a bolgároknak

A bolgár államfő, Ruman Radev közölte, hogy osztja Macron aggodalmait a kiküldött munkaerőre vonatkozó direktívával és a szociális dömpinggel kapcsolatban. Bulgária ellenez minden szociális csalást és minden, a szabályok megkerülésére tett erőfeszítést.

A román államfő, Klaus Iohannis pedig arról beszélt, hogy az olcsó munkaerőt érintő aggodalmakat mind a keleti, mind a nyugati országokban kezelni kell, de arról a Macronnal folytatott megbeszélése után nem tett említést, hogy mi lenne számára elfogadható kompromisszum. A román államfő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet az Euractiv szerint, hogy "szükségtelen egyszerűsítéseket" fontos lenne elkerülni az ügyben. Egyrészről elégedetlenség van Franciaországban a be nem jelentett alkalmazottak miatt, másrészről viszont sok kelet-európai, romániai szeretne Franciaországban, Németországban vagy Spanyolországban dolgozni.

Abban, hogy Románia nem zárkózik el a direktíva reformjától, az is benne lehet, hogy Macron közölte Iohannis államfővel, nyitott arra, hogy Románia is csatlakozzon a schengeni övezethez. "Az hogy Románia és Bulgária Schengenen kívül van, semmivel sem tette biztonságosabbá a schengeni térség országait" - állapította meg a francia elnök, aki emellett jelezte, hogy az a kelet-európai országok érdeke is, hogy egy mélyebben integrált Európa részei legyenek.

A francia elnök Bulgáriának is tett hasonló gesztust az ABC News szerint, a schengeni övezethez való csatlakozásról és az országban megvalósuló beruházásokról Bojko Boriszov miniszterelnökkel tárgyalt.

A kiküldött munkaerő alkalmazására vonatkozó direktíva megváltoztatásához többségi szavazat szükséges és nem egyhangú - jegyzi meg az Euractiv -, azaz még ha a V4-ek, valamint Románia és Bulgária összefognának és elleneznék is a direktíva megváltoztatását, nem tudnák annak elfogadását megakadályozni.

(Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)