Kína 2006 óta először tavaly nagy eséllyel a második helyre szorult vissza az Egyesült Államokba exportáló országok rangsorában. Mexikó megelőzhette az ázsiai országot, ahogy az USA igyekszik az ellátási láncokat lerövidíteni, és azokat a saját szempontjából biztonságosabbá tenni.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium e héten közzétett adatai szerint a Kínából származó amerikai árubehozatal több mint 20 százalékkal esett vissza éves szinten a január-novemberi időszakban. Ez a kérdéses 11 hónapban a teljes amerikai import 13,9 százalékát tette ki, ami 2004 óta a legkisebb arány, miután 2017 körül több mint 21 százalékon tetőzött. Ugyanakkor a Kínába irányuló amerikai export megközelítőleg változatlan maradt.

Mexikónak 2000 óta első ízben sikerült átvennie a vezetést, az országból származó amerikai import 2023-ban rekordszintre emelkedhetett, az év első 11 hónapjában meghaladhatta a 15 százalékot. Az Európai Unióból származó behozatal szintén csúcsra futott ebben az időszakban. Bár a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéből (ASEAN) érkező import az év során csökkent, összesítve még így is a második legmagasabb értéket érte el a történelem során, arányában pedig részesedésük megduplázódott az egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest.

Japán részesedése az amerikai importból továbbra is 5 százalék alatt maradt, még akkor is, ha a dollár felértékelődése tavaly jenben kifejezve növelte ennek az értékét. Japán részesedése 2000 óta több mint a felére esett vissza, mivel a japán gyártók egyre inkább helyben termelnek az amerikai piacra.

Az Egyesült Államok mind inkább diverzifikálja beszállítóit olyan áruknál, mint a szórakoztató elektronikai termékek, ahol korábban nagymértékben támaszkodott Kínára – írja elemzésében a Nikkei hírügynökség. A laptopoknál például a kínai import nagyjából 30 százalékkal esett vissza, a Vietnamból származó viszont megnégyszereződött.

A Kínából származó amerikai import csökkenését jelentősen segítette Joe Biden kormányának úgynevezett friendshoring – a beszállítói láncok szövetséges és partnerországokon belüli fenntartása – érdekében tett erőfeszítése. A Biden-féle Fehér Ház fenntartotta a korábban a Donald Trump által a kínai termékekre kivetett 370 milliárd dollár értékű vámokat is. A jelenségről itt írtunk bővebben.

Emlékezetes, hogy miután Kína 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), Washington kezdetben úgy döntött, hogy együttműködik Pekinggel a kereskedelemben. Ebben persze nem önzetlen szándékok vezérelték, hanem az amerikaiak abban reménykedtek, így hozzáférhetnek a hatalmas kínai fogyasztói piachoz.

A Trump-kormányzat azonban, aggódva Kína növekvő hatalma és az olcsó kínai termékek amerikai gyártásra gyakorolt hatása miatt, szigorúbb álláspontra helyezkedett, és ezzel elindult a kereskedelmi háború a két gazdaság között, amelyet az egymás termékeire kölcsönösen kivetett büntetővámok kísértek.

Bidenék tovább szorítanák a satut

A Biden-kormányzat jelenleg további emeléseket fontolgat a vámtételekben, elsősorban az elektromos járművekre, a napenergia-berendezésekre és a kevésbé fejlett félvezetőkre, a döntés az év első felében várható.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mindeközben aggodalmát fejezte ki. Szerintük ugyanis az amerikai-kínai kereskedelem volumencsökkenésének inflációnövelő hatása van. Elemzők szerint a korábban Kínából olcsón vásárolt áruk amerikai termelésre való átállása a munkaerőpiac szűkülése miatt felfelé nyomja az árakat.

A kínai vállalatok erre úgy reagálnak, hogy átírják az Egyesült Államokkal folytatott üzleti kapcsolataikat. Sokan inkább Mexikóban fektetnek be és az amerikai piacira szánt termékeik egy jelentős részét ott gyártják le.

A Hisense például 2022-ben kezdte meg a tömegtermelést egy 260 millió dolláros befektetéssel épített gyárban, ahol hűtőszekrényeket és más háztartási gépeket gyártanak az észak-amerikai piacra. Az autógyártó JAC Motors összeszerelő üzemet hozott létre Mexikóban, és a SAIC Motor is hasonló lépéseket tervez.

Számos országból, például a Mexikóból és a Vietnamból származó amerikai import megugrása elemzők szerint részben ilyen. Nem más, mint egyszerű átrakodás, az áruk átcsomagolása, nem pedig új, helyben történő gyártás. A Mexikóba irányuló kínai közvetlen külföldi befektetések növekednek, ami azt jelenti, hogy ott kínai gyártók telepednek le.

Eközben a kínai kormány igyekszik csökkenteni az Egyesült Államoktól való exportfüggőségét. Próbálják növelni a jüan szerepét a nemzetközi fizetésekben, a dollár helyett saját valutájukat használják az Oroszországgal, a Közel-Kelettel és a Dél-Amerikával folytatott tranzakciókban. Az Oroszországba irányuló kínai export 2023 január-novemberében több, mint a felével ugrott meg éves szinten. A kínai-orosz kereskedelmi kapcsolatokról itt írtunk bővebben.