A PwC a globális munkaerőpiaci kutatása szerint az idén áprilisban készített felmérésbe 46 ország és földrajzi terület csaknem 54 ezer munkavállalóját, köztük 500 magyarországi válaszadót vontak be.

A legnagyobb valószínűséggel munkahelyet váltó munkavállalók közé tartoznak azok, akik túlhajszoltnak érzik magukat, akiknek nehézséget okoz a havi számlák kifizetése, illetve a Z generáció tagjai.

 

  • Megállapították, hogy Magyarországon a munkahelyi elégedettségi mutató jóval alacsonyabb (33 százalék),
  • mint globális szinten (71 százalék).
  • A fizetéssel való elégedettség pedig 19 százalékponttal marad el a világszinten mért 64 százalékos értéktől.

 

Világszerte a munkavállalók egyre inkább pénzszűkében érzik magukat, mivel a gazdaság lassulása és az inflációs kihívások továbbra is hatással vannak a pénztárcájukra.

Hónap végén nem marad pénz a magyarok zsebében

A globális munkaerőt tekintve a tavalyi 47 százalékról idén 38 százalékra esett azok aránya, akiknek a hónap végén marad pénzük.

A magyar válaszadók többségének anyagi helyzetére jellemző, hogy a számláit rendezni tudja, de alig vagy egyáltalán nem marad pénze megtakarításra, nyaralásra és egyéb kiadásokra: a válaszadók 59 százaléka nyilatkozott így, a globálisan mért 42 százalékkal szemben.

 

 

 

Mutatjuk, mennyivel nőttek a magyarok megélhetési költségei

Több tízezer forinttal nőttek a magyarok havi megélhetési költségei. Aránytalanul sokat nőttek a kiadások, míg a bevételek igencsak elmaradtak. Bővebben>>>

Nőttek a bérigények a létfenntartás költségei miatt

A gazdasági nehézségek a bérigényeket is növelik:

 

  • 35-ről 42 százalékra ugrott a béremelés kérését tervező munkavállalók aránya éves szinten.
  • Magyarországon a válaszadók 52 százaléka jelezte ugyanezt.

 

A felmérésből az is kiderült, hogy az anyagi gondokkal küzdő munkavállalók kevésbé képesek megfelelni a jövő kihívásainak, beleértve az új készségek elsajátítását és a mesterséges intelligencia terjedéséhez való alkalmazkodást.

A technológiai újítások és az automatizációs nyomás arra sarkallja a munkáltatókat, hogy az adminisztratív jellegű munkakörökben dolgozókat a magasabb hozzáadott értékű pozíciókba képezzék át.

Ez nemcsak versenyképességi érdek, hanem szociális felelősségvállalás is: az adminisztratív munkaköröket betöltők lehetőségei egyre szűkülnek, így hosszú távon nagyobb eséllyel veszíthetik el a munkájukat.

A munkavállalók 52 százaléka világszerte arra számít, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia pozitív hatással lesz a karrierjére, és csaknem 31 százalékuk szerint növelni fogja a munkahelyi produktivitásukat, hatékonyságukat.

Nem informatikai hátterű dolgozók digitális továbbképzése lesz a következő évek nagy feladata.