Amíg 2014-ben 889 ezer, 2015-ben 841 ezer, addig 2016-ban 995 ezer fő kapott uniós állampolgárságot. Itt nem feltétlenül mindig távoli országok lakóira kell gondolni, a két évvel ezelőtti adatoknak a 12 százaléka ugyanis olyan főt takar, aki korábban is uniós állampolgár volt - csak épp egy másik tagállamban.

Ennek megfelelően a legnagyobb arányban a kontinensen belülről (32,5 százalék) jöttek az új állampolgárok, ezt Afrika (29,6 százalék), Ázsia (20,9 százalék), Amerika (15,2 százalék) és végül jelentősen lemaradva Óceánia követi, amely mindössze az összes letelepedő 0,5 százalékának adott otthont korábban. Ennél valamivel többen, egészen pontosan 1,3 százaléknyian voltak azok, akik korábban semmilyen vagy ismeretlen állampolgársággal rendelkeztek.

A legtöbb új uniós állampolgár egyébként Marokkóból érkezett, ez az egyetlen ország, ahonnan az érkezők száma meghaladta a százezret. Úgy tűnik az afrikai országból érkezők nem akartak messze kerülni a hazájuktól: 89 százalékuk Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban telepedett le.

A listán szereplő következő ország Albánia, ők szinte kizárólag Olasz-, illetve Görögországba költöztek, a harmadik helyen szereplő Belgiumba a 67 500 új uniós albán állampolgárnak mindössze 0,8 százaléka jutott el. A harmadik legtöbb érkező Indiábó költözött át. Legnagyobb részük - a közülük új állampolgárságot szerzők - közel kétharmada nem meglepő módon az Egyesült Királyságban lelt új otthonra. (Furcsaságok a választásoknál - meghökkentő történetek derültek ki.)

Románia is az elnéptelenedők között

Érdekesség, hogy a listán hatodik helyen egyik szomszédunk, Románia szerepel, ahonnan közel 30 ezer ember költözött el másik uniós országba, közel 10 százalékuk pedig Magyarországra. Ez egyébként az egyetlen eset, hogy hazánk célországként jelenik meg, jellemzően más országokat választanak az újdonsült állampolgárok.

A legnagyobb befogadó Olaszország például több mint 200 ezer új állampolgárt üdvözölhetett 2016-ban, legnagyobb részüket Albániából, illetve sokan jöttek Marokkóból és Romániából is. Talán némi meglepetés, hogy a második legnagyobb befogadó az évek óta álláshiánnyal küzdő Spanyolország, ahol 150 944 fő kapott állampolgárságot. A harmadik helyet pedig az Egyesült Királyság birtokolja, ott ugyanis 2016-ban 149 372-en kaptak brit állampolgárságot.

Magyarországon az uniós adatok szerint 4 315-en kaptak uniós állampolgárságot, ami hét százalékos növekedés az előző évhez képest. Döntő többségük, mintegy kétharmaduk Romániából jött, 8,5 százalék Ukrajnából, 6,5 százalék pedig Szlovákiából.

A legnagyobb növekedést az unióban egyébként Horvátország produkálta, ahol a 2015-ös adatokhoz képest 232 százalékkal adtak több állampolgárságot, főleg bosnyákoknak, szerbeknek és chileieknek. Nem ez az egyetlen érdekesség: kevesen gondolták volna valószínűleg, hogy a legtöbb új svéd állampolgár Szomáliából érkezik, amit Szíria követ, majd azok, akiknek semmilyen állampolgársága nincs. Hollandiába is Szomáliából jön a legtöbb új állampolgár, míg Dániában az irakiak, Portugáliában pedig a brazilok iszik a prímet.

Az Európai Unióban 2016-ban mindössze három olyan ország volt, ahol az előző évhez képest csökkent az új állampolgárságot kapók száma: Írország (26 százalék), Lengyelország (7 százalék) és Litvánia (4 százalék).

Az Eurostatnak arra is vannak adatai, hogy mennyire befogadóak a tagállamok, azaz 100 kérelemből hányan kapján meg az állampolgárságot. A horvátok rendkívül nagylelkűek voltak két éve, de a svédek és portugálok sem sokkal maradnak el. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, míg a lista végén - talán némi meglepetésre - Ausztriát látjuk.