Csökkent az euróban számolt minimálbér, az utolsó helyre került Magyarország a V4-ek között

A Mazars kiadványának fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adók mellett a társasági nyereségadózás részletei, valamint a transzferárazás állnak, és a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa országait, Németországot, Ausztriát, Oroszországot, Ukrajnát és a balti államok hosszú távú adózási trendjeit elemzi.

H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója úgy látja, hogy ami a Covid-járvány gazdasági hatásait illeti, úgy tűnik, a kormány elsősorban nem az adórendszeren keresztül kívánta erőteljesen támogatni a gazdaságot. Az érdemi adókönnyítések ugyanis csak meghatározott szektorokban voltak elérhetőek. Ezzel együtt az adóigazgató szerint a recesszió megterhelte a költségvetést, amelyet várhatóan intenzívebb adóellenőrzésekkel igyekeznek majd kompenzálni.

A brosúrából kiderül, hogy 2021-ben tovább csökkentek a jövedelmek, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. Csehország például idén visszatér a progresszív adózáshoz - ahhoz az adópolitikához, amelyet többek között Ausztria, Németország, Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia is követ. Magyarország mellett például Bulgária, Románia, valamint Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazzák.

Magyarország tavaly elérte a régiós átlagot

A Mazars felméréséből kiderül, hogy a munkáltatók teljes bérköltségének régiós átlaga változatlanul a nettó bérek 160 százalékát teszi ki, de ez az érték országonként jelentős eltérést mutat. Az adók és járulékok közül a munkáltatókat terhelő költségek bruttó bérekre vetített aránya átlagosan 15 százalék, de a legalacsonyabb és a legmagasabb munkáltatói járulékok között 30 százalékpontot meghaladó különbség van. Két szélsőérték: Romániában 5 százalék alatt, míg Szlovákiában 30 százalék felett van a járulékteher.

A munkáltatói bérjárulékok tekintetében Magyarország 2020-ra érte el a régiós átlagot. A 2020. július 1-jétől hatályos 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésével pedig versenyképesebbé vált a hazai munkáltatói bérköltségarány és Magyarország a 21 ország középmezőnyébe került. A frissen elfogadott adócsomag 2022 júliusától újabb 2 százalékpontos munkáltatói bértehercsökkenéssel számol: a tervek szerint jövő félévtől a fél százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentése és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás beépül a szochóba, ami így tovább javítja a Magyarország pozícióját.

Mennyit ér a fizetés?

A fizetés "értéke" azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők esetében például a nettó fizetés itthon lényegesen magasabb a vizsgált országokhoz képest, de az egyedülállók esetében Magyarország továbbra is sereghajtók a nettó bér és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Havi 500 eurós bruttó fizetésből egy három gyermeket nevelő dolgozónak 493 euró marad a zsebében, míg gyermektelen kollégájának csupán 333.

A Mazars szerint a régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4 országokban 400-630 euró között mozog, a Balkánon és Ukrajnában ez lényegesen alacsonybb, és össze sem hasonlítható a mintegy 1700–1900 eurós értékekkel Németországban és Ausztriában. 2021-ig azonban a Mazars szerint több országban - például Boszniában, Szerbiában és Lettországban is - jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér.

Magyarországon viszont csökkent az euróban kifejezett minimálbér a tavalyi jelentős árfolyam változás miatt, ami 2021 év elji árfolyamon számolva 460 eurót tett ki. Ezzel a Mazars szerint Magyarország jelentősen rontott a pozícióján, és az utolsó helyre csúsztunk a visegrádi országok között, ami - legalábbis euróban történő összehasonlításban - a minimálbér-növekedés eddig emelkedő trendjét visszavetette. (Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy ez januári adat, azóta újra sokat változott a forint árfolyama - hívja fel a figyelmet az adótanácsadó.)

A privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal euróban a legnagyobb mértékben, 14 százalékkal Németországban nőtt, de 5–10 százalék közötti emelkedést ért el Szlovákiában, Horvátországban, Lettországban és Észak-Macedóniában is.

olvasható az elemzésben.

Áfában megmaradt a vezető hely

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít. Összehasonlításképpen: Németországban, ahol az átlagbér már megközelíti a 4000 eurót, 19 százalék a normál áfakulcs.

A világjárvány megjelenése előtt a kormányok leginkább a fogyasztás növekedésére építettek, a forgalmi típusú adók pedig az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásává váltak. Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása - írja a Mazars az elemzésében.

Az év elején befejeződött a valós idejű adatszolgáltatási rendszer kiépítése, az online számlaadat-szolgáltatás január 4-e óta minden számlára, így a belföldi és külföldi magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kiállított bizonylatokra is vonatkozik. Az adóhivatal gyakorlatilag minden számláról online úton adathoz jut, az adóelkerülés lehetősége ezzel a kisebb üzleteknél is minimálisra csökken - mondta H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója, aki szerint a valós idejű adatszolgáltatási rendszer kiterjesztése új teret nyit a kockázatelemzésnek és az ellenőrzéseknek, másrészt megjelenhetnek új állami szolgáltatások is, például az adóhatóságon keresztüli online számlázás, valamint áfabevallási tervezet elkészítése a bejelentett számlák alapján.

A nemzetközi e-kereskedelem szabályrendszere is átalakul 2021. július 1-jétől - hívja fel a figyelmet a Mazars. Uniós szinten jelentős változás a forgalmi típusú adóztatásban, hogy az OSS-rendszert (Egyablakos Rendszer, korábban MOSS rendszer) kiterjesztik általános jelleggel a távértékesítésre (magánszemélyek számára történő értékesítésekre), valamint valamennyi, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásra, melyeknek teljesítési helye a fogyasztás tagállamában található.

Nagyon eltérő hangsúly a társasági adón

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont különbség van. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelemadóztatás (31 százalék), Magyarországon és Montenegróban a legalacsonyabb (9 százalék), míg a régió országaiban jellemzően 15-20 százalék körül alakul a társasági adó kulcsa.

Az adóverseny korlátai azonban egyre inkább láthatóvá válnak - vélik a Mazars szakértői. Egyrészt nem találunk olyan országot, ahol a nyereségadó mértéke csökkent volna, másrészt az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása.

Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), melyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is.

A globális minimumadó tervezett bevezetése pedig alapvetően változtatja meg a társasági adózás jövőjét, valamint az országok közötti adóverseny színterét. A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5-7 évig, helyenként csupán 3-4 évig. Mindössze hét ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt.

A társasági nyereségadóval kapcsolatban a Mazars kiemeli: Magyarország és Litvánia továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. 2019 óta pedig itthon is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

A transzferárazás szinte mindenhol megjelent

2021-re a transzferárszabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent, a kivétel, Montenegró. Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

H. Nagy Dániel szerint a társasági adózásban a transzferárazás következetesebb alkalmazása figyelhető meg, amelyet egyre inkább kiterjesztenek a helyi adóztatásban is. Ugyanakkor egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a magyar jövedelemadózásban az a választható megoldás, amely - Észtországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan - csak a vállalkozásból kivont osztalékot, illetve tőkejövedelmet tekinti az adóztatás alapjának, nem pedig a nyereséget, illetve a veszteséget. Ez a kisvállalati adó, amelynek hatályát a jogalkotók évről évre egyre jobban kiterjesztik - jegyzi meg H. Nagy Dániel.

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt év legnagyobb kihívása vitathatatlanul a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

A Mazars szerint azt pedig, hogy mi következik a társasági adózásban, mutatja a G7 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. Az adótanácsadó ugyanakkor hozzáteszi, hogy még nem lehet látni a történet végét, de egyértelmű, hogy egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs - jegyzik meg az adószakértők.