A felpörgött infláció, az elszállt energiaárak és a járvány miatt megnőtt költségvetési hiányok a világ minden kormányának gondot okoznak, a brit vezetés azonban úgy döntött, itt az ideje, hogy a szemlélődés helyett a tettek mezejére lépjen. Két hónap múlva életbe lépnek azok az adóemelések, amelyek a büdzsé egyensúlyának helyreállítását célozzák, miközben az infláció csökkenése nem várható, amire a Bank of England (BoE) kamatemelések sorozatával reagál.

Mindez egy olyan országban történik, amelyet a pandémia az átlagosan jobban megviselt – vezeti fel a Bloomberg sötét jóslatát a szigetország közeljövőjéről.

Kapcsolódó

"Üres" zsebek

Az éves infláció decemberben 5,4 százalékkal, 30 éve nem látott szintre hágott, kiradírozva a béremelések hozta többletjövedelmet az emberek zsebéből. A BoE gyorsabban emeli a hitelköltségeket, mint az amerikai Fed, az energiaköltségek áprilisra 50 százalékkal lesznek magasabban, mint egy évvel korábban, amit megfejel a társadalombiztosítási járulék 1,25 százalékos emelése. Eközben a brexit sem olcsó mulatság, például hiányoznak viszonylag alacsony bérért dolgozó vendégmunkások, akik hozzájárulhatnának az áremelések fékezéséhez.

A Resolution Foundation kutatóintézet szakértői úgy vélik, hogy mindez egyfajta „életszínvonal-katasztrófát” okoz a szigetországban. A Centre for Economics and Business Research számításai szerint a megélhetési költségek egy tipikus brit háztartás esetén 1980 fonttal (845 ezer forint) fognak emelkedni éves szinten nem számítva az adóemelések hatását. Miközben a parlamentben az a téma, hogy Boris Johnson miniszterelnöknek távoznia kellene-e, miután kiderült, hogy környezete fittyet hányt a kormány járványügyi szabályaira, hamarosan a mindennapi élet költségeinek elszállása lesz a legfontosabb politikai téma, amin a kormány jövője múlhat.

Érdeklődő külvilág

Eközben a világ maradéka – ahogy egyes brit összehasonlítások hajlamosak voltak kezelni az Egyesült Királyságot és a világ többi országát – érdeklődve figyeli a brit kísérlet kimenetelét. Egyfajta tesztként tekintenek rá, hogyan lehet megfékezni az inflációt és lefaragni az állami költségvetés hiányát anélkül, hogy a lakosság elvesztené a türelmét. Sok szakértő úgy véli, hogy ez a kihívás legalább akkora, mint amekkora sokkot a kényszer szabadságolások, a távmunka és az covidtól való félelem okoztak az elmúlt két évben.

Az Egyesült Királyság azért érdekes ebből a szempontból, mert más országoknál gyorsabban lép a költségvetési megszorítás útjára, ám az egész világon elszálló infláció miatt mások is kénytelenek lesznek követni a példáját. A brit költségvetés az adóemelések következtében 14 milliárd font többlettel számolhat a fizetésből élőktől, illetve további 12 milliárdra a vállatoktól. A helyzet hasonlónak ígérkezik a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválságot követő derékszíjmeghúzáshoz, amibe egyébként az akkori munkáspárti kormány csont nélkül belebukott.

Riadó!

Nem meglepő ennek tükrében, hogy a konzervatív kormány parlamenti képviselőinek egy része is azt követeli, hogy töröljék az áprilistól érvénybe lépő adóemeléseket. Az ellenzéki Munkáspárt az energia áfájának csökkentésével kampányol, ami évente 2,5 milliárd fonttal rövidítené meg a büdzsét. Ezzel az a probléma, hogy nem igazán a rászoruló kis jövedelműeket segítené, hanem sokkal inkább azokat, akik nagyobb otthonokban élnek jóval nagyobb fűtési költséggel.

A minimálbér emelése és a szociális támogatások növelése egyenként ezer-ezer font pluszt hozhatna évente a háztartásoknak, ám kevés olyan van köztük, amely mindkettőt kihasználhatná. Egyre több olyan szakértő van, aki azt mondja, hogy valamiféleképpen enyhíteni kellene a lakosságra nehezedő nyomást. Például az energiaszolgáltatók kaphatnának engedményeket hiteleik törlesztésében cserébe áraik emelésének visszafogásáért.