A leghíresebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij halálát pénteken jelentették be azt követően, hogy előző nap még jó állapotban volt egy bírósági meghallgatáson. Az esemény egy hónappal az elnökválasztás előtt következett be, ahol Putyin minden lehetséges tényleges kihívóját kizárták, így a választás gyakorlatilag csak díszletnek tekinthető Putyin most már gyakorlatilag örökös hatalomban tartása végett.     

Miben reménykedett?

Ezzel Oroszország végképp visszatért a Szovjetunió és a cárizmus politikai rendszeréhez, a demokrácia kérészéletű volt. Hogy pontosan mi történt Navalnijjal, azt vélhetően soha, vagy legalábbis sokáig nem tudjuk meg, ahogy azt sem, hogyan esik ki az ablakon sok közéleti személy, vállalatvezető, politikus. A szabad világ vezetői elég nyíltan kimondják, hogy mire gyanakszanak: tény, hogy Navalnijt egyszer már megpróbálták novicsokkal megmérgezni.

Kapcsolódó

A rejtély tulajdonképpen az, hogy a korábbi karizmatikus ellenzéki vezető miért tért vissza Oroszországba, miután a mérgezést németországi kezelésnek köszönhetően élte túl. Miben reménykedett vajon, netán tudatosan vállalta-e a mártírsorsot, hogy még nyilvánvalóbbá tegye az orosz politikai rendszerről azt, ami amúgy is nyilvánvaló: egyre jobban hasonlít a sztálini uralom időszakára.

Mondott-e újat?

Mérgezése után Navalnij Németországban nyilatkozott egy róla készülő dokumentumfilmhez felvett anyagban: ott azt mondta a CNN szerint angolul, hogy "ha megölnek, annak az üzenete, hogy ne adjátok fel". Ezután megkérdezték tőle, hogy pontosan mit ért ezen, mire oroszul fejtette ki az üzenet lényegét:

Ha megölnek, azt jelenti, hogy erősek vagyunk, és félnek tőlünk. Csak addig tudnak uralkodni fölöttünk, amíg nem teszünk semmit, ezért cselekedjetek.

Az ilyen rendszerek lélektanáról ezzel nem mondott sok újat Navalnij, hisz a sztálini terror lényege is az volt, hogy a diktátor mindenkit megöletett, akitől bármilyen szinten is féltette hatalmát. Ez a teljes paranoia szintjére emelkedett, ami milliók halálát okozta, köztük a hadsereg vezetésének színe-javát, így aztán a hitleri támadáskor alig volt olyan magas rangú katonatiszt, akire a védelmet rábízhatta.

Volt más választása

Annyiban persze érdekesebb a helyzet, hogy az egész világ egyfajta fokmérőnek tekintette, hogy meddig megy el most a rendszer: engednek-e tényleges elnökjelöltet indítani, illetve hogy élve marad-e Navalnij a választásig. Az eredmény megvan, de mire volt jó ez Navalnijnak?

 

 

 

Vizsgálat indult annak megállapítására, hogy mi volt Navalnij halálának oka, a FSZIN a központi hivatal operatív, biztonsági és egészségügyi osztályának szakértőiből álló bizottságot küldött a helyszínre. A történteket a Nyomozó Bizottság (SZK) is vizsgálja.
Az állami RT médiaügynökség jól értesült forrásra hivatkozva azt írta, hogy a halált egy leszakadt vérrög okozta. A büntetés-végrehajtási intézményeket látogató jamali társadalmi megfigyelő bizottság szerint Navalnijnak nem voltak egészségügyi panaszai, és a hozzátartozóihoz sem érkezett ilyen értelmű kérelem.
Lenyid Szolovjov, Navalnij ügyvédje a Rigában szerkesztett, ellenzéki Novaja Gazetának elmondta, hogy a család azt kérte, ne kommentálják a történteket, és hogy megpróbálja tisztázni, mi történt. Jogi képviselő utoljára szerdán járt az elítélt ellenzékinél.
Kira Jarmis, Navalnij sajtótitkára azt mondta, hogy a politikus ügyvédje a Jamal-Nyenyec Autonóm körzetbe repült, mert „egyelőre semmi sem erősítette meg” a FSZIN közleményét. Julija Navalnaja, a politikus felesége a müncheni biztonsági konferencián azt hangoztatta, hogy ha a hír igaz, akkor Vlagyimir Putyin elnök és környezete „nagyon hamar” viselni fogja a felelősséget azért, amit Oroszországgal, a családjával és a férjével tett, és világméretű összefogást sürgetett a Moszkvában uralkodó rezsim ellen.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a történtekről.

Navalnij megtehette volna, hogy ha már túlélte a mérgezést és kijutott az országból, akkor nem tér vissza. Kívülről lehetett volna egyfajta ellenzéki vezéralak, egyfajta árnyékelnök, aki üzeneteit eljuttatja népéhez, amennyire tudja, és fiatal koránál fogva kivárja, míg valóban ikonikus rendszerváltó lehet belőle egyszer, de legalábbis egy jelölt több közül.

Háborús és gazdasági hatások

Kérdés, hogy a mostani eseménynek lesz-e így bármilyen érdemi hatása: növeli-e a nyugati elszántságot Ukrajna támogatására, amivel legalább azt el lehetne érni, hogy Putyin birodalomépítését kordában tartsák, és idővel egy olyan békére kényszerüljön, ami valamennyire kompromisszumos, így csak mérsékelten bővüljön birodalma.

Gazdasági szempontból az ügy jelentősége annyi lehet, hogy tovább csökken annak az esélye, hogy a szankciók Putyin regnálása alatt megszűnjenek, a gazdasági kapcsolatok Oroszországgal helyre álljanak. Kétségtelen, hogy Európa lassan teljesen kiheveri ennek hatásait, az energiaárak már a háború előtti szinten vannak, a romló életminőség most már az oroszoknak jut, akik Navalnij biztatása ellenére sem valószínű, hogy életében megbuktatják Putyint és rendszerét. Így csak várhatják, hogy jöjjön egy újabb Gorbacsov, aki megint szabadságot hoz.