Egy friss felmérés szerint már a németek felének vannak komoly kétségei az ország jövőbeni gazdasági életképességét illetően, a legtöbben a szövetségi kormány gazdaságpolitikáját okolják a fokozódó pesszimista kilátásokért.
A CDU/CSU ellenzéki frakció megbízásából készült Allensbach-felmérés szerint a németek fele úgy gondolja, hogy tíz-tizenöt év múlva Németország már nem lesz a vezető európai nagyhatalmak között a gazdaságban, és már csak a polgárok egyharmada gondolja úgy, hogy az ország megőrzi vezető szerepét.
A friss eredmény nagy fordulatot mutat a közhangulatban, mivel tavaly még a németek 48 százaléka hitt a vezető szerepben, de az idei évre mintegy 30 százalékkal nőtt azok aránya, akik kételkednek abban, hogy Németország jó üzleti helyszín a vállalkozások és a befektetők számára.
Ma már a többség szerint Európa legnagyobb gazdasága túl van a csúcspontján, és a lakosok közel 70 százaléka szerint a magas energiaköltségek és a tartósan meggyengült ipar miatt komoly problémák elé néz. (via Die Zeit)
A németek ismét aggódnak a téli gázellátás miatt
Klaus Müller, a Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke a hétvégén felhívta a német lakosság figyelmét, hogy takarékoskodjanak a gázzal, és készüljenek fel a télre az optimális energetikai beruházásokkal, mert egyrészt a gáz még mindig sokkal drágább, mint az energiaválság előtt volt, másrészt kockázatokat lát a következő téli ellátásban – annak ellenére, hogy a gáztárolókat már 94 százalékban feltöltötték és vannak alternatív beszerzési források is.
Az elnök szerint utóbbiak miatt ugyan optimisták lehetnek, de még túl korai lenne megnyugodni, mert a kockázatok továbbra is fennállnak az ellátásbiztonságban.
A Berliner Zeitung szerint Müller rámutatott, hogy Oroszország továbbra is szállít gázt az európai országokba, ám ha ez leállna, Délkelet-Európát is más forrásokból kellene ellátni, amelyben Németországnak fontos szerep jutna.
Eközben a Fogyasztók Országos Szövetsége már a jelenleg érvényes árfékek legalább jövő áprilisig történő meghosszabbításáért lobbizik a kormánynál, amelyekről még tavaly döntöttek. Eszerint a németeknél addig van érvényben az ármaximalizálás, ameddig az előző évhez képest nem fogyasztják el a rendelkezésre álló energia minimum 80 százalékát – a mostani állás szerint ez az év végéig kifuthat.
A polgárok fele már alig bírja fenntartani az otthonát
Egyre drágább a lakhatás Németországban, ami egy friss kutatás szerint a lakosság közel felének már komoly nehézségeket okoz. A Postbank megbízásából készült Yougov online felmérésben a résztvevők 40,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már alig tudja kifizetni a lakhatási költségeket, további 7,4 százalékuk pedig túlzott terhelésnek érzi ezeket a kiadásokat, olyannyira, hogy arra számítanak, már nem sokáig tudják tovább elviselni.
A FAZ idézi Manuel Beermannt, a Postbank ingatlanszakértőjét, aki rámutatott: leginkább a havi 2500 euró alatti nettó háztartási jövedelemmel élők körében megterhelők a lakhatási kiadások.
A bérlők még inkább szorongatott helyzetben vannak, mint az ingatlantulajdonosok: a legtöbben amiatt szenvednek, mert nincs saját tőkéjük saját ingatlant vásárolni, emellett túl magasnak tartják a finanszírozási költségeket, illetve szűkösnek a lakáskínálatot.
Megvonták az állami támogatás, megint morognak a cégek
Szeptembertől a német kormány elvette az elektromos autók vásárlása után járó állami támogatást a vállalatoktól, már csak a magánszemélyek igényelhetnek úgynevezett környezetvédelmi bónuszt az e-autókra.
A Német Autóipari Szövetség (VDA) úgy látja, hogy a döntés fenyegeti az elektromobilitási piac további felfutását, a klímabarát autópark bővülését, egyúttal az ország által vállalt klímavédelmi célok megvalósulását.
Felidézték: az év elejétől a kormány már csökkentette az állami támogatásokat a kombinált, belső égésű motorral és villanymotorral szerelt plug-in hibrid járműveknél. Azt, hogy a mostani, megnehezült gazdasági helyzetben mekkora igény lett volna a további támogatásokra, jól mutatja, hogy júliusban mintegy kétharmadával nőtt a kérelmek száma – írja szintén a FAZ.
Készülnek az újabb pandémiára
Mivel újra nő a koronavírusos esetek száma és közeleg az őszi influenzahullám, Németországban már arról cikkeznek, hogy újra érdemes lehet kötelezővé tenni a maszkviselést, hogy elkerülhető legyen az egészségügyi rendszer túlterheltsége.
A Zöldek egészségpolitikai szakértője, Janosch Dahmen úgy nyilatkozott, hogy az akut légúti megbetegedésekkel szembeni védekezés érdekében idén ősszel is érdemes lehet védőmaszkot viselni legalább a közegészségügyi intézményekben.
Nem ért egyet a felvetéssel a Német Orvosszövetség elnöke, Klaus Reinhardt, aki szerint nem szükséges újra kötelezően maszkot viselni, mert nincs ok az aggodalomra, hiszen normális, hogy a hideg évszakban megnő a légúti fertőzések száma. Szavai szerint ugyan lehet feszült helyzetre számítani az orvosi praxisokban, ám a vírusok elleni védekezésben a személyes felelősségnek sokkal több értelme van, mint a maszkkövetelmény újbóli bevezetésének – idézte az Augsburger Allgemeine.
A lakosság megtakarításaiban látják a megoldást a sógoroknál
Francia mintára magasabb kamatozású lakossági takarékbetétkönyvek bevezetését javasolják a szakértők Ausztriában, ahol továbbra is magasak a polgárok megtakarításai: a nemzeti bank adatai szerint a 9,1 millió osztrák állampolgár pénzügyi vagyona 799 milliárd eurót tesz ki. Ennek 38 százaléka – vagyis 304 milliárd – megtakarítási számlán van, ezért nem meglepő, hogy sokat kritizálják az alacsony kamatszinteket.
A Kronen Zeitung-nak nyilatkozó Christian Baha tőzsdeszakértő szerint márpedig Franciaország jó példát mutat a megoldásra, ahol korlátozott betétekkel olyan megtakarítási számlát indítottak polgárok számára, amely 3 és 6 százalék közötti kamatozású, függően a család méretétől vagy jövedelmétől.
Ausztriában is be kellene vezetni egy olyan, akár 50 ezer euróig szóló, díjmentes takarékkönyvet, ami minden 16 év feletti állampolgárnak, de az államnak is hasznot hozna. A pénzügyminiszternek csak a szövetségi kincstári kötvényeket kellene visszavezetnie, amelyek 2020-ban a negatív kamatok miatt megszűntek. Így az állam a polgárai pénzéből finanszírozhatná magát, hogy az országban maradjon a hozzáadott érték – fogalmazott a szakértő a lapnak.
Ausztria: bírálják a láncok a kormány infláció elleni fellépését
Ausztria második legnagyobb élelmiszerkereskedelmi hálózata, a Rewe Austria vezetője, Haraszti Marcel egy lapinterjúban éles bírálatának adott hangot annak kapcsán, hogy az osztrák kormány az infláció miatt a láncokat okolja.
Mint az oe.24 idézi, szavai szerint míg a kereskedők keményen dolgoztak, addig a kormány csúcstalálkozókat szervezett a témában, holott látni kell, hogy a cégek az év eleje óta 450 termék árát csökkentették, és bővítették az olcsóbb sajátmárkás árucikkek körét, illetve folyamatosan akcióznak, és tárgyalnak az ipari beszállítókkal az árcsökkentésekről.
Mint mondta, nehéz volt az év első fele a csoporthoz tartozó Billa, Billa Plus, Penny és Adeg áruházláncoknak, valamint a Bipa drogérialáncnak, bár viszonylag így is elégedettek az elért forgalommal.
A lap azt is felidézi, hogy Ausztriában májusban már egyszámjegyűre, 9,0 százalékra mérséklődött az infláció, ám az élelmiszerárak átlagosan 12,3 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél.
(Szerző: Thurzó Katalin)