Németország energiaválsággal küzd, talán az európai országok közül ott az egyik legnagyobb a baj. A szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíció zöld tagjai azonban ezzel mit sem törődve keményen sakkban tartják a koalíciós partnereiket, kikényszerítve ezzel azokat a döntéseket, amelyek a szakadék felé viszik Németországot – írta a V4NA hírügynökség alapján a Magyar Nemzet. Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter a kormányzaton "több olyan intézkedést is áterőszakolt, amelynek következményeit a gazdaság, így az állampolgárok isszák meg" - jegyzi meg a lap.

A tárcavezető – elmondása szerint – mindezzel a klímavédelmet erősítené. A Welt is idézi a szavait, aki szerint a 2030-ig tartó intézkedésekről konszenzusban kell megállapodni.

A Bundestag és a Bundesrat a közelmúltban úgy döntött, hogy a rajnai bányászati ​​területen a szén kivezetését nyolc évvel előbbre veszik

Észak-Rajna-Vesztfáliában széles körű társadalmi konszenzus alakult ki a szén 2030-ig történő korai kivezetéséről – hangsúlyozta Habeck.  

A konszenzus nem azt jelenti, hogy mindenki részt vesz, hanem azt, hogy politikailag akarják és támogatják. Kelet-Németországban lényegesen nagyobb a szkepticizmus

Habeck szerint ésszerű érvei vannak a terv mellett: a Rajna-vidék után a keleti országrészben is előre kell hozni a szénkitermelés megszüntetését. 

Elképzelése szerint 2030-ig véglegesen, addig pedig fokozatosan zárnák be a bányákat a keleti térségekben

Reiner Haseloff szász-anhalti kereszténydemokrata miniszterelnök óva intett attól, hogy az energiatermelésből idő előtt kivezessék a szenet.

„Először is minél több hazai energiaforrást kellene üzembe helyezni a biztonságos és megfizethető energiaellátás érdekében.

A sikeres szerkezetváltáshoz új infrastruktúra és új kvalifikált munkahelyek egyidejű fejlesztése is szükséges. Ez 2030-ig nem valósítható meg

- értékelt a német DPA hírügynökségnek. A Die Weltnek adott interjújában pedig azt mondta:

– Az elmúlt hetekben és hónapokban számos szövetségi állam villamosenergia-ellátásának stabilitását biztosítottuk, elsősorban azzal, hogy Brandenburgban, Szászországban és Szász-Anhaltban a széntüzelésű erőműveket üzemben tartottuk". 

A Kereszténydemokrata Unió politikusa ebben a helyzetben katasztrofálisnak tartja az eredetileg 2038-ra tervezett határidő előrehozatalát

Szerinte minden alapterhelésre alkalmas energiatermelésnek a hálózatban kell maradnia, amíg nem látható a válság vége.

Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök sem hagyta szó nélkül Robert Habeck energetikai terveit. A szintén kereszténydemokrata politikus a Bildnek adott interjúban jelezte:

Nem értem, hogy a szövetségi gazdasági miniszter miért az év első napján hozza fel ezt a vitát. Németországnak most komoly energiaproblémája van.

Szerinte a kormánynak inkább azon kellene törnie a fejét, hogy honnan lesz még több olcsó energia, mert a mostani bizonytalanságot és folyamatos költségnövekedést nem engedheti meg magának a kabinet.

Andreas Silbersack, az FDP parlamenti frakciójának vezetője pedig Szász-Anhalt tartomány parlamentjében bírálta Habeck kezdeményezését. Akinek a megjegyzései "abszolút rosszkor" érkeztek – írta a Twitteren.

A hatalmas áram- és fűtési költségek idején a zöldek - ideológiájuktól elvakítva – nem ismerik fel a valóságot az országban.

Armin Willingmann Szász-Anhalt szociáldemokrata energiaügyi minisztere alapvetően nyitott a szén hamarabbi kivezetésére, de egyértelművé tette, hogy jelenleg az ellátás biztonsága a prioritás, az energia pedig megfizethető legyen a vállalatok és a fogyasztók számára. Az is tény – tette hozzá – hogy a villamosenergia-termelésre szánt gáz és a szén jelenlegi felhasználása mellett a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló célok nem valósulnak meg. 

És ez a felzárkózási folyamat csak akkor lesz sikeres, ha az akut válság után konszenzus lesz abban, hogy minél gyorsabban ki kell szállnunk a fosszilis tüzelőanyagokból

- mondta DPA-nak.  

Szerinte a lignittermelés 2038-nál korábbi beszüntetéséről már csak azért is lehet beszélni, mert Szász-Anhaltban a meglévő területek úgyis hamarabb kimerülnek. Willingmann mindenesetre ideológia- és izgalommentes vitát javasol. "Világos a jogi helyzet és rögzített kivezetési dátumaink vannak, mind a lignit, mind az atomenergia esetében. Aki ezen változtatni akar, ne tévessze szem elől a gazdasági és társadalmi költségeket, és ehhez is szükség van elfogadásra és többségre" - mondta az SPD politikusa, aki 2023-ban az energiaügyi miniszterek konferenciájának elnöke lesz.