A német kis- és középvállalkozásoknál (kkv) olyan szintre nőtt a kellően képzett munkaerő hiánya, hogy egyes menedzserek nem bánnák, ha jönne egy gazdasági visszaesés, ami a kereslet csökkentésével enyhítené a cégeikre nehezedő nyomást - írja háttérelemzésében a Financial Times. A német munkaerőpiac az elmúlt évtizedben az 1960-as évek óta nem látott fellendülést produkált: a munkahelyek száma ötmillióval bővült.

A betöltetlen állások száma 1,2 millióval rekordszinten áll, ez a szám kétharmadával magasabb az öt évvel ezelőttinél. Nagyon nehéz mérnököt és informatikai szakembert találni - mondja Claus Mai, az EMAG Group pénzügyi igazgatója. A tőzsdén kívüli gépipari cég 3200 alkalmazottja teljes terheléssel dolgozott az elmúlt években annak ellenére, hogy egész mérnökteameket vettek fel Kelet-Európából, Kínából és Indiából.

Nincs ember

Németországban már egyszerűen nem találunk embereket - panaszkodott Mai. Ezért időnként már kevésbé hatékony munkaerővel is kénytelenek beérni, bár a menedzser szerint ez még mindig jobb, mint ha egyáltalán nem vennének fel senkit. A problémát ennek ellenére nem tudják teljesen megoldani, ezért csúsznak a szállításaikkal. Mai szerint ha lefékeződne a gazdaság, akkor legalább a kereslet oldaláról enyhébb igényekkel kellene szembe nézniük.

Az ilyen átmeneti helyzetek azonban nem orvosolják az elöregedő népesség okozta szerkezeti problémát. A 2030-ig tartó évtizedben a 20 és 64 év közti munkaképes korosztályok létszáma négymillióval, azaz nyolc százalékkal csökken Németországban azért, mert a bébiboom utáni generációk, az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején születettek is elérik a nyugdíjkorhatárt.

Alternatívák

A kkv-k ezért elkezdtek más megoldásokat keresni munkaerőhiányuk enyhítésére. A lehetőségek között szerepel a tanulók számának növelése, bevándorlók foglalkoztatása, a nők erősebb bevonása, a rugalmas munkaidő bevezetése és a nyugdíjaskorúak továbbfoglalkoztatása. A megoldásra égetően szükség lenne: a német cégek 60 százaléka panaszkodik arra, hogy a szakképzett munkaerő hiánya hátráltatja a tevékenységét szemben a nyolc évvel ezelőtti 16 százalékos aránnyal - derül ki a német kereskedelmi és ipari kamara adataiból.

A demográfia csapda egyre szorítóbb - mondja Markus Dörle, a világ legnagyobb láncfűrészgyártója, a Stihl Group hr-vezetője. A cég az elmúlt két évben megduplázta a munkaasztalai mellett dolgozó tanulók számát. Úgy próbálnak lépést tartani a munkaerőért folyó ádáz harcban, hogy igyekeznek erősíteni azt az imázsukat, hogy jó munkaadók.

Biztonságos, jól fizetett munka

A családi tulajdonban lévő cég joggal mondja magáról, hogy biztonságos munkahelyeket kínál, ugyanis átszervezés miatt utoljára 1984-ben küldtek el alkalmazottakat. A hűséges munkavállalók éves bónuszokra, nagyvonalú vállalati nyugdíjtámogatásra és részvényjuttatásra számíthatnak. Emellett bevándorlóknak is kínálnak munkát. A foglalkoztatásukat nehezít a potenciális alkalmazottak gyenge nyelvtudása, bár ennek javítását állami programok is segítik.

Gyorsabb eredményt ígér a nők erősebb bevonása a cég tevékenységébe. Például a 44 éves Tatja Moll, két gyermek anyukája arra számított hat évvel ezelőtt, második gyermeke születésekor, hogy félállású munkavállalóként tér vissza a céghez. Ehelyett részben otthonról, részben rugalmas munkaidőben dolgozva 35 órás munkaheteket visz.

A mannheimi Pepperl+Fuchsnál más utat járnak: elhalasztják az alkalmazottak nyugdíjba vonulását. Jörg Schneider 71 éves korábbi vezető üzletkötő még ma is heti három napot dolgozik a vállalatnál a kereskedelmi stratégiával foglalkozó részlegnél. Mint mondja, elunná, ha pusztán azzal telnének a napjai, hogy otthon ül a kertjében és könyveket olvas.