A Deloitte sajtótájékoztató keretében számolt be a közép-kelet-európai régió bankpiacáról, bankjainak helyzetéről, és az M&A (összeolvadások és felvásárlások) folyamatáról.

Válságálló bankszektor

Az elmúlt évek makrogazdasági helyzete meglehetősen mozgalmas volt: először a járvány hatásához kellett alkalmazni, majd az ukrajnai háború okozott nehézségeket. Ami az infláció illeti: a korábbi fiskális ösztönzők hatására volt már egy inflációs hullám, de aztán tavaly jött a második, amit a háború hatása felerősített.

A jegybankok az infláció hatására szigorításba kezdtek, némelyik országban erős kamatemelkedés zajlott (nálunk különösen), ez visszavetheti a hitelezést, miközben a fogyasztás visszaesik, a reáljövedelem csökken, ez ronthatja a fizetőképességet, és így ronthatja a banki profitabilitást. A helyzetet több helyen kamatplafonokkal kezelik, persze ez is rontja a bankok helyzetét, ugyanakkor a bankvezetők szerint egyelőre még nem látszik a hitelportfólió romlása, és amíg feszes a munkaerőpiac, addig ez nem is várható. 

A vállalati szférában már mutatkoznak problémák, néhány cég nehéz helyzetbe került, vannak már restrukturálási projektek, de összességében nem látszanak olyan jelenségek, amelyek a pénzügyi válságokban szoktak jelentkezni. A bankszektor profitábilis maradt, a járvány idején alkalmazott osztalékfizetési korlátozások jót tettek a tőkemegfelelési rátának, a bankszektor jó tőkepozícióban van.

Bankok a tőzsdén

A bankrészvények árfolyama a tőzsdéken 2020 márciusában, a járvány elterjedésekor hirtelen nagy mélységbe zuhantak a bank, 100-150 milliárd euró tűnt el a tőzsdei kapitalizációban az európai bankoknál. Ezt gyors kilábalás, árfolyamemelkedés követte, majd tavaly jött egy második eladási hullám a háború kitörése után, ez kisebb volt, 50 milliárd euró körüli értékcsökkenést okozott a bankok tőzsdei értékében, most pedig újra fellendülés mutatkozik, részben visszatért az optimizmus.

Ami a bankrészvények számait illeti: a 2020-as ijedelem idején P/BV (árfolyam osztva az egy részvényre jutó könyv szerint értékkel) 0,7-ig esett, de ezt követően visszatértek az 1-2 közötti értékek. A háborús sokk aztán újra megviselte különösen az OTP-t és a Raiffeisent. A lengyel bankok hamar magukhoz tértek a tőzsdén a háborús sokk után, ennek oka lehet, hogy nincs kitettségük Oroszországban és Ukrajnában, nincsenek ottani leánybankjaik.

Bankpiac alakulása a régióban

A rendszerváltás óta sok nemzetközi bankcsoport jött a régióba, szinte kötelezőnek tartották a jelenlétet a várt gazdasági növekedési és felzárkózási lehetőségek miatt. A tőzsdén a bankpapírok túlárazottak lettek, 5-6-os P/BV értékek alakultak ki, majd a 2008-as válságban jött a kijózanodás. Egy idő után, amelyik bank nem ért el optimális, méretgazdaságos részesedést, az kivonult, helyi és regionális szereplők vették át a helyüket. A piac most már kiegyensúlyozottabb, a nagyobb bankok, köztük az OTP is, pozíciójának stabilizálására fókuszál. 

A régióban az elmúlt években átlagosan 15 ügylet zajlott évente, vagyis meglehetősen élénk a piac. A tranzakciók számát tekintve a banki fúziók és felvásárlások legaktívabb piacai a közép-kelet-európai régióban 2021-ben és 2022-ben a Baltikum (6 tranzakció), Szerbia (5 tranzakció), Csehország (4 tranzakció), Bosznia-Hercegovina (4 tranzakció), Magyarország (3 tranzakció) és Románia (3 tranzakció) voltak.

Konszolidáció, kihívások

„A közelmúltbeli 2021-2022-es banki konszolidációs momentumban is aktívan támogattuk ügyfeleinket.

Mivel számos tranzakciót láttunk belülről, illetve a régiós bankszektor vezetőivel történt konzultációink alapján úgy látjuk, hogy a közép-kelet-európai bankpiac konszolidációja az elkövetkező években is központi téma marad"

– foglalta össze Bíró Balázs, partner, a Deloitte Magyarország vezérigazgatója.

„A COVID-19 pandémia a korábbi várakozásokkal ellentétben nem gyakorolt számottevő negatív hatást a bankok portfólióminőségére, a jelenlegi inflációs és kamatsokk azonban újabb kihívást jelent. Az, hogy ezt a bankok miként tudják majd kezelni, jelentős hatással lesz a következő időszak tranzakciós aktivitására mind a banki-, mind a hitelportfólió tranzakciók terén”

– mondta el Csomor Csaba, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás igazgatója.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!