Másfél évtizeddel ezelőtt el sem tudtuk volna képzelni, hogy új autó vásárlásakor teljesen hétköznapi kérdés lesz: milyen meghajtást válasszak az 5 különböző lehetőség közül? Ha eltekintünk a marginális hidrogén vagy a szintén nem túl gyakori gázhajtástól, akkor 2020-ban egy vásárló

  • a dízel
  • a benzines
  • a hibrid
  • a plug-in hibrid
  • és a teljesen elektromos

meghajtás közül választhat.

2019-ben világszerte 2,26 millió tölthető autót adtak el, ami 9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az, hogy ez a növekmény jóval alacsonyabb, mint az azt megelőző évek 46-69 százalékos bővülése az nagyrészt a kínai és az amerikai eladások lassulásának tudhatók be. Ezzel szemben Európában 44 százalékos volt a növekmény. Az európai piacot ráadásul most a szigorú szén-dioxid-kibocsátási korlátozások is megkavarják.

A szédületes növekedés ellenére tavaly a piacnak mindössze 2,5 százalékát adták a plug-in hibrid és elektromos autók, vagyis óriási potenciál van ebben a piacban. Az arány persze országonként eltérő, Norvégiában például a tölthető autók piaci részesedése 56 százalék, de Izlandon is megközelítette a 25 százalékot. Tavaly év végére 7,5 millió ilyen autó futott az utakon.

Az, hogy egy technológia piacképes-e nem csak azon múlik, hogy fejlesztések mennyire képesek levinni az árát. Látható, hogy már nem elhanyagolható számú ember hajlandó jelentős összegeket fizetni azért, hogy az autóját részben vagy egészben árammal hajtsa. Apró városi autókért, alsó-középkategóriás modellekért fizetnek annyit, amennyiért egy tisztességesen felszerelt felső-középkategóriás kocsit is kihozhatnának a szalonból.

Bár egységnyi távolságot jelenleg olcsóbban meg lehet tenni elektromos árammal, mint benzinnel vagy gázolajjal, az emberek többsége vélhetően nem csak ezért választja ezek az autókat, hanem a környezetvédelmi szempontok, pontosabban az ártalomcsökkentés miatt. Bár évről évre jelennek meg számítások arról, hogy az elektromos autók környezeti terhelése a gyártástól a kiselejtezésig nem kisebb, mint egy benzinesé azt nem lehet vitatni, hogy a lokális szennyezésük nagyságrendekkel kisebb, mint hagyományos társaiknak.

Ha pedig valakinek lehetősége van arra, hogy például otthon napenergia segítségével töltse az autóját, akkor olyan etikai kérdések sem kell, hogy foglalkoztassák, mint például az atomenergia veszélyessége és radioaktívhulladék-termelése vagy a szén- és gáztüzelésű erőművek kibocsátása.

Az ártalomcsökkentés olyan igény, amely ma már képes milliárdos piacot teremteni.

Ne füstöljünk?

Ezek ismeretében nem nehéz párhuzamot vonni az autók helyi kibocsátása és a dohányzás között, az úgynevezett füstmentes technológiák pedig most járnak ott, ahol az elektromos autózás tartott 8-10 éve. Már nem csodálkozunk rá, ha valaki elektromos cigarettát szív vagy hevített dohányterméket fogyaszt, azonban ezek elterjedtsége még jóval alacsonyabb a hagyományos cigarettához vagy a fogyasztási dohányhoz képest.

A füstmentes technológiák nagy előnye az autókkal szemben, hogy nem kerülnek milliókba, használatuk elsősorban döntés kérdése. Ezen kívül van még egy nagyon fontos párhuzam közöttük, ez pedig a társadalmi üzenetük.

Ne használd!

Az ártalomcsökkentés szempontjából a legjobb dolog nem rászokni a dohányzásra és autó helyett eleve sétálni, kerékpározni vagy tömegközlekedni.

Ha rászoktál vagy használod, tedd le!

Ha valaki meghozta azt a hibás döntést, hogy autóval jár vagy dohányzik, akkor a legjobb, ha vált. Leteszi a cigarettát és más közlekedési módokat keres.

Ha nem szoksz le és a kényelmet választod, akkor legalább tegyél az ártalomcsökkentésért!

Szinte biztos, hogy sem a dohányzás sem pedig az autózás nem tűnik el egyik pillanatról a másikra, így ha valaki ezek használata mellett dönt, akkor annyit tehet, hogy a kevésbé ártalmas megoldást választja, ami lehet az elektromos autó vagy egy füstmentes technológia.

Az autóknál egyértelmű, hogy mit is jelent a lokális kibocsátás, a cigarettával kapcsolatban azonban sok a tévhit. A legtöbben azt hiszik, hogy a nikotin a dohányzással összefüggő betegségek legfőbb okozója, holott ez az égés. A füstben lévő vegyi anyagok a legveszélyesebbek nem csak magára a dohányosra, de környezetére nézve is. Egy szál cigaretta meggyújtását követően a füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA) hivatalosan is veszélyesnek minősített.

Melyek a legismertebb füstmentes technológiák?

Az e-cigaretta nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot.

A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst.

A nikotinsóval működő technológiánál kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára.

Bármelyik füstmentes technológiát választjuk az ártalomcsökkentés érdekében, azzal fontos tisztában lenni, hogy az új technológiák sem kockázatmentesek, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk, vagy ha egyáltalán nem ülünk autóba.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.