Megvolt tehát a árriasztás és ennek oka Indiában keresendő. Az ázsiai ország ugyanis betiltotta a fehér rizs exportját – a basmati kivételével – ami a globális élelmiszerinfláció további megugrásától való félelmet táplálja. Történt mindez épp akkor, amikor Oroszország is „célba vette” a gabonahajókat. Ezek a tényezők pedig értelemszerűen felfelé nyomják a gabonaárakat.

De mi is történt Indiában?

Csütörtökön az indiai fogyasztóvédelmi minisztérium közölte, hogy betiltja az exportot, hogy

Kapcsolódó

csökkentse az árat és biztosítsa a belföldi piacon való elérhetőséget

A minisztérium szerint a rizs ára Indiában az elmúlt évben 11,5 százalékkal, az elmúlt hónapban pedig 3 százalékkal emelkedett, ezzel együtt az április és június közötti exportmennyiség 35 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez pedig már nagyon súlyosan érinti a közel másfél milliárdos népességű ország mindennapos élelmezését. Nagyobb baj ugyanakkor, hogy 

az indiai rizsre vonatkozó ár- és kínálati riadó újabb bombaként robbanhat be a legveszélyeztetettebb országok számára.

Miért globális probléma az indiai rizsexport leállítása? 

India a világ legnagyobb rizsexportőre, a világ rizskereskedelmének több mint 40 százalékát adja, és Kína után a második legnagyobb termelő.

Elemzők a CNBC-nek elmondták, hogy az azonnali hatályú, drasztikus intézkedés még magasabbra emelheti az amúgy is magas árakat, súlyosbítva a majdnem egy éve bevezetett, egyes szállítmányokra vonatkozó tilalom hatásait.

Kivéve a basmati

Szeptemberben India 20 százalékos vámot vetett ki a hántolatlan fehér rizs, a hántolt rizs, a félig hántolt rizs és a barna rizs exportjára. A legutóbbi tilalomhoz hasonlóan a vám nem terjedt ki a basmatira, India legismertebb, itthon is népszerű rizsfajtájára.

Az ázsiai országnak az elmúlt hetekben már amúgy is emelkedő élelmiszerárakkal kellett megküzdenie, miután a heves monszun esőzések megrongálták a termést és megzavarták a szállítást, megemelve a paradicsom és más alapvető élelmiszerek árát.

A Gro Intelligence mezőgazdasági elemző cég a bejelentés előtt kiadott jelentésében azt jósolta, hogy a tilalom súlyosbíthatja az élelmiszer-biztonság hiányát a rizstől nagymértékben függő országokban.

Az indiai rizs fő célországai közé tartozik Banglades, Kína, Benin és Nepál. De további afrikai országok is nagy mennyiségű indiai rizst importálnak

– írták. 

"A rizs globális kínálata ezzel drámaian csökkenne... mivel az ország a világ második legnagyobb alapélelmiszer-termelője" – mondta Eve Barre, a Coface kereskedelmi hitelbiztosító ASEAN-közgazdásza.

A sima fehér rizs India rizsexportjának mintegy 25 százalékát teszi ki. Az importőrök a régió alternatív beszállítói, például Thaiföld és Vietnam felé fordulhatnak, ám ez aligha elégíti ki majd a keresletet.

Az árak hamarosan az egekbe szöknek?

A rizs ára már most is évtizedes csúcson mozog, részben a kínálat szűkössége miatt, ugyanis a rizs vonzó alternatívává vált, miközben más fontos gabonafélék árai az ukrajnai orosz inváziót követően 2022 februárjában emelkedtek.

A piac azonnal reagált a hírre: a nyersrizs határidős jegyzései rögtön emelkedtek, és jelenleg 15,8 dolláros árfolyamon kereskednek vele. Ami ugyan elmarad a 19,6 dolláros június közepi csúcstól, ám láthatólag ismét célba vette. 

Oscar Tjakra, a Rabobank vezető elemzője úgy becsülte,  hogy az árak akár meg is haladhatják a második negyedévben mért csúcsokat, amikor a nyers rizs elérte a 18 dolláros szintet.

Valahol persze az indiaiakat is meg lehet érteni: a dél-ázsiai ország nagyon magas zöldség-, gyümölcs- és gabonaárakkal küzd. A paradicsom ára Indiában az elmúlt hetekben több mint 300 százalékkal emelkedett a kedvezőtlen időjárás miatt. A Reuters felmérése szerint az ország inflációja az emelkedő élelmiszerárak miatt várhatóan 4,58 százalékos lesz éves szinten.

Az élelmiszerválság visszatér

Nagyobb gond, hogy India tiltása ugyanazon a héten történt, amikor Oroszország elkezdte bombázni az ukrán gabonasilókat, és kilépett a Fekete-tengeri gabonamegállapodásból amely az elmúlt 11 hónapban több mint 30 millió tonna ukrán búza és étolaj exportját tette lehetővé világszerte. A gabona ára csak az elmúlt öt napban 11 százalékkal emelkedett. A kukorica csaknem 9 százalékkal ugrott meg.

Arif Husain, az ENSZ Világélelmezési Programjának vezető közgazdásza szerint:

különösen a szegény országok, már most is drámai élelmiszer-inflációval szembesülnek. Ha valaki különösen függ az élelmiszer-importtól, és nagy az adóssága, akkor a valutája leértékelődik, és a kamatlábak emelkednek... 

ha szegény az ország, amely ráadásul élelmiszert vagy műtrágyát kénytelen importálni, akkor konkrétan bajban van" – tette hozzá a közgazdász. 

Oroszország botot dugott a küllők közé: befellegzett a gabonamegállapodásnak

A Kreml szerint a hétfőn lejárt orosz-ukrán gabonaegyezmény felfüggesztése nincs összefüggésben a Kercsi-híd elleni éjszakai dróntámadáshoz. Vladimir Putyin erről már korábban döntött. Bővebben>>>